Aranyosvidék, 1938 (48. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2________________________________ kapott többet Pártunk, mint a megelőző választás alkalmával. Parlamenti csoportunk megnövekedett számmal, fiatal és új erőkkel kibővülve áll csatasorba. Ez a választás beigazolta ismételten azt, hogy a Magyar Párt az a nemzeti szövetség, amelynek keretébe minden magyar tartozik, a magyarság egységének megbontása lehetetlen, az erre irányuló kísérletek és erőfeszítések mindannyiszor porba hullanak. Kedves magyar Testvéreim ! Az uj évben is haladjunk a megkezdett után, szorosan egymás mellett, kéz a kézben, egymást mindig megbecsülve és segítve. Minden cselekedeteinket uralja a mi nemzeti egységünk gondolata, melynek hiányában elpusztulunk s melynek létezése esetén az uj évünk is csak boldogabb lehet! Kívánom mindnyájatoknak ezt a boldogabb ujesztendőt! Boldog, örömteljes ujesztendőt kiván az „Aranyosvidék“ mélyen tiszteli előfizetőinek, olvasóinak, munkatársainak, hirdetőinek és összes barátainak Régi újévi emlék Turda-Tordáról. Emlékezés egy megható újévi búcsuzásra. Városunk egész közönsége mindig szeretettel gondol e kedves cikk írójára, megyénk egy---- --orf-'-•- íiU T'^'jiffv<■ J igazgatójára: dr. Ciuta Gheorge Arra, kinek szive — mint e cikke is igazolja — szintén melegen ápolja az egykori kedves tordai emlékeit. Megtisztelő emlékező soraihoz újévi igaz jókivánatainkat fűzzük. (Szerk.) Egy bölcs mondása szerint az idősebb ember életének csupán szomorú és kellemes eseményeire emlékezik, az előbbiekre ritkábban, az utóbbiakra gyakrabban, mikor Ebből kiindulva, az újév első napján, visszagondolni szoktunk a többé vissza nem térő, elmúlt évekre, örömest emlékezem életemnek Torda—Torda városában eltöltött idejére, kellemes eseményeire. 23 évig hű polgára voltam e városnak, ügybuzgó tisztviselője az ottani pénzügyigazgatóságnak, de ez bizony rég volt. Eszembe jutnak a tisztviselők és jó ismerőseim körében töltött újévi ünneplések, melyekben részt vettem. Gyökerezett hagyomány szerint az új év első napján a tisztviselők délelőtti 10—11 óra között kellemes kötelességüknek tartották összegyűlni a pénzügyigazgató helyettesnél hogy vezetése alatt ünnepélyesen megjelenjenek a pénzügyigazgatónál s vármegyei főnöknél, őket üdvözölni és jókivánataiknak élő szóval kifejezést adni. Mindig pontosan be lett tartva e régi, hagyományos szokás. Az ebbei ünnepléseken én is részt vettem, eleinte mint tisztviselő, később mint pénzügyigazgató helyettes én vezettem a tisztviselőket s a végén mint pénzügyigazgató, én fogadtam az újévi üdvözleteket, mely útin következett a meg vendégelé a jó itallal és étellel s egy jó óra hosszat vidáman és kellemesen töltöttük az időt, mint jó kollegák és barátok. Az nap általánosságban uralkodott a jó kedv. A tisztviselők és városi polgá- , ARANYOB VIDÉ K*4______________________________1938 január 1 6.000.000 2.000.000 1.000.000 IOOOOOO sorsjegyekkel mind a DACIA“ játékosai nyeték Rendeljen postán sorsjegyet a „DACIA“ fociárusitónál Révész Ernő Târgu-Mureș — Piața 47 I 17286 16903 351697 leies föDDeremengt o 65882 számú számú számú számú rok kölcsönösen üdvözölték egymást, szent volt a béke, egyetértés és szeretet. Felejthetetlen maradt reám nézve az utolsó torda—tordai, 1921. újévi ünnepléa pénzügyigazgatói minőségemben, a mikor egyúttal budtút vettem a pénzügyigazgatósági tisztviselőktől, át lévén helyezve Cluj— Kolozsvárra. Ezen alkalommal a tisztviselők megajándékoztak egy nagy képpel, közepén az én fényképemmel, köröskörül a tisztviselők fényképeivel. Hálásan