Aranyosvidék, 1935 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-05 / 1. szám

2______________________________________,ARANY08VIDftK“_____________________________1935 január 5 okos, erkölcsileg pedig a jó embert, mert amely nép társadalma erős, egészséges, okos és jó emberekből áll, ott csü­ggedésnek nincs helye. Ne csüggedjünk tehát el! Ne engedjük el tehát a kötelet, hanem erőnk végső megfeszítésével küzd­­jünk és reméljünk, mert akkor a boldogabb új esztendő el nem marad­hat, mit magyar testvéri szeretettel kívánok mindenkinek Vásároljon szerencsés sorsjegyet TURDAN: Hart és Stisler könyvkereskedésében Messzemenő diszkóció. Ingyen húzás lista. TANÁCSAPÓ: Közéleti tudnivalók E rovatunk anyagával olvasóin­kat rendszeresen tájékoztatjuk azokról a fontosabb tudnivalókról, melyekről tudomást kell vennie és a­melyekhez alkalmazkodnia kell a közélet mene­tébe bekapcsolódott állampolgárnak. A Magyar Párt vármegyénk­ben tagozatának közleményei. Tudnivalók az iskola­bírságokról. Számos községben tömeges bírságok­kal sújtják a szülőket gyermekeik iskola­­mulasztás címén s ezért az érdekelt szülők felvilágosítására szükségesnek tartjuk a következőket megismertetni: 1. Az iskolakötelezettség az elemi iskolában VII. osztály sikeres elvégzését tanúsító (absolváló) bizonyítvány megszer­zéséig, vagy 16 életév betöltéséig tart. Ha valamely gyermek a IV. osztály elvégzése után bármely középiskolába iratkozik be, de abból­ a 3 első osztály elvégzése előtt kilép, köteles tovább az elemi iskolát ^_____* ovi elemi iskolai törvény 11. 12. 36. 56. 58 59 cikkei) Gyámok vagy gazdák, kiknél tanköteles gyermek van, kötelesek a gyermekét a fentiek sze­rint iskolába járatni. 2. A felnőtt ifjúsági iskola (școala de adulți) látogatására a 18. éves kor be­töltéséig kötelesek azon ifjak, akik írni­­olvasni nem tudnak, vagy valamely okból nem végezték el az elemi iskolát. E kö­­telezetség alól fel vannak mentve azok, akik az elemi iskola IV. osztását elvégez­ték. (1924 évi isk. törvény 89 cikke). 3. Az állami iskolában az igazolatlan iskolamulasztásokat a szü­­kre a birságo­kat a tantestület veti ki 15 napon balül és az erről szóló listát az adóbehajtó kö­zegnek küldi meg, aki cssak 20 napon belül eszközölhet foglalást. (1934 évi jul. 6.-iki isk. törvény 26. 30. 34 37. 38. cikkei. A magán (felekezeti) iskolákban az iskolamulasztások miatt a szülőkre a bír­ság kivetése iránt. Ha az igazgató ezen kötelezetséget elmulasztja, úgy fegyelmi eljárás alá vonható és azonkívül kötelez­hető arra, hogy megfizesse azon összeget, amely bírság címén a szülőkre kivethető lett volna (A Monitorul Oficial 1934 évi jul 5.-iki 152. számában kihirdetett törvény XX 34 37-28. cikkei) 4. Ha a szülő valamely jogtalan bír­ságolás ellen védekezni akar, akkor csak a foglalás ellen élhet 15 napon belül a járásbírósághoz u. n. contestație-vel, mely a lefoglalt tárgyak elszállítását nem hanem csak az árverés megtartását akadályozza. Ez a contestație azonban semmisnek tekin­tetik akkor, ha az azt benyújtó fél nem helyezi letétbe a perceptia-nál, vagy a pénzügyigazgatóságnál azt az összeget, amelyért a foglalás vezettetett és nem csatolja a letételt igazoló nyugtát. (1934 „Legea pentru perceperea și u’mäMrea veniturilor publico*' cimü törvény) Február 1 ig közszemlére vannak ki­téve a megújított és kiegészített közigaz­gatási választási lajstromok. Ezen idő alatt a névjegyzéket be lehet tekintetni a járás­bíróságon és a városházán Căiă­ina osz­tályfőnöknél. Igen fontos, hogy a választó­jogosultak meggyőződjenek arról, hogy fel vannak-e véve a lajstromba s­­ ha ok nél­kül kimaradt volna nevük a névjegyzék­­ből, a pót­felvétel iránti fellebbezést feb­ruár 1-ig beadhassák. A vasúti arcképes igazolványok minden láttamozás nélkül 1935. március 31 ig ér­vényesek. Április 1-től kezdve új, illetve újított igazolványokkal vehető igénybe az utazási kedvezmény. Az iparigazolványok engedélyezésének, illetve kiadásának hatásköre továbbra is az elsőfokú iparhatóságoké, vagyis váro­sokban