Ars Hungarica, 1992 (20. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Gábor Eszter: Ismét a Wechselmann villáról

82 Ars Hungarica 1992/1 82 művének lehetne nyilvánítani. Sisa József 1984-es, alapvetőnek tekinthető cikkében négy Ungernek tulajdonított épületet ismertetett.8 Ezek közül kettőt a szakirodalom évtizedek óta Unger műveként tárgyal, mindkettő befejezetlen volt Unger halálakor és mindkettőt Ybl fejezte be. A II. Világháború után lebontott, budai dunaparti Iipthay palotához Ybl korábban is készített terveket, amelyek szabályozási problémák miatt nem valósultak meg.9 Az Andrássy úton a Nagymező utca és a Jókai tér között ma is álló épülettömbhöz szintén található Ybl féle tervvázlat.1 0 A Váci utca 7. szám alatti Formágyi házat Ybl Ervin Ybl Miklós munkái közé sorolta,1 1 19 14 de korábban, 1873-ban Hevesi, majd 1896-ban Edvi Illés Aladár és nyomukban Sisa József 1 4 is Unger Emil terveként említik azt. Az Andrássy út és a mai Rippl-Rónai utca sarkán 1872 és 1908 között állott villát a Leonhardt-Melan féle sugárúti térképvázlat Unger munkájaként jelöli.1 5 Ezen a vázlaton számos tévedés található, de Unger szerzőségét annak ellenére elfogadhatjuk,hogy a villa építésével kapcsolatos ügyiratokban csak a felelős építő­mester — ifj. Pan József neve fordul elő.16 Tehetjük ezt annál inkább, mert a közelmúltban a Fővárosi Levéltárban egy, ehhez az épülethez tartozó részletrajzon sikerült egy E.U.-nak olvasható szignót találnom 1872. 10. hó 6-i dátummal.1 7 (Sisa József cikkében az ötödik épületként említett Gorkij fasor 12. számú villa kérdése a források hiányossága miatt nyitva maradt.) Az Unger Emil művének tekinthető — korábban említett — három nagyobb épület, a Lipthay-palota, az Andrássy út 32-44. szám alatti úgynevezett ,hétház" és a Formágyi-ház sem funkcionális, sem formai szempontból nem nyújtanak analógiát a Wechselmann-villá­hoz. Annál inkább a sugárúti villa. A szóbanforgó villának — amely a terület sorozatos átszámozásai következtében négyféle számon is előfordul1 8 — engedélyezési terveit nem ismerjük, néhány térképről és helyszín­rajzról azonban ismerjük a befoglaló formáját1 9 és két, különböző nézetből készült fénykép­felvétel segítségével2 fogalmat alkothatunk tömegéről és három homlokzatáról. Azt bizton állíthatjuk, hogy tömege igen összetett volt — és ebben határozottan eltért a Wechselmann­villától. Az alapformák is igen eltérőek, de ez a különböző szituációk közvetlen következ­ménye lehetett. A sugárúti villa arányos négyszög formájú saroktelekre épült és két szom­szédos utcai homlokzata volt.2 1 A Wechselmann-vilia telke 12x100 öl, tehát igen mély! Az utcai és a hátsó, kerti homlokzata kapott hangsúlyos kiképzést, míg az oldalhomlokza­tok alárendelt szerepűek. Ezt az eltérést tehát nem tekinthetjük stíluskritikai jelentőségűnek. Rokonságot vélünk felfedezni a sugárúti villa mellékutca felőli és a Wechselmann-villa hátsó homlokzata között. (Itt a bizonyítás nehézségét az okozza, hogy míg a sugárúti villa oldalhomlokzatát ismerjük, a Wechselmann-villa hátsó homlokzatáról sem rajz, sem fotó nem maradt, mindössze az alaprajzok, mik viszont a sugárúti villánál ismeretlenek.) Az egytengelyes sarokrizalitok által közrefogott kétoszlopos földszinti loggia és felette az eme­leti terasz lényegében megegyezőnek mutatkozik. A Wechselmann-villa hátsó homlokzati emeleti teraszának részletrajzokról ismert törpe pillérei2 2 a sugárúti villa főhomlokzatának emeleti teraszán jelennek meg. A sugárúti villa vízszintes záródású ablakainak keretezése és szemöldökpárkánya is nagyon emlékeztet a Wechselmann-villa ablakaira. A két épület „részletszegénysége" is rokonítja őket egymással. A klasszicizáló neorene­szánsz formálás vitán felül összeköti a két épületet.2 3 Ybl Miklós életművében is találunk azonban hasonló hangú, szófukar, klasszicizáló neoreneszánsz épületet a kevéssé ismert drávafoki Bittó-kastély esetében.2 4 A Bittó-kastély természetesen nagyobb kiterjedésű, mint a pesti villák, de szimmetrikus elrendezése ennek

Next

/
Thumbnails
Contents