Aranyosvidék, 1935 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-05 / 1. szám
2______________________________________,ARANY08VIDftK“_____________________________1935 január 5 okos, erkölcsileg pedig a jó embert, mert amely nép társadalma erős, egészséges, okos és jó emberekből áll, ott csüggedésnek nincs helye. Ne csüggedjünk tehát el! Ne engedjük el tehát a kötelet, hanem erőnk végső megfeszítésével küzdjünk és reméljünk, mert akkor a boldogabb új esztendő el nem maradhat, mit magyar testvéri szeretettel kívánok mindenkinek Vásároljon szerencsés sorsjegyet TURDAN: Hart és Stisler könyvkereskedésében Messzemenő diszkóció. Ingyen húzás lista. TANÁCSAPÓ: Közéleti tudnivalók E rovatunk anyagával olvasóinkat rendszeresen tájékoztatjuk azokról a fontosabb tudnivalókról, melyekről tudomást kell vennie és amelyekhez alkalmazkodnia kell a közélet menetébe bekapcsolódott állampolgárnak. A Magyar Párt vármegyénkben tagozatának közleményei. Tudnivalók az iskolabírságokról. Számos községben tömeges bírságokkal sújtják a szülőket gyermekeik iskolamulasztás címén s ezért az érdekelt szülők felvilágosítására szükségesnek tartjuk a következőket megismertetni: 1. Az iskolakötelezettség az elemi iskolában VII. osztály sikeres elvégzését tanúsító (absolváló) bizonyítvány megszerzéséig, vagy 16 életév betöltéséig tart. Ha valamely gyermek a IV. osztály elvégzése után bármely középiskolába iratkozik be, de abból a 3 első osztály elvégzése előtt kilép, köteles tovább az elemi iskolát ^_____* ovi elemi iskolai törvény 11. 12. 36. 56. 58 59 cikkei) Gyámok vagy gazdák, kiknél tanköteles gyermek van, kötelesek a gyermekét a fentiek szerint iskolába járatni. 2. A felnőtt ifjúsági iskola (școala de adulți) látogatására a 18. éves kor betöltéséig kötelesek azon ifjak, akik írniolvasni nem tudnak, vagy valamely okból nem végezték el az elemi iskolát. E kötelezetség alól fel vannak mentve azok, akik az elemi iskola IV. osztását elvégezték. (1924 évi isk. törvény 89 cikke). 3. Az állami iskolában az igazolatlan iskolamulasztásokat a szükre a birságokat a tantestület veti ki 15 napon balül és az erről szóló listát az adóbehajtó közegnek küldi meg, aki cssak 20 napon belül eszközölhet foglalást. (1934 évi jul. 6.-iki isk. törvény 26. 30. 34 37. 38. cikkei. A magán (felekezeti) iskolákban az iskolamulasztások miatt a szülőkre a bírság kivetése iránt. Ha az igazgató ezen kötelezetséget elmulasztja, úgy fegyelmi eljárás alá vonható és azonkívül kötelezhető arra, hogy megfizesse azon összeget, amely bírság címén a szülőkre kivethető lett volna (A Monitorul Oficial 1934 évi jul 5.-iki 152. számában kihirdetett törvény XX 34 37-28. cikkei) 4. Ha a szülő valamely jogtalan bírságolás ellen védekezni akar, akkor csak a foglalás ellen élhet 15 napon belül a járásbírósághoz u. n. contestație-vel, mely a lefoglalt tárgyak elszállítását nem hanem csak az árverés megtartását akadályozza. Ez a contestație azonban semmisnek tekintetik akkor, ha az azt benyújtó fél nem helyezi letétbe a perceptia-nál, vagy a pénzügyigazgatóságnál azt az összeget, amelyért a foglalás vezettetett és nem csatolja a letételt igazoló nyugtát. (1934 „Legea pentru perceperea și u’mäMrea veniturilor publico*' cimü törvény) Február 1 ig közszemlére vannak kitéve a megújított és kiegészített közigazgatási választási lajstromok. Ezen idő alatt a névjegyzéket be lehet tekintetni a járásbíróságon és a városházán Căiăina osztályfőnöknél. Igen fontos, hogy a választójogosultak meggyőződjenek arról, hogy fel vannak-e véve a lajstromba s ha ok nélkül kimaradt volna nevük a névjegyzékből, a pótfelvétel iránti fellebbezést február 1-ig beadhassák. A vasúti arcképes igazolványok minden láttamozás nélkül 1935. március 31 ig érvényesek. Április 1-től kezdve új, illetve újított igazolványokkal vehető igénybe az utazási kedvezmény. Az iparigazolványok engedélyezésének, illetve kiadásának hatásköre továbbra is az elsőfokú iparhatóságoké, vagyis városokban