Ars Hungarica, 1997 (25. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Tanulmányok Szilárdfy Zoltán 60. születésnapjának tiszteletére - Galavics Géza: „Hogy gerjesszem az ájtatos szíveket". Egy kis ájtatossági kép történetéhez
Galavics Géza „HOGY GERJESSZEM AZ ÁJTATOS SZÍVEKET" Egy kis ájtatossági kép történetéhez A magyarországi barokk művészet kutatásában az utóbbi másfél évtized egyik leglátványosabb eredményét a barokk kisgrafika vizsgálata hozta. Ez mindenekelőtt Szilárdfy Zoltán érdeme, aki nálunk eddig figyelemre alig méltatott műfaj gyűjtője, kutatója, rendszerezője és interpretátora egyszemélyben. Közelítésmódja változatos, nézőpontjai eredetiek, írásainak műfaja is többféle: vallásos barokk kisgrafika hazai történetét fölvázoló tanulmánytól, a szélesebb közönség számára készült könyvtől, a kiállításkatalógust kísérő tanulmányokon, kegyképek topografikus katalógusain és kegyképábrázolások tematikus összeállításain át egy-egy ritka és különleges ikonográfiai típust s annak teológiai összefüggéseit bemutató elemzésig terjed. A gyűjtésben voltak elődei és kortársai is, s a rendszerező, értelmező munkába később mások is bekapcsolódtak. Mindennek eredményeként a hazai és külföldi gyűjteményekből ma már nagyszámú magyarországi vallásos témájú kisgrafikát ismerünk. Ennek anyaga topográfiai és ikonográfiai szempontok szerint éppúgy jól rendszerezett, mint mestereit s készítési helyeit tekintve is. S bár újabb darabok felbukkanásával bizton számolhatunk, úgy tűnik, ezek a már felállított rendszerbe beilleszthetők, s a műfajról kialakított összképet lényegesen aligha változtatják majd meg. Jóval kevesebbet tudunk viszont egyes ábrázolások keletkezési körülményeiről, mert az eddigi kutatás inkább az anyag összegyűjtésére és rendszerezésére törekedett. Ritkán ismerjük, hogy az adott vallásos metszetnek ki volt a megrendelője, milyen indítékok vezették elhatározásában, hogyan választott mestert a rézmetszet elkészítéséhez, kiknek szánta az ájtatossági képet, hogyan állította össze a kísérő ima vagy imák szövegét, azokat az indítékokat tehát, amelyek elevenebbé tehetik a műalkotásról ismereteinket. Mindezekről maguk az apró metszetek a legritkábban tájékoztatnak, azaz megválaszolásuk új források bekapcsolását teszi szükségessé. Az alábbi írás ebből a nézőpontból vizsgál egyetlen metszetet, egy a 18. század közepén a pozsonyi rézmetsző Zeller Sebestyén által készített „Jó tanács anyja" kegykép-ábrázolást. (1. kép) A metszetnek egyetlen selyemre nyomott példányát ismerjük, amely Szilárdfy Zoltán gyűjteményéből került az egri Dobó István Múzeumba. Felvették a magyarországi kegyképábrázolások katalógusába, s a Barokk Közép-Európában, Utak és találkozások kiállítás egyik katalógustételében Szilárdfy Zoltán - analógia-