Ars Hungarica, 1997 (25. évfolyam, 1-2. szám)

1-2. szám - Tanulmányok Szilárdfy Zoltán 60. születésnapjának tiszteletére - Galavics Géza: „Hogy gerjesszem az ájtatos szíveket". Egy kis ájtatossági kép történetéhez

Galavics Géza „HOGY GERJESSZEM AZ ÁJTATOS SZÍVEKET" Egy kis ájtatossági kép történetéhez A magyarországi barokk művészet kutatásában az utóbbi másfél évtized egyik leglátványosabb eredményét a barokk kisgrafika vizsgálata hozta. Ez mindenekelőtt Szilárdfy Zoltán érdeme, aki nálunk eddig figyelemre alig méltatott műfaj gyűjtője, kutatója, rendszerezője és interpretátora egyszemélyben. Közelítésmódja változatos, nézőpontjai eredetiek, írásai­nak műfaja is többféle: vallásos barokk kisgrafika hazai történetét fölvázo­ló tanulmánytól, a szélesebb közönség számára készült könyvtől, a kiállí­táskatalógust kísérő tanulmányokon, kegyképek topografikus katalógusa­in és kegyképábrázolások tematikus összeállításain át egy-egy ritka és kü­lönleges ikonográfiai típust s annak teológiai összefüggéseit bemutató elemzésig terjed. A gyűjtésben voltak elődei és kortársai is, s a rendszere­ző, értelmező munkába később mások is bekapcsolódtak.­ Mindennek eredményeként a hazai és külföldi gyűjteményekből ma már nagyszámú magyarországi vallásos témájú kisgrafikát ismerünk. Ennek anyaga to­pográfiai és ikonográfiai szempontok szerint éppúgy jól rendszerezett, mint mestereit s készítési helyeit tekintve is. S bár újabb darabok felbuk­kanásával bizton számolhatunk, úgy tűnik, ezek a már felállított rend­szerbe beilleszthetők, s a műfajról kialakított összképet lényegesen aligha változtatják majd meg. Jóval kevesebbet tudunk viszont egyes ábrázolások keletkezési körül­ményeiről, mert az eddigi kutatás inkább az anyag összegyűjtésére és rendszerezésére törekedett. Ritkán ismerjük, hogy az adott vallásos met­szetnek ki volt a megrendelője, milyen indítékok vezették elhatározásá­ban, hogyan választott mestert a rézmetszet elkészítéséhez, kiknek szánta az ájtatossági képet, hogyan állította össze a kísérő ima vagy imák szöve­gét, azokat az indítékokat tehát, amelyek elevenebbé tehetik a műalkotás­ról ismereteinket. Mindezekről maguk az apró metszetek a legritkábban tájékoztatnak, azaz megválaszolásuk új források bekapcsolását teszi szük­ségessé. Az alábbi írás ebből a nézőpontból vizsgál egyetlen metszetet, egy a 18. század közepén a pozsonyi rézmetsző Zeller Sebestyén által készített „Jó tanács anyja" kegykép-ábrázolást. (1. kép) A metszetnek egyetlen selyem­re nyomott példányát ismerjük, amely Szilárdfy Zoltán gyűjteményéből került az egri Dobó István Múzeumba. Felvették a magyarországi kegy­képábrázolások katalógusába, s a Barokk Közép-Európában, Utak és ta­lálkozások kiállítás egyik katalógustételében Szilárdfy Zoltán - analógia-

Next