Aradi Ujság, 1925. december (26. évfolyam, 267-289. szám)

1925-12-01 / 267. szám

Ara 3 lei XXVI évfolyam 267. szám, TELEFON: 503. s -,•»-»»r^at. i pjmhbmliiiiu! sasia^iaíaH^issBBtB^mmKBmgaasaamBmmssMMSMMismi 1925. december 1. whphiwmwmiiyI pw>i »iTWTWiimwMMawieF.iwiwwiaif »< Hogyan lehet adni egy levért az Aradi Újságot és a Friss Újságot ? Ez a kérdés izgat a Arad kö­zönségét azóta hogy bejelentet­­tük, az Aradi Újság és az Aradi­­ Friss Újság példátlanul álló árle­szállítása­. Hogyan lehet adni egy négyoldalas sűrűn szedett napilapot egy levért, tehát olyan parányi je­lentéktelen pénzdarabért, amiért­­ úgyszólván semmit sem lehet vá­­­­sárolni, mert hiszen egy skatulya­s gyufa is ennek az összegnek a dup­ójába kerül. A legkülömbözőbb verziók és találgatások indultak meg" az Aradi Újság és az Aradi Friss Újság árleszállítása körül, napokon át és napok óta egyik legfontosabb és legtöbbet megtár­gyalt beszédtémája ez az embe­reknek a kávéházakban, a társas­körökben, az utcán, a belvárosban éppen úgy, mint a külvárosi kis utcák lakásaiban. Három és fél évvel ezelőtt került egy leába la­punk, több mit egy év óta 3 f- it fizetnek érte és most az eladási árnak egy harmadára szálltu­k le. Miképen vihető ez keresztül? — kérdezik tőlünk unos untalan és a kérdés nyomában újabb kérdés merül fel, félig tréfásan félig ko­molyan . Bizonyára ingyen papirost kaptak valahonnan, vagy nagyon kedvezményes árbak­ ? Vaogy talán lekötötték magukat valamelyik po­litikai pártnak most, hogy közeled­nek a választások és fordulópontja előtt áll a politikai élet ? Megnyugtathatjuk az érdeklődő­ket. Nem kaptunk mi ingyen papi­rost sehonnan. Éppen úgy 22 lei 50 banit fizetünk a papiros kilo­­gresnjáért a péterfalvi gyárnak, mint mindenki más. Nem is kötöttük le magunkat senkinek. Függetlenek és önállóak vegyünk pártoktól és szer­vezetektől, mint volunk ezelőtt. És mégis, hogyan tudjuk és miért tudjuk adni egy lejért az újságot, tehát e­zen összegért, amelyért sehol az országban napilapot nem árusítanak. Egyszerűen — és ezt nyíltan bevalljuk — üzleti számítás­ból. Nem vagyunk és nem aka­runk nagyképűek lenni. Nem va­gyunk altruisták sem. Úgy sem hinné ezt el rólunk senki. Azt akarjuk, hogy mindenki megvásárolja lapjainkat sze­gény és gazdag, a palota la­kója és a külvárosi lakások al­bérlője. Bankigazgató és gyá­ros épenúgy, mint a kisiparos. Storni pinte nyilatkozata az aradi magyarság szervezkedéséről. Törvényes kereteken belül szabadon készülhet a ma­gyarság a választásokra. Nincsen akadály szervezkedő nagygyűlés megtartása ellen. Megemlékeztünk arról, hogy ez aradi magyarság körében az az óhaj nyilatkozott meg, hogy Aradon is oly módon szervezkedjék meg a Magyar Párt tegeznie, mint a többi kisebbségi gócpontokban. Az orsdi és arad megyei magyarság élén egy nyolctagú direktó­rium áll, amelyet ezért neveztek ki, mert a helyzet annak idején nem volt alkalmas a ren­des szer­vezkedésre. Miután épp legutóbb vasárnap Nagyváradon és Szatmáron, amelyek épp oly határmezti városok, mint Arad, nagyarányú szervezkedő gyűlést tartottak, a ma­gyarság körében az az óhaj nyilatkozott meg, hogy Aradon is a