Aranyosvidék, 1939 (49. évfolyam, 1-54. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2______________________________________.ARANYOS VIDÉK [UNK]__________________________________1989 január 1 keretében helyezkednek-e el egypártrendszer mellett, hogyan alakul ki a nemzetkisebbségek képviselete? Az új alkotmány szerint a szervezkedés és jelölés szakmai alapon kell történjék, az arányosság szem előtt tartásával. Mindenesetre az alkotmány és a pártfelállításról szóló rendelkezés szövege között ellentétek is látszanak fennforogni. A hírek szerint a nemzeti újjászületés arcvonalának kolozsvári alakulógyűlése alkalmával a kisebbségi főkormánybiztos úr tett volna minket érdeklő felvilágosító kijelentéseket, de vonatkésés miatt a gyűlésre idejében nem érkezett be. Hogyan és miként tér át az állam ismét a népképviseleti rendszerre, ezúttal még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, de az új év ezen kérdések tisztázását is mindenesetre el fogja hozni. Nem tudjuk most sem, mint eddig sem tudtuk, hogy mit hoz a jövő, de mi mégis kedves olvasóinknak az 1939 évben a legboldogabb új évet kívánjuk. A Nemzeti Újjászületés Arcvonala. Molt számunkban csak röviden emlékeztünk meg arról az általános érdekű eseményről, hogy őfelsége II. Károly király a belügy- és igazságügyminiszterek előterjesztésére szentesítette a Nemzeti Újjászületés Arcvonala nevű egyetlen politikai szervezet létesítéséről intézkedő törvényt. Az új törvény december 16 ról van keltezve. Ez lesz az országnak egyedüli politikai szervezete, amelybe minden 21-ik életévét betöltött románnak joga van felvételét kérnie, kivéve a katonáknak és a bírói kar tagjainak. A nemzeti újjászületés Arcvonalán kívül minden más politikai tevékenység titkosnak tekintetik, amit a törvény szigorúan büntet A törvény megjelenése után az egész ország területén megkezdődött a pártszervezés munkája, illetékes helyen rámutatnék arra, hogy az alapítók között helyet foglalnak valamennyi társadalmi réteg képviselői, akik a múltban a különböző felfogású politikát képviselték. Az alapítók között ott találjuk a munkásmozgalmak képviselőit. Azonkívül meglepő volt az erdélyi közéleti méltóságok nagy számban való csatlakozása. A belügyminiszterhez és a párt alapítóihoz özönével érkeznek a csatlakozási nyilatkozatok és táviratok az ország minden részéből. Az egyes tartományokban már az ünnepek után közvetlenül sor került az alakuló nagygyűlések megtartására. Márton Áron apostoli kormányzót gyulafehérvári püspökké nevezte ki a Szentszék. A Vorbuchner püspök halálával megüresedett püspöki szék betöltésére XI. Pius pápa — amint előrelátható volt — Márton Áron apostoli kormányzót nevezte ki. Márton Áron kanonoknak püspökké való kinevezése nagy örömet és megelégedést keltett az erdélyi katolikusok között. Az új püspök eddigi működésével már bebizonyította, hogy erre a magas egyházi tisztségre a legalkalmasabb személyiség, akiben meg van minden hivatottság arra hogy a gyulafehérvári egyházmegye hajóját biztosan vezesse. Márton Áron az új püspök, 1896-ban született Csikszentdomokos községben. Most 42 éves. Középiskoláit a Csíkszeredai és gyulafehérvári katolikus főgimnáziumokban végezte. Gyulafehérváron érettségizett, utána a gyulafehérvári teológia hallgatója volt. A világháború kitörése idején tanulmányait megszakította és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A világháború folyamán több kitüntetést kapott. A békekötés után ismét folytatta tanulmányait és 1924 ben szentelték pappá. Pappá szentelése után előbb a gyergyóditrói, majd a gyergyószentmiklósi egyház káplánja volt, utána Marosvásárhelyre nevezték ki hittanárnak. Nem sokkal ezután a Terezianum tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki, később