Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Dokumentum - Bor István: Bor Pál és a szocreál
382 Ez a feljegyzés 1914-ből, a fogsági naplóból való, és egész művészetszemléletének alapját képezi. „A fogságban fát, fát, tücsköt és bogarat, mindent, ami kezem ügyébe került, tanulmányoztam, lerajzoltam és élveztem, csodáltam a természet gondolkodását, gondoskodását. Élveztem, hogy milyen rend, rendszer, szerkezetiség van minden, a természetben megjelenő dologban, jelenségben. Még az öndíszítésben is figyeltem a formák keletkezésének útját. " Ezzel szembenáll az a szubjektív formavilág, amely érzelmeket, lelki tartalmakat fejez ki és kelt. Részletesen elemzi a szín, a valeur, a vonal, a folt, az arány, a ritmus hatását. „Két nem egyenlő hullámvonalnál a nagyobb hullám irányában feszültség, haladás, dagadás van, ha a sorrend fordított, fékezés..." - mondja többek között a napló. „Piros szín a szürkében olyan, mint ködben a sikoltás. A tárgy formavilága átszűrődik az alanyin, és bár a kettő ellent is mondhat egymásnak, a művészet összehangolásukra törekszik. Ahogy a természeti formák a természet törvényeinek felelnek meg, úgy organikus a műalkotás formavilága, ha megfelel saját törvényeinek. Ezekre az alapokra aztán évtizedek hordták az ismereteket, tapasztalatokat, megfigyeléseket, hatásokat. Az első stílus cikk 1921-ben jelent meg, az utolsó 1980-ban. Nézzük az elsőt. )!A stílus egyrészt a kor bélyege művészetén... Másodsorban a közvetlen miliőnek áll a hatása alatt a stílus, s így az alkotó faj egyéni lelki állapotát és karakterét is visszatükrözi." (A faj szót ekkor még nem tette félelmetessé a politika - itt nyilvánvalóan nemzetit, etnikait jelent.) A gótikus templom formavilága a túlvilágra vágyódás izgalmát fejezi ki. A német „arányaiban súlyos, komor és ezzel szemben a függőleges tagolása erősen hangsúlyozott és a torony magas és megnyúlt csúcsú." A francia „földibb, életvidámabb. A függőleges vonalerdőt vízszintes vonalak törik meg, a zömökebb torony is vízszintesen lezárt." A barokk „elvilágiasodott gótika. A gótikus vonal aszkéta szögletességével szemben a barokk vonal testiesen ívelt, a gótikus vágy életentúljával szembe a barokk az érzéki élet, a test, a hús földi jelenét helyezi Első nyomtatásban megjelent írásában, az 1920-as Magyar szellemű művészet címűben művészetünk nemzeti megújulását mind a zenében, mind a képzőművészetben a népművészet felé fordulásban látta. Ezért összeveti a magyar népművészet színvilágát, a díszített felület arányát az egészhez, a dísz elosztását a felületen, a tér osztását, a tagolás természetét, a vonalkontúrok jellegét a németekével, románokéval, lengyelekével, szlovákokéval. .,Azok az arányok, azok a színharmóniák, vonalívelések, melyek a paraszt ösztönében benne vannak, kell hogy a „Grand art" művészeinek ösztönébe is átmenjenek. "10 Mivel a stílus egy kor lelkét fejezi ki, egész kultúráját áthatja, a gondolkozást, viselkedést, a vallást, filozófiát, tudományt, művészetet. S ez utóbbi minden ágát. Az építészet, mint valami karmester jelöli ki a többi művészet helyét, és hangolja össze formavilágát. Az arsuna elv alapján él gyakran zenei analógiákkal és figyeli a képző- és iparművészetek közeledését. Valószínűleg ez is hozzájárult, hogy a Gyagilev balett párizsi bemutatkozására úgy emlékezett, hogy „egész extázisban, kábultan hagytam el minden előadásuk után a színházat," és ezért látta úgy, hogy „a weimari Bauhaus stílus szempontjából a legideálisabb egyesülés, mert valamennyi művészetnek egyesítése. Egy jó művész, jó hangszerelő kezében stílusban teljes egységhez vezethet. "Ezó maga is - amellett, hogy jól és szívesen zongorázott - festett, szobrászkodott, szőnyeget és élete vége felé beton-üveg kompozíciókat tervezett.