szervezkedés bevált rend­szerére kellene áttérni, a Magyar Párt aradi és aradmegyei tagozata élére rendes vezető­séget állítani, amelyet nem a központ delegál, hanem amelyet az aradi magyarság választ. Munkatársunknak ma alkalma volt a magyarság szervezkedése ügyében Gheorgescu János belügyi vezérfelügyelőhöz, Aradváros és aradmegyei prefektushoz kérdést intézni, aki a következőket mondotta : , . Minden politikai szervezkedést és gyűlést megengedünk, amelyeket a törvényes rendelkezések keretei között tar­tanak meg, így a magyarság aradi szervezkedése és ter­vezett nagygyűlése ellen sem emelünk akadályt és arra engedélyt adunk, ha a törvények erre vonatkozó rendel­kezéseit respektálják. A prefektus nyilatkozatából eszerint kitűnik, hogy az aradi és arad megyei magyarság­nak joga van, hogy rendes keretek között szervezkedjék, ami annál fontosabb, mert ma már kétségen felül áll, hogy úgy a községi választásokat, mint az általános képviselői és szenátorválasztásokat a közel­jövőben megtartják. A nyolctagú direktórium egymaga képte­len azzal a hatalmas munkával megbirkózni, amely a választások előkészítésével jár. De nemcsak a munkáról, hanem a felelősségről van szó. Érthető ezért az az általánosa­n meg­nyilvánult óhaj, hogy Aradon egy erősen kiépített tagozat alakuljak, amely nagy erővel fog a magyarság megszervezéséhez. a bérkocsis és a gyárak nap­számosa Hogy ott legyenek lapjaink min­den ember kezében úgy, amint ott­­ volt ez Az Aradi Újság éveken át minden ember kezében. Az olcsó lapárusításnak ez ez egyetlen titka. Minél nagyobb­­példányszámot tu­dunk elérni, annál olcsóbban tud­juk adni lapjainkat. A közönségen múlik, hogy meg tudunk e maradni az egy lejes ár mellett. Kísérletünk az első időkb­e jelentős ráfizetést jelent. Erre el vagyunk készülve. De reméljük, hogy néhány hét, eset­leg néhány hónap alatt annyira el­elterjesztjük és bevezetjük lapjain­kat, hogy sok ezer példányban fogja vásárolni Arad közönsége. Erre a reménységre állapítjuk egész­­ számításunkat, „szemfényveszté­­t síink“-nek ez a titka és alapja. Jól szerkesztett és tartalmas lapot adunk a publikum kezébe egy lev­ért, mindenkinek a lakásába visz­­szük a Friss Újságot, vagy az Aradi Újságot. A közönségen a sor, hogy felkarolja kezdeményezésün­ket és hogy továbbra is biztosítsa a maga számára Románia legol­csóbb napilapjait. Meghalt Majorics Sándor volt államtitkár, Budapest. Dr. Matlekovits Sán­dor volt államtitkár tegnap meg­halt 82 éves korában 6*—«S*1 Mapro­ Lágon hozzákezdenek a „pengőpénz" de esenez. Budapest. A kormány megtette E2 előkészületeket a pengőpénz verésére. A kormány megbízásából az Angol Osztrák Bank és a Le­számítoló bank Londonban a világ legnagyobb ezüstpiacán vásárolják a pengőpénz veréséhez szükséges ezüstöt. A pengőben 640 ezredrész ezüst és 360 rész réz lesz, súlya 5 gramm, mint a régi ezüst koronásé. A pengő verdét valószínűleg a lovassági laktanyában állítják fel. A 20 és 10 pengős aranyérmekhez való aranyat, valószínűleg nyílt piacon szerzik be, mert a régi 10 és 20 koronás aranyokból sokat kivittek Ausztriába és Lengyelor­szágba A zárlatkor a du ma Zürichben 237.50

Next