Aradi Ujság, 1940. február (39. évfolyam, 24-47. szám)

1940-02-01 / 24. szám

8 oldal, ára 2 lei Redactia §i administrapa ARAD, DLL. REGINA MARIA 9. Telefon: 15.03. Proprietara: „Societate Anoniaia Dnutii Editura Ziarelor Friss Ujság. Esti Uisig. Aradi Újság si Banat­i Friss Újság Arad. Numarul de inseriere in Registrul pu­­blicatiunilor periodice Tribunalul Arad, Dos. 144-1938. No. 9-1938 Redactor responsabil și administrator delegat: Dr. W­RISS ILASZEIO Anul XX­IX Nr. 24* Csütörtök, 1940 február 1 HITLER BEJELENTETTE: Németország so­hasem kapitulál! fr kancellár szerint Anglia háborús célja gazdasági természe­tűek. - f Nagybritannia a világ összes arany- és gyanántbányái­­nak megszerzésére törekszik. - fi német államfő tegnap este hatalmas beszédet mondott a berlini Sportpalastban Berlin. Kedden este nyolc diá­kor nyitotta meg Gobbels pro­paganda miniszter a berlini Sport­­parmban a nemzeti szocialist­a pan gyűléset, amelynek egyetlen szom­ka Hitler birodalmi vezér vott. Göbbels üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy a német nép taj­ egységben áll vezére mögött és ezt az egységet semmiféle mes­­t­­ekedés nem fogja megbontani. Ezután Hitler ezeket mon­dotta: — Németország számára az an­golok az utóbbi időben egészen csodálatos háborús célokat talál­unk ki. Angliában mesterek van­nak a háborús célok propagálásá­ban, mert ők viselték a legtöbb háborút a világon. Ezek szerint a háborító célok szerint új Európái­nak kell alakulni, ezt az Európát el kell törölni és ez a felszerelést is feleslegessé fogja tenni. A le­szereléssel pedig­­ megkezdődik a gazdasági felvirágozás. Egyszó­val megkezdődik majd végre az araykorszak. Ezt a rendszert saj­nos mi már ismerjük, ezt már egyszer elénk tárták, még­pedig ugyanazok, akik m­a vázolják fel ezeket. Mindezeket általánosság­ban már 1818-ban is megígérték. Mi­or figyelmen kivnl hagyva­­. népek, önrendelkezési jogot, tet­szésük szerint darabolták fel Eu­rópát. Ezután már nem beszéltek a leszerelésről, ellenkezőleg, még ezután tett a felszerelés. Emlé­kezhetünk még az 1918. évi cisz­­szeomniás borzalmék­ nyomorára és a teljes reménytelenségek éveire. Ebben az időben keletkezett a nemzeti szocialista mozgalom. Beszéde további során ismertet­te a legutóbbi évek eseményeit: 1936-ban bevezettük az általá­nos i­edkötelezettséget, 1936-ban elrendeltem a Rajna vidék meg­szállását, 1937 ben mutatkozni kezdtek a nemzeti szocializmus messzemenő tervei, 1938-ban fel­mentettük az Ostmarkot és a szu­­déták földjét, 1939-ben pedig meg­kezdtük a birodalom védelmét azok ellen, akik időközben leve­tették az álarcukat. Gyakran mond­ják utólag, hogy mindezt békés tárgyalások útján is megkophat­tak volna. De nem terjesztettük elégszer a világ elé a német gyar­mati követeléseket? Kaptunk-e ezekre valamikor választ? Ha ezek után Chamberlain úr, mint prédikátor jelentkezik és közli a világgal az ő hari céljait, akkor én csak azt mondhatom, hogy önt, Chamberlain úr, a történelem fog­ja megcáf­olni. Most máig azt hiszem, szembe állíthatom, hogy valójában miért folytatta Anglia a hábo­rítt. Azért, hogy kereskedel­mét kil­ővítse, hogy aranybá­nyákat szerezzen s hogy meg­szerezze az uralmat a gyé­­mántbányá­k felett. Az ő há­borító céljaik mindig anyagi célok voltak, igaz, hogy mindig nemes s ideális eszmékkel szegélyezve. De min­den nép csak egyszer égeti meg a kezét. Churchill úr és Chamber­lain úr, mi jól tudjuk, melyek az önök igazi háborús céljai. Az 1919 év darabokra szakította Né­metországot, önök jól tudják azt, hogy ebben a Középeurópábaa­n 89 millió német él. Ha pedig ezek egy­séget alkotnak, akkor ez hatalom és erő. Mit jelent azonban az, ha kis államok tiltakoznak és ha pa­naszuk van valami ellen. Ki vesz erről tudomást ? Ha azonban egy 80 milliós nép jelentke­zik, ez már rosszabb dolog. Ir­in­a ered az ellenzéseik Olaszorszá­g állami megalakítása és Németorszög egy­séggé való alakítása ellen. Ezeket az államokat önök legszívesebben ismét alkotó részeikre szeretnék felosztani.