pedig érdemeinek elismeréséül püspöki szertartónak. Kolozsvárra 1934 ben került, mint nagy tehetségű hitszónok. Itt rendkívüli szervező erejéről tett bizonyságot, ő vetette meg alapjait a katolikus népszövetségnek is. Dr. Hirschler József betegeskedése alatt, mint helyett a spUbinus vezette a róm. kat. egyházközség ügyeit. Hirschler halála után, mint Vorbuchner Adolf püspök bizalmasa, átvette a plébánia tényleges vezetését. Még ebben az évben címzetes kanonokká nevezték ki. Vorbuchner halála után pedig a pápa az elhunyt püspök helyébe, apostoli kormányzóvá nevezte ki. Alig két hónapja vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését és ezalatt a rövid idő alatt is megnyerte az erdélyi római katolikusok egyházi és világi tagjainak rokonszenvét, bizalmát és szeretetét szentesítette a pápa azzal, hogy most püspökké nevezte ki. Népviselet és turistaság. Irta: Merza Gyula ny. muzeumigazgató. Amikor az EKE fölvette munkatervébe a néprajz művelését is, ennek a turista egyesületnek akadt egy lelkes propaganda-vezére dr. Herrmann Antal egyetemi tanár személyében, aki brassói származásánál fogva és kolozsvári egyetemi tanszékére való tekintettel önként beállott Erdély néprajzi vándorapostolának. S jóllehet mint ottani pedagógiumi professzor, Budapesten lakott, de a hét végét országrészünkben töltötte. Az ő üdülést nyújtó »weekend ̋-je abból állott, hogy rendre fölkereste városi és vidéki tekintélyes számú barátait, iskolatársait, kollégáit és volt tanítványait, hogy Erdélyben a néprajz iránt érdeklődést keltsenek. Így került az EKE zászlójára is a jelszó, hogy a turisták és az etnográfusok ikertestvérek. Tudniillik a turisták az úttörők és nyomravezetők, a néprajzi kutatók pedig a fölkutatott anyag összegyűjtői és tudományos leírói. Dr. Herrmann Tordán is gyakran megfordult, hiszen dr. Téglás István tanfelügyelőhöz és régiségbúvárhoz szoros barátság fűzte. 1894 ben Tordán nagy feulturnnnepség volt, melynek végén az EKE-tagok és más vendégek részvételével előkelő nagy társaság indult szekereken Torockóra, hogy a vasárnapi népviselet pompájában gyönyörködjék. A kirándulók élén ott voltak dr. Vetíts Ödön polgármester Lujza leányával, Harmath Lujza írónő Irma unokahúgával, természetesen jelen volt dr. Herrmann Antal is, továbbá Radnóti Dezső akkori EKE. főtitkár, dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanár, Szakáts Péter keresk. és ip. kamarai titkár stb. és e sorok írója. A Dunky Fivérek első csoportképe a Berkespataki vízesésnél készült, majd az istentiszteletre fölvonuló népviseleti látványosság szemléltetésére idejében megérkeztünk. A pazar szíDpompa s a viruló fiatalság párzás és mentés mindkét nembeli alakjai a tempomozás után belevegyültek a kirándulók csoportjai közé, minek folyományaként meghívást kaptunk a délutáni néptáncba. A nagy vendéglőben lefolyt turistaebéd végeztével elmentünk a szabad ég alatti „torockói bálba“ két tordai úrilány és két kolozsvári turista kivételével, akiket kedves torockói családok már előzőleg magukhoz invitáltak néprajzi szemlére, — a féltve őrzött ősi néőkincsek megtekintésére. Sikerült is néhány szép régi hímzést megszerezni a Kárpátmúzeum számára. A szebbnél szebb női kézimunkák láttára és a díszes párták próbálgatása közben merült fel aztán az ötlet, hogy öltözzünk át népjelmezbe. A tervet rögtön tett követte. — A hölgyek bevonultak a birónéhoz, mi férfiak pedig a kisbiróhoz és íme néhány perc múlva két tözsgyökeres torockói pár alakjában osontunk be a táncoló párok közé. Annál nagyobb volt a meglepetés a táncszünet alatt, amikor fölfedeztek bennünket. A szűnni nem akaró ünneplés éljenzésben és tapsviharban tört ki, de a dr. Herrmann öröme éppen utólérhetetlen volt, mert ő ebben a sikerült rögtönzés-