Ars Hungarica, 1978 (6. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Hegyi Lóránd: Korniss Dezső második alkotói korszaka. 1933-1937

Ars Hungarica 1978/2 Hegyi Lóránd KORNISS DEZSŐ MÁSODIK ALKOTÓI KORSZAKA. 1933-1937 Ahhoz, hogy az 1933-tól kezdődő­ "első szentendrei periódus" (1) sajátosságait feltárhassuk, vissza kell térni az 1930-as esztendőhöz, az "érzelmek szabad­sága" élményhez, Bartók zenéjének felfedezéséhez s néhány irodalmi jelen­séghez. Az "érzelmek szabadsága" kifejezés Vas Istvántól származik. (2) 1930 nyarára tehető ez a közösen átélt nagy élmény, mely a fiatal festők (Kor­niss, Hegedűs) és a fiatal költők (Vas, Zelk) életében, gondolkodásában és művészetfelfogásában fontos változásokat idézett elő. (3) AZ „ÉRZELMEK SZABADSÁGA" "... ennek a korszakunknak mozgató és összetartó energiája nem az akarat volt, és nem a tudat, nem politikai szándék, nem is művészi törekvés, ha­nem a felszabadult érzelem. Hiszen az "érzelmek lázadása", mely szembe­fordított minket Kassákkal, és amelynek következtében ilyen kóbor bandákba verődtünk, éppen ezt készítette elő, az érzelmek felszabadulását, és az ad­dig homályos jogukért tudatot feszítő érzelmek az így elnyert szabadságban nyújtózni kezdtek és erőre kapni..." - írja Vas István. (4) Másutt "túlcsor­duló érzelmekről" ír, "forró és feledtető összekarolásokról". Nagyon fontos az érzelmeknek, illetve az érzékiségnek ez a hatalmas, friss, sémákat ösz­szeroppantó betörése a fiatal művészek és költők világába. Anélkül, hogy túl­értékelnénk ezt az alig három hónapig tartó korszakot, fel kell figyelnünk arra a mély és jelentős hatásra, melyet ez az élmény gyakorolt a fiatalokra. Kor­niss Dezső "első szentendrei korszaka" néhány mozzanatának csíráit is itt kell keresnünk, nevezetesen a festői érzékiség, a dekorativitás képszervező elemmé válásának csíráit. Természetesen az "érzelmek szabadsága" első­sorban élmény volt, életélmény, s csak később ragadhatók meg ennek képi struktúrává szervezett objektivációi. Ugyancsak Vas írja a kis társaság szemléletét és hangulatát kifejező so­rokat: " még a művészet kérdéseiből sem az foglalkoztatott bennünket, ami tavasszal: hogyan lehetne azt a formavilágot, amit Kassák importált, a mi alkatunkhoz, feltételeinkhez és szükségleteinkhez átszabni - már a mo­dernség is főleg annyiban érdekelt — és ezzel árultuk el csak igazán és gyö­keresen Kassák felfogását és tanítását —, amennyiben az érzelmek korlátlan­ságának és mindenhatóságának kifejezésére alkalmasnak láttuk." (5)

Next