e jogot a városi Tanácsok gyakorolják, községekben az illetékes járási főszolgabirák. Az „Aranyosvidék“ mindenben elforculatlanul a közérdeket képviseli és szolgálja s a közjóért harcol. Hétről-hétre hűen tájékoztatja olvasóit minden közérdekű tudnivalóról. Hirdetései mindig eredményesek. Ezért sokszoros értékét nyújtja a csekély előfizetési árnak. — Még ma fizessen elő e közhasznú lapra postautalványon ' Derűs, vidám Szilveszter az egész vonalon. Mindenütt zsúfolásig telt fehér asztalok mellett búcsúztatták Tordán az ó esztendőt. Az Aranyosvidék szilveszteri riportja. „Minél több a gondunk, annál szívesebben felejtjük el legalább egy éjszakára*. Ezt a jelmondatot lehetett volna felírni az idei Szilveszteri éjfizika homlokára is, mert az idei Szilveszter, aki kopott, lerongyosodott, szürke ruhában surrant ki az óáv bezáruló kapuján, maga is elámulhatott azon, hogy mennyi ember öltözött díszbe az ő tiszteletére. Ha a legendás Mars csillaglakó egy pillanatra leszállt volna a földre és a házak födelét leemelve bepillantott volna a terített asztalokra, aligha találta volna ki magától, hogy tulajdonképpen miről is van szó ! Mert hát miről is van szó ? Semmi egyébbről, mint arról a nagyszerű, világot fenntartó és alkotó erőről, ami ebben a szóban van. Újra kezdeni. Nem az ó évet siratni, hanem az újat ünnepelni gyűltek össze Tordán is az emberek, akiknek sorában még az utolsó szilveszteri lump is bizonyára megfogadott valamit a megszülető újév villanypirkadásában. Szilveszter estéjén és éjszakáján mi is elindultunk egy olyan farsangi inspekciókra, hogy csokorba gyűjtve a színes anyagot lapunk olvasóinak asztalára tegyük. A Metropol kávéházban kezdtük az anyaggyűjtést, merthát mégis a kávéház az a hely, ahol minden időben szívesen látják a magunkfajta embert, hogy ne mondjunk újságírót. Az asztalokon vadonatúj fehér abrosz integet mindenünnen felénk, de még korai az idő s csupán a fehérblúzos pincérhad cikázik az asztalok között, az utolsó simításokat végezve a pazar világosságban. Ide hajnal felé lesz érdemes benézni, akkor zajlik az élet itten amikor a hazatérő családapa is megkívánja azt a „nem tudom már hányadik” feketét, amiről felesége önagysága nem győzi őt lebeszélni. A kávéházból tehát a szomszédba a Magyar Casinóba nézünk át, ahol féltizenegy felé kezd gyűlni a közönség, a régi recept szerint: „nehogy elsők legyünk*. A ragyogó parketten az első pillanatban feltűnik, hogy ál ÍC!,. ** vesztes szenzációja az a fiatal leányokból álló rózsabimbó csokor, amelynek tagjai még ezelőtt 1—2 évvel minket is „bácsinak“ szólítottak. Istenem, hogy telik az idő ! lluőkból, Ágnesből, Jutkából nagy lány lett és nagybeányoa estélyi toalettjüknek kijár a „Kezét csókolom !" még a magunkfala öreg legénytől is. A cigány éppen frisset húz és ebben a friss hangulatban magunk sem Alljuk meg, hogy táncra ne kérjük a kedves kis bakfisok egyikét, aki olyan ennivalóan édes és olyan édesen afektál, hogy ötször volna érdemes érte elbukni az első alapvizsgán. Mielőtt végveszedelembe kerülnénk, átmegyünk a Kereskedők Egyesületébe. Itt már nem érhet veszedelem, mert itt itthon vagyok. Épp jókor érkezem, mert máris keresnek. Valami kis alkalmi műsor kellene a közönség szórakoztatására. A fenyőfával diszitett lépcsőház és nagyterem üde illatát még nem nyelte el a szivarfüst. Gyorsan két pódiumot helyezünk a nagyterem középfalához és bekonferáljuk, hogy ma mindenki bemutathatja a tudományát. Aki énekelni, szavalni tud álljon elő. Kecskeméthy Sándor az első jelentkező. Nem énekelni akar, hanem saját szerzeményű meséjét mondja el nagyon szellemesen, annyi humorral, hogy akik csak üzletéből ismerik, szájtátva hallgatják. Ének, szavalat, Hacsek és Sajó tréfák szórakoztatják a közönséget,amely zsúfolásig megtöltötte a három nagy szobát és amelynek egyhangú véleménye, hogy évek óta nem volt ennyi vendége a kereskedők kaszinójának. Mindenki nagyszerűen mulat, bárom fiatal leánykoszorú repül a fiatalemberek