Aradi Ujság, 1927. október (28. évfolyam, 219-243. szám)

1927-10-01 / 219. szám

XXVIII. évfolyam 219. sz. 1927 okt. 3. szombat. Felelős szerkesztő: Dr. GÖrSÖS LÁSZLÓ. Szerkesztőség is kladshsvaia! : Bal. Ber Maria !G. Fischier Olz­pelsîs. felelős: £03Ara 1­3eu. S frail Iíiiíééíi iplf-il ítfilúifla i Hip-Si ififeL Magyar részről is kijelentik, hogy nem érkezett meg a jegyzék. Négy izgalom a magyar politikusok között Apponyi gróf "célta­lannak tart minden utólagos rekriminációt. Budapest. A magyar politikai életet élénk izgalomban tartja az az állítólagos jegyzék, a­melyet a frivcóni békeszerződés aláírása előtt néhány hé­ttel Paléologue, a francia volt kül­ügyi államtitkár intézett volna a magyar kor­mányhoz és amelyben jelentős területi enged­ményeket ajánlott volna fel Magyarországnak, ha Magyarország a szovjet által szorongatott Lengyelországnak nagyobb katonai segítséget nyújtott volna. Az eln­wöki lapok szor­nb- Si­­­ Sándor akkori magyar minisz­­­telekyt -külügyminiszteri, e jegy­zék felett napirendre tértek-, azt a miniszterta­nácsnak nem mutatták be és nem tagadták meg a kedvező alkalmat, hogy változtassanak a békeszerződésen és ezzel súlyos felelősséget vettek magukra, amelyért most­ számoltatni kel­­l őket. A jegyzék­örül nagy a kavarodás. Leg-­i újabb jelentéseink a következők: Budapest. A magyar külügyminisztérium részéről a Paléologue-féle jegyzék ügyében ki­jelenti, hogy Paléologuetől a lapok által közölt jegyzék sohasem érkezett hivatalosan a magyar kormányhoz, ami azonban nem jelenti azt, hogy a magyar kormány ne foglalkozott volna azok­kal a kérdésekkel, amelyeket a jegyzék tartal­maz. Kétségbe vonják a jegyzék előfeltételét ké­pező katonai segítséget is, mert Lengyelország és a szovjet között az ellenségeskedések 1920 augusztusában törtek ki, a trianoni szerződést pedig 1920 májusában írta alá Magyarország, Paris. A francia külügyminisztériumban ki­jelentik, hogy az állítólagos Paléologue-jegyzék­nek nem találják nyomát sem az irattárban, sem a különböző okmányok között és erősen kételkednek abban, hogy Paléologue ilyen jegy­zéket irt és aláírt volna. Azt hiszik, hogy apokrif írásról van szó, ilyen ajánlatot francia részről sohasem tettek. Franciaország sem egyedül, se­m Angliával együtt nem helyezhetett kilátásba Magyarország­nak területi engedményeket. Arra sem szólít­­ttatták fel Magyarországot, hogy Romániával külön megállapodást létesítsen. Valószínűbbnek tartják, hogy Magyar­os­zág részéről terjesztettek Palép Mogue elé ilyen vagy ehhez h­asonló tervezetet és ez a magyar terv került vissza Magyarországra. Lé­pés, hogy magánbeszélgetések vagy egy gon-­dolatsor feljegyzései voltak azok, amiket Palé­ Mogue előtt valaki kifejtett: Páris. Az egyik magyar lap párisi tudósítója fel* ter­ítte Paléologuet, hogy a jegyzék ügyében nyilat­­kozzák. Paléolo­ge kijelentette, hogy olvasta, a magyar lapok közleményeit, amelyek párisi lapo­kan is meg­­jelentek, azonban sem­milt­le újságcikkre nem szokott válaszolni. — Ez nálem szabály — mondotta — ami alól most­­an tehe­­k kiv­­ést. Buda est Egy magyar vezető politikus ki­jelenti, hogy a magyar kormány annak idején azért nem tárgyalta a jegyzéket, mert több­­élzázezer magyar k­atonát követeltek bele Len­gyelország részére,­ viszont követelték, hogy a trianoni szerződést írják alá és az aláírás utánra­­ helyezték kilátás­ba bizonyos engedményeket. A kormány nem akarta annak a veszélynek ki­tenni az országot, hogy céltalanul feláldozza több százezer magyar katona életét és ese­leg az orosz győzelem esetén az oros­zk bevonul-­s­­anak Magyarországra.