Aradi Ujság, 1925. március (24. évfolyam, 48-72. szám)

1925-03-02 / 48. szám

Ára 4 lel. XXIV. évfolyam 48. szám. TELEFON: 503. 1925. március 2. A földreform végrehajtása Rah­aiában. A genfi nemzetközi munkaügyi hivatal hivatalos orgánuma, az „In­formation Sociales". A hivatalos román statisztkai adatgyűjtés ered­ményei alapján a romániai föld­reform végrehajtására vonatkozó következő jelentést közli : A régi román királyság területén az 1918 december 18 iki dekrétum alapján kisajátítottak 1.496.539 hektár nagybirtokot. Kisajátítottak továbbá 413.620 hektárnyi korona­birtokot, külföldi honosoknak 102. 431 hektárnyi földjét, állandóan külföldön élő tárt és 160.446 hek­tár állami birtokot. Mindez együtt­véve: 2214.720 hektár. A megtartható földbirtok maxi­mumának leszállításáról intézkedő 1921 július 17-iki törvény alapján kisajátítottak 411.119 hektárt. A régi királyság területén kisa­játított földbirtokok tehát összesen 2.625.839 hektárt tesznek ki. Erdélyben kisajátítottak 1,538.245 hektárt. További 73.164 hektár ki­sajátítása bírói döntéstől függ Besszarábiában 1,491.920 hektárt, Bukovinában 67.753 hektárt sajátí­tottak ki. A Románia egész területén ki­sajátított birtokok tehát 5,713 577­ hektárt tesznek ki­ A régi királyság területén a föld­reform végrehajtási terve 599 529 földművesnek kiván földet juttatni, 1624 augusztus 1-ig 1,400493 hek­tárt osztottak ki 414 869 földmű­vesnek. Erdélyben 1924 augusztus 1­ig­­ véglegesen 23 162 személy kapott 1 földet, 218 124 személynek pedig­­ ideiglenesen juttattak 404.645 hek­­­­tárt. A földreform végrehajtási­­ programja Erdélyben összesen­­ 350.000 új birtok alakí­tását tervezi, s Besszarábiában teljesen befejez-­­ ték a földosztást­. Itt 357.615 föld-­­­műves összesen 1,098049 hektárt­­ kapott. Bukovinában 13.065 föld-­­­műves kapott földet. Hogy men­­­j myit, arról nem szól jelentés. Végül meg­állapítják a jelentés,­­ hogy egész Romániában — 1924 augusztus­á­ig —­ összesen három­­ millió 653.946 hektárt osztottak fel 1,026 386 földműves között. sues»« ■3 Hivatalos esküi«­. Az aradi királyi törvényszék tel­­­­jes ülése előtt R­adulescu János az­­ aradi királyi ügyészség új ügyésze,­­ dr. Demján törvényszéki jegyző,­­ valamint Gartner és Kovács tör-­­­vényszéki főtisztviselők Cămara-,­sescu táblabíró kezébe letették a hivatalos esküt. A leu ma Zürichben a zárlatkor: 255.­ ......... mi iiiiiiiii'iiii îmi mu MHiTi nr» I ............................ i ■mmsmsHnsuBn»Mmi^ H­uii fil in­ in­ vini Mein lév­­éb­en Vándorló milliók. A román csapatoknak Aradra történt bevonulása előtt Arad város vezetősége az akkori magyar kormány rendele­tére úgy a megye, mint a város különféle pénztáraiban őr­zött értékek nagy részét Budapestre szállították. Az elszállí­tott értékekről pontos kimutatást készítettek, az értékeket, amelyeknek legnagyobb része hadikölcsönkötvény, részvény és bankbetéti könyv, ládákba csomagolták és a ládákat le­pecsételték. Az ily módon Budapestre érkezett értékeket a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pesti főintézetének páncél­szobájába helyezték el ahol azokat ma is őrzik. A város pénzügyi adminisztrációját ezek a Budapestre szállított értékek már évek óta igen megnehezítik. Különös nehézséget okoznak az árvaszékeknek, melyek jóformán minden kiskorú árva és gondnokság alatt lévő egyéneknek az árvaszéknél elhelyezett értékeit, köztük ékszereket is, a felsőbb rendelet folytán elküldötték. Bár a különféle bankok a hatóságoknak, de különösen az árvaszékeknek így is elis­merik a náluk letétbe helyezett betétkönyveket és ezeknek felmutatása nélkül is fizetik a kamatokat, sőt sok esetben a tőkét is visszafizették, az értékeknek visszaszállítása mégis igen megkönnyíthetné a hatóságok számvevőségeinek a helyzetét. A jelenlegi állapot a már fent említettt eseteken kívül igen kellemetlen azokra az időközben nagykorúakká lett kiskorúakra, akiknek az árvaszék által kezelt értékei is az elszállított értékek között vannak és akik ilyen módon a nagykorúság elérése, dacára sem tudják megkapni ez őket megillető