Árboc - Vízisport, 1926 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1926-01-01 / 1-2. szám

VI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, VI. kerület, Rózsa utca 111. Telefon: 118—29—30—31, 188-98 Ára 8000 korona * BUDAPEST, 1926. JANI-FERR. Előfizetési ár: egész évre 160.000 korona. Postataka­­rékp.folyósz.49.018. Mutat­ványszámot ingyen küldünk HAJÓZÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VIZISPORT FOLYÓIRAT * * A MAGYAR HAJÓSOK HIVATALOS LAPJA, A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG, A HUNGÁRIA, A MAGYAR ATLÉTIKAI CLUB EVEZŐS OSZTÁLYA, A NEPTUN BUDAPESTI EVEZŐS-EGYLET, A PANNÓNIA - „BUDAPEST" — EVEZŐS-CLUBOK, A KIRÁLYI MAGYAR YACHT-CLUB, A BALATONI YACHT-CLUB ÉS A BALATONI TÁRSASÁG HIVATALOS KÖZLÖNYE FŐSZERKESZTŐ: A SZERKESZTÉSÉRT ÉS A KIADÁSÉRT FELELŐS: DR. GRÓF FORGÁCH BALÁZS FELSŐLAJOS SEBŐK SÁNDOR Olvasó viklyozz ! Öt éve figyeltem, az Árboc önzetlen munkásságát és lelkes küzdelmét a kitűzött nemes céljai megvalósítá­sára. Csodálattal láttam azt a nagy küzdelmet, amelyet a nehéz anyagi körülményekkel folytatott, melyek Trianon Magyarországát, ugyan egyetemesen sújtják,­­ de talán fokozottabb mértékben nehezednek egy be­csületes szaklapra, amely rendületlenül kitart hazafias és tisztességes céljai mellett. Elimerés illeti ezért a ki­tartásáért a lap szerkesztőségét és kiadóit, akiknek bizony a közöny, a megnem értés és támogatás hiá­nyában nehéz dolguk volt. Magyarországon csak a legnagyobb összetartással lehet egy ilyen irányú szaklapot fenntartani, éppen ezért szükséges volna, hogy az érdekeltek belátva e lap fontosságát, félretéve minden kicsinyeskedést, feledve az ősi magyar szokást, a széthúzás bűnét, egy szívvel, egy lélekkel tömörüljünk az „Árboc“, a magyar hajózás és vízisportok fejlesztése és propagálása ér­dekében kifejtendő további munkásságának támoga­tására. E terv megvalósítása érdekében vettem át az „Ár­boc“ főszerkesztőségét. Lelkes híve vagyok a víznek, a hajózásnak és a vízi­­sportoknak. Kérem olvasóinkat, hogy támogassák ter­veinket, egy szebb és jobb jövő reményében azzal a szándékkal, hogy erőinket összetéve, megmutathassuk a környező, kultúrában alattunk álló népeknek a kul­tur­ális fölényünket, melyet a sport fejez ki legékeseb­ben, hogy a magyar hajózás érdekeit a sajtó és a pro­paganda erejével fokozottabb mértékben szolgálhassuk, hogy szegény csonka hazánk új életre kelését elő­segíthessük. Céljaink tisztaságához és küzdelmünk becsületessé­géhez gáncs nem érhet. Nekünk nem lehet becsületes ember ellenségünk. Minket csak a rosszakarat támad­hat. Az „Árboc“ ellensége szövetségese az ország ellenségének is. Remélem, hogy munkásságom nem marad ered­mény nélkül és kérem, hogy segítsenek az érdekeltek a hajósok, a hajózási vállalatok, a vízi sportemberek, mindenki, aki a vízből vagy a vízen él, mindenki, aki szívén viseli sorsunkat. Mi mindent elkövetünk, hogy célunkat elérhessük, hogy büszkén lobogjon zászlónk a régi, dicső Magyarország feltámadása napján azzal a megelégedett érzéssel, hogy mindent megtettünk, ami erőnktől tellett... Hazafias üdvözlettel: dr. gróf Forgách Balázs. Egyet-mást a Duna jegéről írta Schöpf Tivadar, a M. kir. Folyam- és Tenger­­hajózási Rt. főfelügyelője. Mindazon európai folyó vizek, amelyek folyása a plusz 43 szélességi fok körül, vagy attól észak felé esik, rendszerint a november és március közé eső időszak­ban vagy teljesen befagynak, vagy legalább is többé-kevé­sbé tartós és változó erősségű jégképző­­désnek vannak kitéve. Ezen folyóvizek közé tartozik a Duna is, amely­nek folyása a plusz 43 fok 40 perc és plusz 49 fok szé­lességi fokok között mozog. Előfeltétele a jégképződésnek a Dunán legelső­sorban állandó jellegű fagypont alatti időjárás. Men­nél lejebb süllyed a hőmérő, annál hamarább követ­kezik be a jégképződés, mely a 0 fokra lehűlt vízben kezdődik. Tiszta, ködmentes idő, különösen éjszaka és ala­csony vízállás elősegíti a jégképződést, kiváltképen akkor, amidőn a partokat már tartós hóréteg borítja. Az Al-Duna girurgiu—suliimai szakaszon viszont az északkeleti irányból jövő úgynevezett „orosz szél­nek is nagy befolyása van az ottani jégképződésre, úgy hogy ez két-három nap alatt képes a Dunát jég­gel megtölteni. Ha a már fagypontig lehűlt vízre sűrű hótöme­gek esnek, megtörténhetik, hogy az úgynevezett hódara rövid idő alatt megtölti a Duna vizét any­­nyira, hogy a hajózás ott lehetetlenné válik. Erre legutóbb az 1893—94. évi Zim­ony körüli szakaszon volt példa. Természetes, hogy a megfelelő hideg ebből a darából hirtelen jeget termel. A jégképződés folyóvizeken feltűnően különbö­zik az álló vizek jégképz­ődésétő­l. Álló vizek, amennyiben nem táplálkoznak meleg forrásokból, vagy vizük nem tartalmaz oly savas anyagokat, melyek a jégképződést késleltetik, néha egy éjszaka alatt 0 fok alatti hőmérséklet mellett jégkérget mutatnak, mely a továbbtartó 0 fok alatti hőmérséklet mellett mind vastagabb lesz és amely, midőn az 5 cm. vastagságot eléri, már az egyes ember súlyát, 10 cm-nél az egyes lovast és 50 cm-nél már a legnehezebb kocsik súlyát veszély nélkül elbírja. Tanulságos példát nyújt e tekintetben a két budapesti téli kikötő. Az újpesti kikötő, mely főképen a nagy Duna vizéből táplálkozik, tehát amelynek nincsenek semmiféle forrásai, a fent jelzett körülmé-

Next