megköszöntem e figyelmet és szívből fakadó, keresetlen szavakkal búcsúztam az előttem megjelent tisztviselőktől, azután régi szokásnak megfelelően megvendégeltem őket, hogy legyen egy kis jókedvünk, hogy tudjunk erre emlékezni később is. Mikor javában folyt a jókedv, megvgaszzalván egymást: „Ne lúsuljunk, majd megleszünk valahogy !” — emelkedik Halmi Lajos volt pénzügyi titkár, (jelenleg pénzügyigazgató, miniszteri tanácsosi ranggal Magyarországon) — engedelmet kér, hogy néhány szót intézhessen hozzám, nem tehette előbb, mert búcsúbeszédem alatt hátul a tisztviselő kisasszonyokkal sírt. S oly érzékenyen könnybe lábadt szemmel búcsúzott tőlem, hogy alig tudtam könnyeimet visszatartani. Szavai meghatóan őszinték voltak. Nemsokára ő is eltávozott Turda—Torda városról. 8 azt a sziveket átjáró újévi üdvözletét és búcsúzást drága, szép emlékemnek tartom és kegyelettel fogom megőrizni mindvégig Dr. Csuta volt tordai pénzügyigazgató Dániai mozaik. Képsorozat egy tanulmányút tapasztalataiból. Irta: Dr. Nagy Miklós gazdamérnök. Két cikk. II. Autója, motorkerékpárja, vagy legalább biciklije Dániában majd mindenkinek van. Ez az elamerikaisodásuknak jele s bele illik munkatempójukba. Répát kapálni a munkás, ha nem motorkerékpárral, akkor biciklivel jött. De gyalog soha. Nem luxus ott mindez, csupán közlekedési eszköz, ami időnyereségben fizeti ki magát. A dán dolgozó ember, amikor leteszi a kapát, vagy a kalapácsot, vagy — hogy az intellektuellek se panaszkodjanak, — a tollat vagy körzőt, akkor szabad emberré lesz a szónak nemes és emberi értelmében akkor mindenki éli az életét. Ki kulturigényét, ki tudnivágyását, ki szórakozásvágyát elégíti ki, tetszés szerint. Ilyenkor felkapnak biciklijükre, s mennek a kívánt cél felé, nyáron leginkább a csodás tenger mellé, melyet minden 30 km re meg lehet találni valaho, ha másként nem, legalább egy sekély fjord képiben A vasárnapi forgalomra jellemző, hogy egy reggel Kopenhágából mentem kifele autóbusszal. Az 5 km es után 1456 biciklistát hagytunk el. És ez az áradat így tart reggel is három, este is három óra hosszat. A dánok nemzeti vallása a lutheránus, de egyenjogunak vannak elismerve a rét, róm. kath. zsidó és methodista vallás is. Vannak régi időkből fennmaradt, hires templomaik, mint pl. a voskildei és kallundborgi, da általában vidéki templomaik egyszerűségükben szépek, frontjuk rendesen lépcsőzetes vörös tégla díszitéssel végződik. Ha behunyt szemmel magam elé képzelem Dániát, mindig a következő 3 jellegzetességben áll előttem : a toronynélküli, puritán egyszerűségű lépcsőzetes homlokzatú templomaiban, rengeteg, gyönyörűen gondozott élősövényeiben, s kedves, vidám szélmalmaiban. Híres múzeumaik vannak a dánoknak, sok drága műremek van bennük felhalmozva. Kopenhágában a Ny-Carlaberg Glyptotek, a Thorvaldser és a Nemzeti Múzeum a leghíresebbek. Egyptomi gyűjteményük modern szoborgyüjteményük képviselik főleg a világhírességet. Sajnos, magyar művész szobrát, vagy képét egyebem találtam gyüjteményükben. Végül meg kell említenem még Kopenhága népi mulató-kertjét, a Tivolit. A Dániát járt idegen mindig ezzel kezdi a kardzősködést: Látta-e a Tivolit? Mikor először jártam benne, az ott nyüzsgő nép még változatosabb és hangosabb volt, mint rendesen lenni szokott, mert Keresztély király 25 éves trónra lépésének évfordulóját ünnepelte. A budapesti angolparkhoz, vagy a bucureși Moșilorhoz hasonlít, nagyobb méretekben, azzal a különbséggel, hogy a benne szórakozó emberek sokkal kedélyesebbek, vidámabbak. Nem is csoda. Nem kell úgy megnézzék a garast, mint