Aradi Ujság, 1925. december (26. évfolyam, 267-289. szám)
1925-12-01 / 267. szám
Ara 3 lei XXVI évfolyam 267. szám, TELEFON: 503. s -,•»-»»r^at. i pjmhbmliiiiu! sasia^iaíaH^issBBtB^mmKBmgaasaamBmmssMMSMMismi 1925. december 1. whphiwmwmiiyI pw>i »iTWTWiimwMMawieF.iwiwwiaif »< Hogyan lehet adni egy levért az Aradi Újságot és a Friss Újságot ? Ez a kérdés izgat a Arad közönségét azóta hogy bejelentettük, az Aradi Újság és az Aradi Friss Újság példátlanul álló árleszállítása. Hogyan lehet adni egy négyoldalas sűrűn szedett napilapot egy levért, tehát olyan parányi jelentéktelen pénzdarabért, amiért úgyszólván semmit sem lehet vásárolni, mert hiszen egy skatulyas gyufa is ennek az összegnek a dupójába kerül. A legkülömbözőbb verziók és találgatások indultak meg" az Aradi Újság és az Aradi Friss Újság árleszállítása körül, napokon át és napok óta egyik legfontosabb és legtöbbet megtárgyalt beszédtémája ez az embereknek a kávéházakban, a társaskörökben, az utcán, a belvárosban éppen úgy, mint a külvárosi kis utcák lakásaiban. Három és fél évvel ezelőtt került egy leába lapunk, több mit egy év óta 3 f- it fizetnek érte és most az eladási árnak egy harmadára szálltuk le. Miképen vihető ez keresztül? — kérdezik tőlünk unos untalan és a kérdés nyomában újabb kérdés merül fel, félig tréfásan félig komolyan . Bizonyára ingyen papirost kaptak valahonnan, vagy nagyon kedvezményes árbak ? Vaogy talán lekötötték magukat valamelyik politikai pártnak most, hogy közelednek a választások és fordulópontja előtt áll a politikai élet ? Megnyugtathatjuk az érdeklődőket. Nem kaptunk mi ingyen papirost sehonnan. Éppen úgy 22 lei 50 banit fizetünk a papiros kilogresnjáért a péterfalvi gyárnak, mint mindenki más. Nem is kötöttük le magunkat senkinek. Függetlenek és önállóak vegyünk pártoktól és szervezetektől, mint volunk ezelőtt. És mégis, hogyan tudjuk és miért tudjuk adni egy lejért az újságot, tehát ezen összegért, amelyért sehol az országban napilapot nem árusítanak. Egyszerűen — és ezt nyíltan bevalljuk — üzleti számításból. Nem vagyunk és nem akarunk nagyképűek lenni. Nem vagyunk altruisták sem. Úgy sem hinné ezt el rólunk senki. Azt akarjuk, hogy mindenki megvásárolja lapjainkat szegény és gazdag, a palota lakója és a külvárosi lakások albérlője. Bankigazgató és gyáros épenúgy, mint a kisiparos. Storni pinte nyilatkozata az aradi magyarság szervezkedéséről. Törvényes kereteken belül szabadon készülhet a magyarság a választásokra. Nincsen akadály szervezkedő nagygyűlés megtartása ellen. Megemlékeztünk arról, hogy ez aradi magyarság körében az az óhaj nyilatkozott meg, hogy Aradon is oly módon szervezkedjék meg a Magyar Párt tegeznie, mint a többi kisebbségi gócpontokban. Az orsdi és arad megyei magyarság élén egy nyolctagú direktórium áll, amelyet ezért neveztek ki, mert a helyzet annak idején nem volt alkalmas a rendes szervezkedésre. Miután épp legutóbb vasárnap Nagyváradon és Szatmáron, amelyek épp oly határmezti városok, mint Arad, nagyarányú szervezkedő gyűlést tartottak, a magyarság körében az az óhaj nyilatkozott meg, hogy Aradon is a szervezkedés bevált rendszerére kellene áttérni, a Magyar Párt aradi és aradmegyei tagozata élére rendes vezetőséget állítani, amelyet nem a központ delegál, hanem amelyet az aradi magyarság választ. Munkatársunknak ma alkalma volt a magyarság szervezkedése ügyében Gheorgescu János belügyi vezérfelügyelőhöz, Aradváros és aradmegyei prefektushoz kérdést intézni, aki a következőket mondotta : , . Minden politikai szervezkedést és gyűlést megengedünk, amelyeket a törvényes rendelkezések keretei között tartanak meg, így a magyarság aradi szervezkedése és tervezett nagygyűlése ellen sem emelünk akadályt és arra engedélyt adunk, ha a törvények erre vonatkozó rendelkezéseit respektálják. A prefektus nyilatkozatából eszerint kitűnik, hogy az aradi és arad megyei magyarságnak joga van, hogy rendes keretek között szervezkedjék, ami annál fontosabb, mert ma már kétségen felül áll, hogy úgy a községi választásokat, mint az általános képviselői és szenátorválasztásokat a közeljövőben megtartják. A nyolctagú direktórium egymaga képtelen azzal a hatalmas munkával megbirkózni, amely a választások előkészítésével jár. De nemcsak a munkáról, hanem a felelősségről van szó. Érthető ezért az az általánosan megnyilvánult óhaj, hogy Aradon egy erősen kiépített tagozat alakuljak, amely nagy erővel fog a magyarság megszervezéséhez. a bérkocsis és a gyárak napszámosa Hogy ott legyenek lapjaink minden ember kezében úgy, amint ott volt ez Az Aradi Újság éveken át minden ember kezében. Az olcsó lapárusításnak ez ez egyetlen titka. Minél nagyobbpéldányszámot tudunk elérni, annál olcsóbban tudjuk adni lapjainkat. A közönségen múlik, hogy meg tudunk e maradni az egy lejes ár mellett. Kísérletünk az első időkbe jelentős ráfizetést jelent. Erre el vagyunk készülve. De reméljük, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap alatt annyira elelterjesztjük és bevezetjük lapjainkat, hogy sok ezer példányban fogja vásárolni Arad közönsége. Erre a reménységre állapítjuk egész számításunkat, „szemfényvesztét síink“-nek ez a titka és alapja. Jól szerkesztett és tartalmas lapot adunk a publikum kezébe egy levért, mindenkinek a lakásába viszszük a Friss Újságot, vagy az Aradi Újságot. A közönségen a sor, hogy felkarolja kezdeményezésünket és hogy továbbra is biztosítsa a maga számára Románia legolcsóbb napilapjait. Meghalt Majorics Sándor volt államtitkár, Budapest. Dr. Matlekovits Sándor volt államtitkár tegnap meghalt 82 éves korában 6*—«S*1 Mapro Lágon hozzákezdenek a „pengőpénz" de esenez. Budapest. A kormány megtette E2 előkészületeket a pengőpénz verésére. A kormány megbízásából az Angol Osztrák Bank és a Leszámítoló bank Londonban a világ legnagyobb ezüstpiacán vásárolják a pengőpénz veréséhez szükséges ezüstöt. A pengőben 640 ezredrész ezüst és 360 rész réz lesz, súlya 5 gramm, mint a régi ezüst koronásé. A pengő verdét valószínűleg a lovassági laktanyában állítják fel. A 20 és 10 pengős aranyérmekhez való aranyat, valószínűleg nyílt piacon szerzik be, mert a régi 10 és 20 koronás aranyokból sokat kivittek Ausztriába és Lengyelországba A zárlatkor a du ma Zürichben 237.50