örökségüket. Mindezeket a nehézségeket most egyszerre megszünteti a december 3-án életbe lépett román—magyar egyezmény, amelynek vonatkozó pontja értelmében a jogi vagy magán­­személyek Magyarországon letétben lévő értékeiket diplo­máciai után visszakapják. Úgy a megye mint a város szám­vevőségei és árvaszékei a pénzügyigazgatósághoz jelentik be a Budapesten lévő értékeiket és a pénzügyigazgatóság azt felterjeszti a legfelsőbb likvidáló bizottsághoz, amely a további lépéseket megteszi, derutát, a romániai és magyaror­szági nehéz pénzviszonyokat, a szál­lítási mizériákat, akkor teljes ma­gyarázatát kapjuk a Zabolai ka­tasztrofális lecsúszásának.­­ A hitelezők elvesztették a türel­­­­müket és az elmúlt hét szerdáján­­ a Banca Romaneasca, amelynek hat milliós követelése volt a vál­lalattól, megkérte a cég ellen a csődöt. Erre a Zabolai, amint ez­ már ilyenkor szokás, hirtelen be­nyújtotta a törvényszékhez a kény-­­szeregyezségi kérvényt, aminek folytán a bíróság a csődkérvényt elutasította, a kényszeregyezségi eljárást elrendelte és vagyonfelü­gyelőül dr. Bak­u Zsigmond ko­­vásznai ügyvédet nevezte ki, aki ilyenformán a legnagyobb vagyon­felügyelői jövedelemhez jutott. A csődkérvényben a passzívákat 130 millióban és az aktívákat kb. szin­tén ugyanilyen összegekben tün­tették fel, bár kétségtelen, hogy a Zabolai vagyona leg­lább 400 mil­lió lejre értékelhető. A cég a hite­lezőknek 40 százalékos kvótát ajánlott fel azzal, hogy ezt kész­pénzben azonnal­­ fizetik A Zaboláival egyidejűleg maga­­gróf Mikes Ármin is saját magán­vagyonára külön, szintén kényszer­egyezséget kért, mert a Magyar­­országon lévő dolhai vállalat révén szintén fizetésképtelenné vált. He­gtven százalékát ajánlott­­­a Zablalai a hitegezőknek. Néhány nappal előtt megírtuk, hogy a Zabolai Faipar részvény­társaság kényszeregyezségi kérel­met nyújtott be a sepsiszentgyörgyi törvényszékhez Ez a legnagyobb fizetésképtelenség, amely az utóbbi esztendőkben Románia közgazdasági életében előfordult. A Zabolai üzletmenetét különösen a legutolsó év rendszertelen és kapkodó gazdálkodása és az üzem igazgatásának luxuriózus költségei jutatták lejtőre. A vállalat külön­féle erdőségei a feldolgozási tele­pektől olyan távolságokra vannak, hogy, mint mondani szokták,­a ki­termelendő fához csak a madár ér el, mégis a­helyett, hogy a szük­séges iparvágányokba­­és a sodrony­pályák készítésébe fektették volna a pénzt, milliókat költöttek admi­nisztrációs és reprezentációs költ­s­ségekre Csakis így magyarázható­­ meg, hogy míg most­­ egy éve a­­ Zabolainak csupán 28 millió lej­­ adóssága volt, eddig a kényszer- s egyezség megkérése napjáig ez az­­ adósság 130 millió lejre szökött fel.­­ Súlyosbított az eladósodottsággal­­ járó terheket, hogy nem csupán pénzintézetektől és üzleti érdekelt-­s­­égektől vett a Zabolai kölcsön,­­ hanem magánosoktól is, természe-­­tesen rettenetes kamatok mellett ?­­ és tudvalevő dolog, hogy a magán­felektől szerzett kölcsön az immá­­bil iparvállalatok rákfenéje, amely­be bele lehet pusztulni. Az üzemet a pénzügyi nehézségek miatt már ezelőtt hat hónappal be kellet szűn­tem, mert az igazgatóság az ősz­szel már a munkásokat sem tudta kifizetni. Ha ezekhez még hozzá­vesszük az általános közgadasági Japán felvette a diplomáciai viszonyt­r­oszországl. Peking, Karac­an, a szovjet kor­mány pekingi megbízottja és Jos­­hikara külügyminiszteri megbízott kicserélték a parlamentek által ra­tifikált orosz japán szerződést. Ez­által Oroszország és Japán között visszatért a rendes diplomáciai viszony. l­epják be valutakurzusok. (ZÜRICHI NYITÁS) március 2. ARADI ÁRFOLYAMOK: Berlin —— — —■ —123937 Amsterdam —.— — — 20825 Newyork— — — 52025 London— — — — 2480 Paris —— — — 26665 Milánó —— —­— —209875 Prága — —154375 Budapest— — — — 72 Belgrád— ---•— — 830 București— — — 255 Varsó —— —.—­­ 10025 Bécs —— — — — 7330 Budapest k­ilföldi— — 379 Bécs —— — — — 2875 Prága­­— — — — 605 Belgr­ád­­— — — — 605 Zürich —— — .— — 3935 Páris — — 1052 Mi'snó —*--­---,— — 830 Newyork— — — 20550 London— — —• — 977 Berlin —— — — --- ---

Next