­ Kijelentem, hogyy a 41­ millió angolnak 4­ mil­lió négyzet­kilométer földte­rü­lete, Frnciaországnak több, mint 9 millió négyzet terület van a birtokában. Enel szem­ben Németország 80 millió lakosa csak 600 ezer négyzet­kilométernyi területtel ren­delkezik. Ez a probléma az, amelyet m­eg­ kell oldani s amelyet ide­ fogunk oldani, ahogy megoldottuk a töb­bi szociális kérdéseket is. Addig nevű lehet Szó semmi­féle megegyezésről, amíg jo­gainkat teljes mi-, téliig nem oldották meg. Nehogy megtörténjék az, hogy né­hány év múlva ismét v­ála­moi ül­jenek fel a janniak minté ak­i a te nevedben I /ék . rémei nép, 80 milliós í . !■. m I, de nem­ va­gyok megalkuvó és nem vagyok olyan, akit elha­tározásaimtól és célkitűzé­seimtől el lehet téríteni. Németország sorsa a mai nemze­dék kezében van s h­a ellenfeleink azt kiáltják, hogy Németország el fog pusztulni, én azt kiáltom, hogy Német­ország élni fog. A nemzeti szocializmus nyolcadik év kezdetén szívünket a német nemzet jövője felé fordítjuk. Ezt jövőt akarjuk szolgálni és soha semmi körülmények között nem kapitulálunk. Hosszantartó tetszés orkán és szűnni nem akaró taps jelezte, hogy Hitler beszéde véget ért. Döbbel­s miniszter köszönetet mon­dott a vezérnek a beszédért, majd felcsendült a Deutschland über Alles és a Horst­­Yessel dal. Bulgária a legnagyobb kva­litással viseltetik Románia iránt f­em­ akarja kihasználni egyetlen szomszédjának hátrányos hely­zetét sem. Ú­j Bulgária a teljes semlegesség álláspontjára he­lyezkedik és közreműködik a Balkán békéjének fenntartásában I Bucuresti.A Curentul szófiai a következőket jelenti: Bol­gár politikai ki­rü­kben rend­­kí­vül nagy érdeklődést tamisí­tanak a közel­jövőben Bel­grádiban összeülő Balkán kon termein iránt. Biztosra ve­szik, hogy a tanácskozások egészen közelről érintik majd Bulgáriát. Valóban Szófiában ma az a helyzet, hogy a Bal­kán Szövetség iránt egyre nagyobb bizalom nyilvánul meg és megállapítják, hogy ez a politikai szerv van hivatva a Balkán békéjét biztosítani. Annak ellenére, hogy a bol­gár kormány nem küld hiva­talos megfigyelőt Belgrádi­a, a tanácskozások menetét nagy érdeklődéssel kisérik és arról meghatalmazott minisz­tere által nyer majd értesü­lést. Megállapítható az a tény, hogy Bulgária szomszédaival sohasem volt még olyan jó vi­szonyban, mint éppen ma. A­mi Jugoszláviát illeti, elég ta­lán a három évvel ezelőtt meg­kötött bolgár jugoszláv meg­állapodást megemlíteni, mely­nek mostani évfordulója al­kalmából a két kormány el­­nöke ismételten hangsúlyoz­ta a Bulgária és Jugoszlávia közötti jóviszony fennállását. Bulgária és Törökország kö­zött a bizalom hasonlóképen helyreállt, ami következmé­nye volt a török és bolgár csa­patok visszavonásának a ha­tárról. Ami Bulgáriának a Romá­niával szemben tanúsított ma­gatartá­sát illeti, elég kihang­súlyozni Kiosseivanoff mi­niszterelnök nemrégen elhang­zott nyilatkozatát. Ebben — mint ismeretes — a kormány­elnök kijelentette, hogy Bul­gária nem szándékszik azt a hátrányos helyzetet kihasz­nálni, amelybe szomszédainak egyike került

Next