Aranyosvidék, 1928 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-07 / 1. szám
2_______________________________________„ARANYOSVIDÉK“_________________________________I ff>8 január I 7. Egy igás állat után 2 napot, 8. 2 - 4 igás állat (foga ) után 4 napot, II. Közmunka megváltás 1. Egy kézi napszám megváltási dija 70 Lei 2. Egy (egyfogatu) fogat egy napi megváltási dija 120 Lei. 3 Egy kétfogatu fogat 200 Lei 4. Egy négyfogatu fogat 300 Lei. A közmunka-kirovásnak a törvény szerint csak fele váltható meg pénzben, fele természetben rovandó le. 18. Mentesítette a városi vodát és iparos inasotthont a villany- és vizdij fizetési kötelezettsége alól. 19—20. Harmadszori olvasásban is megszavazta a megszűnt hibás kövezetvám bevétel helyébe lépő állatvásár téri és piaci taxákat azzal, hogy Farkas Miklós tanácsos indokolt és méltányos indítványának elfogadásával kimondta, miszerint ezek alól a tordai lakosok mentesek Több tárgy nem lévén, elnöklő primár boldog uj évet kívánva a tanács mindenik tagjának, a közgyűlést bezárta. (=) Jönnek a Gyurkovics leányok. Az Oltáregylet műkedvelő előadása és nagy bálja a Vigadóban, F. hó 14-én szombaton (és nem mint írtuk 11-én) tartja meg a róm. katholikus oltáregylet a nagy sikerűnek ígérkező műsoros estélyét Vigadóban. Herceg Ferenc nagy sikerű vigjátéka, mely a pesti nemzeti színháznak ma is műsordarabja, parádés előadásban kerül színte a gondosan összeválogatott műkedvelőkkel az Oltáregylet estélyén. A fáradhatatlan rendezőség élén dr Wolff Gyuláné úrasszonnyal, aki a darabot is rendezi,s mindent elkövet, hogy az előadás kvalitásos színészi munka legyen. Láttuk a próbát és az egyes szereplőkről a leghízelgőbben nyilatkozhatunk. A Gyurkovics leányok tordai bemutatója olyan kedves, vonzó érdekességű lesz, hogy a Vigadó szűknek fog bizonyulni a közönség befogadására , forró este lesz, amit ' a gázpótlására ' ^kony estély Mztosnak ’enki, * SZENTKIRÁLYI pivatAruházában Turda. (Füssy-ház.) ,AdelgoH hires, Dús választék: Női, férfi szövetek, ruha-selyem különlegességek, fehérnemű-opálok, vásznak, asztalneműek, szőnyegek, ágy garnitúrák, paplan anyagokban, valódi selyem harisnyák minden színben. B. U. É. K. Újévi üdvözlések. Jan. 1. Az uj év első napján jókívánságok röpködtek sűrűn szerteszét. Az egymással összetalálkozott ismerősök, jóbarátok is ry köszöntötték egymást ,B. u. é. Tt.!“ És ez a köszöntés,ez az üdvözlés járt ki a hivatalok, hatóságok fejeinek, vezetőinek a hatáskörük alatti testületek részére! Ilyen testületi ujávi üdvözléssel tisztelegtek a városi és vármegyei közigazgatásunk két vezetője a Primár és Prefektus előtt a hivatalok és hatóságok tisztviselői és funkcionáriusai a szónokozik minden jót kívántak az uj év alkalmából. Dr. Ganțu Juau primár előtt vasárnap délelőtt fél 11 órakor tisztelegtek Tanács Állandó Választmány és tisztviselőkar tagjai. A Tanács és Állandó Választmány nevében Murgau Jola inspektor maleg szavakkal üdvözölte a primárt, lelki, testi erőt, energiát kívánva neki az új évben is lelkes odaadással végzett város vezetési és fejlesztési munkájához, melyhez a Tanács és Választmány buzgó támogatását készségesen felajánlta. A tiszviselők nevében Ardasianu Gheorghe titkár köszöntötte a polgármestert, kivánva neki és családjának boldog uj évet s biztositva őt a tisztikar komoly kötelességtudó munkásságáról. A primár mindkét üdvözlésre meghatva válaszolt. Megköszönvén