­ ­ Nyilatkoz­tak a magyar politiku­sok a Falcologue-jegyzékről. Pu­dapest. A Magyar Távirati Iroda jelenti : A Pes­ti Hírlap tegnapi számában a magyar-francia tár­gyalásokkal kapcsolatban ama hitre, mintha Fraset ak­kori francia főmegbizos 1920 júmius 20 ikán a magyar külügyminisztériumban átnyújtotta volna a magyar-­­ francia barátsági szerződés okmányát, illetékes helyen kijelentik, hogy ez állításnak semmi alapja nincs. Ugyancsak megcáfolják illetékes helyen azt a hírt is,­­ hogy gróf Semsey Andor 1920-ban a külügyminiszté­rium szolgálatában állott volna. Semsey grófot csak 1924-ban nevezték ki követnek. Budapestről jelentik : Praznovszk­y volt párisi­­ magyar követ az Est tegnap délutáni számában hosz­­szasan nyilatkozik Paleologae jegyzékéről. ■? — Mi semmiféle konkrét formában pozitív aján­latot a béke enyhítéséről nem kaptunk, legalább is tudomásommal nem. Történtek kísérletek tényleg a­­ feltételek enyhítésére, de ezek magánakciók voltak . Különben is a békekonferencián Magyarország propo*­­­ziójeit kevésbé vették figyelembe a kisentente javas­­­­lataival szemben. Voltak befolyásos külföldi állampol­­­­gárok, akik nagy megértést mutattak a magyar hely­­­­zettel szemben és már akkor kijelentették, hogy nem­­ bíznak a helyzet tartósságában. Ezek azonban épen­­ ebben az időben vonultak vissza az ügyek írányítását­r tól és ez akadályozta meg, hogy eredményt érhes­­j­­­senek eh ' * ’ * — Ism­er­esti személyesen is Paleologhet, azonban­­ mikor delegációnk kint volt Páriában tem érintkezz s helten­ vele, mivel senkivel sena érintkezhettünk szórd be­teg, csak Írásban, Henry ezredes közvetítésivél. Előttem Préologue sohasem hozta­ szóba ezt az ajánla­tot. Semgeyvel, aki abban az időben tényleg kinn volt Párisban, többször tárgyaltam. Ezekről a tárgyalások­ról azonban nem nyilatkozhatok. Haller István az akkori közoktat­­ásügyi miniszter is nyilatkozik a lapokban az állítólagos francia jegy­zékről. Kijelenti, hogy amikor teg­napelőtt a Magyarságban elolvasta a francia jegyzék szövegét, gondol­kozott rajta, de egyáltalán nem tud visszaemlékezni ilyen jegyzékre. Ami azonban nem jelenti azt, mintha az akkori kormány nem kapott egy ilyen jegyzék­t. A kormány azon­ban ebben az időben a választások­kal volt főképen elfoglalva.­ Huszár K­roly két miniszterel­­nök kijelenti nyilatkozatában, hogy még magánúton sem kapott olyan értesítést, amely alkal­m­s lett volna arra, hogy a magyar kormány bizo­nyos területi engedményekért vala­­melyikük politikai ír in­t­in lekösse magát. Úgyszintén — mondja Hu­szár az — az akkori magyar kor­mánnyal az­örtént, ami Vrangellel, amíg szükségük volt rá a franciák­nak, addig támogatták úgy erkölcsi­leg, mint anyagilag is, midőn azon­ban elhárult a komumu veszedelme, cserbenhagyták. ( Leg­iszetettb aláírják a konkordátumot. Róma. A vatikáni kő­­kből hírük, hogy legközelebb aláírják a Vatikán s Románia, közötti konkordátumot Apponyit a feudapasti egyetem orszátofct©rává választana. A budapesti Pázmány Péter Tu­­dom­ányegyetem jogi karának teg­nap tartott kari ülésén gróf Ap­­ponyi Albertet a Pázmány Péter­­Tudományegyetem jogi karának tiszteletbeli doktorává választották. A választásról a jogi kar dékánja, táviratban értesítette Apponyi Albert grófot.­­\ — Marcus Beca szólózik a zsidó templomban. Ma pénteki zsidó istentiszteletnek érdekes mű­vészi eseménye lesz. Az istentiszte­­­let elején ugyanis Beca Marcus bék­esi operaénekeseié­ énekel szólót. A kiváló művésznő egyébként Hara­­lamb Henriknek, a Blanka Marmo­­rosch bank aradi fiókja igazgatójá­nak sógornője, aki a zsidó ünnepek alkalmából Aradra jött roko­nk­­incslátogatására.

Next