e jogot a városi Tanácsok gyako­rolják, községekben az illetékes járási fő­­szolgabirák. Az „Aranyosvidék“ mindenben elforculatlanul a közérdeket képviseli és szolgálja s a közjóért harcol. Hét­ről-hétre hűen tájékoztatja olvasóit minden közérdekű tudnivalóról. Hir­detései mindig eredményesek. Ezért sokszoros értékét nyújtja a csekély előfizetési árnak. — Még ma fizessen elő e közhasznú lapra postautalvá­nyon ' Derűs, vidám Szilvesz­ter az egész vonalon. Mindenütt zsúfolásig telt fehér asztalok mellett búcsúztatták Tordán az ó esztendőt. Az Aranyosvidék szilveszteri riportja. „Minél több a gondunk, annál szíve­sebben felejtjük el legalább egy éjszakára*. Ezt a jelmondatot lehetett volna felírni az idei Szilveszteri éjfizika homlokára is, mert az idei Szilveszter, aki kopott, leron­­gyosodott, szürke ruhában surrant ki az ó­áv bezáruló kapuján, maga is elámulhatott azon, hogy mennyi ember öltözött díszbe az ő tiszteletére. Ha a legendás Mars csillaglakó egy pillanatra leszállt volna a földre és a házak födelét leemelve bepil­lantott volna a terített asztalokra, aligha találta volna ki magától, hogy tulajdonkép­pen miről is van szó ! Mert hát miről is van szó ? Semmi egyébbről, mint arról a nagy­szerű, világot fenntartó és alkotó erőről, ami ebben a szóban van. Újra kezdeni. Nem az ó évet siratni, hanem az újat ünnepelni gyűltek össze Tordán is az em­berek, akiknek sorában még az utolsó szil­veszteri lump is bizonyára megfogadott valamit a megszülető újév villanypirkadá­­sában. Szilveszter estéjén és éjszakáján mi is elindultunk egy olyan farsangi inspekci­ók­ra, hogy csokorba gyűjtve a színes anyagot lapunk olvasóinak asztalára tegyük. A Metropol kávéházban kezdtük az anyaggyűjtést, merthát mégis a kávéház az a hely, ahol minden időben szívesen látják a magunk­fajta embert, hogy ne mondjunk újságírót. Az asztalokon vadonatúj fehér abrosz integet mindenün­nen felénk, de még korai az idő s csupán a fehérblúzos pincérhad cikázik az asztalok között, az utolsó simításokat végezve a pazar világosságban. Ide hajnal felé lesz érdemes benézni, akkor zajlik az élet itten amikor a haza­térő családapa is megkívánja azt a „nem tudom már hányadik” feketét, amiről fele­­sége önagysága nem győzi őt lebeszélni. A kávéházból tehát a szomszédba a Magyar Casinóba nézünk át, ahol féltizenegy felé kezd gyűlni a közönség, a régi recept szerint: „nehogy elsők legyünk*. A ragyogó parketten az első pillanat­ban feltűnik, hogy ál ÍC!,. ** vesztes szenzációja az a fiatal leányokból álló rózsabimbó csokor, amelynek tagjai még ezelőtt 1—2 évvel minket is „bácsi­nak“ szólítottak. Istenem, hogy telik az idő ! lluőkból, Ágnesből, Jutkából nagy lány lett és nagybeányoa estélyi toalettjük­nek kijár a „Kezét csókolom !" még a ma­­gunkfal­a öreg legénytől is. A cigány éppen frisset húz és ebben a friss hangulatban magunk sem Alljuk meg, hogy táncra ne kérjük a kedves kis bakfisok egyikét, aki olyan ennivalóan édes és olyan édesen afektál, hogy ötször volna érdemes érte elbukni az első alapvizsgán. Mielőtt végveszedelembe kerülnénk, át­megyünk a Kereskedők Egyesületébe. Itt már nem érhet veszedelem, mert itt itthon vagyok. Épp jókor érkeze­m, mert máris keresnek. Valami kis alkalmi műsor kellene a közönség szórakoztatására. A fenyőfával diszitett lépcsőház és nagyterem üde illatát még nem nyelte el a szivarfüst. Gyorsan két pódiumot helyezünk a nagy­terem középfalához és bekonferáljuk, hogy ma mindenki bemutathatja a tudományát. Aki énekelni, szavalni tud álljon elő. Kecskeméthy Sándor az első jelent­kező. Nem énekelni akar, hanem saját szerzeményű meséjét mondja el nagyon szellemesen, annyi humorral, hogy akik csak üzletéből ismerik, szájtátva hallgat­ják. Ének, szavalat, Hacsek és Sajó tréfák szórakoztatják a közönséget,­­amely zsúfo­lásig megtöltötte a három nagy szobát és amelynek egyhangú véleménye, hogy évek óta nem volt ennyi vendége a kereskedők kaszinójának. Mindenki nagyszerűen mulat, bárom fiatal leánykoszorú repül a fiatalemberek

Next