a jókivonatokat s a lelkes együttérzést, meleg viszonzásénak adott kifejezést. Hatásos szavakkal mutatott rá a város haladásáért és általános jóllétéért való önzetlen munka mint a legszebb közigazgatási feladat — elkötelező programmjára s ennek minél szebb eredményű megvalósításához kérte munkatársainak válvetett támogatását, hogy a beállott uj év valóban áldásos legyen. A mélyhatásu beszéd lelkes meleg éljenzést váltott ki A vármegyeházán az újévi ünnep: templomozások után fél órakor folyt le a dr. Candrea Vasille prefektus előtti újévi tisztelgés, melynek keretében jó nagy teremben rendre eléje járultak a helybeli egyházak, katonai és polgári hatóságok, testületek képviselői és szónokaik utján legjobb kivonataikat fejezték ki a Prefektusnak s általa a királynak, Régen a Tanácsnak és kormánynak. A Prefektus az összes üdvözlésekre egyszerre felelt s hosszabb, nagyhatású válaszában megköszönvén és melegen vizonozván a jókivánatokat, kijelentette: azokat feljuttatja a Trónhoz. Régens cshoz és kormányhoz egyben blasszierővel vázolta a tisztviselők államfő, közélet-építő, konszolidáló felmelyeknek eredője a buzgó, intenzív munkásság és kötelességtudás, a „kevés beszéd”, de annál több helyes és igazságos cselekvés, munka ... A tisztelgők lelkes ovációja vot a nagyhatású beszéd visszhangja. Ezután a Prefektus barátságosan megvendégelte a tisztviselőket. A többi közhivatalokban is vasárnap délelőtt folytak le az újévi tisztelgések. (=) A magyar Nőegylet jelmezbálja. A tordai magyar Nőegylet hagyományos farsangi jelmezbálját f. hó 28-án este rendezi a Vigadóban. Az idei jelmezbál a Tél zömei címen fogja meghódítani a tordai közönséget. A farsangi menetet Mikulás apó nyitja meg a Nőegylet bálján, utána az angyalok kara következik Karácsony apó vezetésével Karácsony apó kíséretében az angyalok után a játékbabának öltözött jelmezesek következnek Január hónapot hóemberek és a téli sportokat allegorizáló jelmezesek fogják reprezentálni, ezt pedig Karnevál herceg jelmezes exportja követi. Hamvasé szerda zárja le a menetet. Az egyes csoportokban résztvenni óhajtó jelmezesek fordujanak Bethlen Mária grófnőhöz, Amirás Gézáné, Oztián Gézáné és Nimathy Józsefné úrnőkhöz, akik a szükséges útbaigazításokkal látják el őket. Akik egyéni jelmezben óhatanak résztvenni a háton, azok tetszés szerinti jelmezben álarcosan vehetnek részt a arneval menetben. A sokásos teás, feketekávés és cukrászsátrak az idei bálon is meglesznek és az itt szereplő hölgyek neveit jövő heti számunkban fogjuk közölni. Nagy siker és kitűnő hangulat a régi mintára. Jegyek a Füssy könyvkereskedésben Mennyiben kell hozzájárulniok a községeknek az állami iskolák fentartásához ? Köző A közoktatásügyre vonatkozó különrendelkezések meglehetős zavart támasztottak ebben a kérdésben. Kezdetben egy még 1919 ben kelt dekrétörvény alapján az volt a gyakorlat, hogy a községek bevételeik 14 százaléknak az állami iskolák fenntartására, fordítására köteleztettek. Az 1924-ben szentesítést nyert törvény, mely az állami népoktatásról intézkedik, ezt a gyakorlatot megváltoztatta és kimondotta, hogy a községek általában kötelesek viselni az állami iskolák dologi kiadásait. E szerint a községek nem zárkózhatnak ugyan el az állami iskolák fentartásával járó kiadások egy jelentékeny részének viselésétől, de viszont csakis a reális szükséget jelentő kiadások fedezetére tekinthetők kötelezetteknek