Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)

1-2. szám - Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében

figyelmet az ambiciózus építészre, hiszen többségük abból a polgári szár­mazású újgazdag rétegből került ki, amelyből maga Schossberger is. Schossberger Zsigmond (1827-1900) személye ebben az összefüggésben külön figyelmet érdemel.18 A család vagyonát és társadalmi helyzetét termény­nagykereskedő édesapja alapozta meg, nemességet is ő kapott 1863-ban. Schossberger Zsigmond tovább növelte a vagyont, és más, társadalmilag fel­emelkedő, zsidó származású nagypolgárhoz hasonlóan 1890-ben bárói címben részesült. Társadalmi osztályában vezérszerepet vállalt, hiszen a Nagykeres­kedők és Nagyiparosok Társulatának tisztségviselőjeként végül az elnökségig vitte. Egyebek mellett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választ­mányának az igazgatósági tagja is volt. Nem véletlen, hogy vagyonához és rangjához illő, azt méltó módon képviselő vidéki lakhelyre vágyott. Turai kastélyának építési időpontjára nézve a szélzászló évszáma a tám­pont: 1883. Ez valószínűleg építése első esztendejének, a kőművesmunkák, illetve a tetőzet elkészülésének éve lehetett, amelynek megkoronázásaként került fel a toronyra a szélzászló. (Egy 1883-as térkép - a feltehetően abban az évben megkezdett - épületet még nem ábrázolja.)19 A kastély befejezésére nyilván egy-két éven belül sor került. Az építés kezdetének időpontja egybeesik egy másik, angliai kastélyépület befejezésének dátumával. A buckinghamshire-i Halton House-ról van szó, amely William Rogers tervei alapján Alfred de Rothchild számára készült (1881-1883).20 Ebben az épületben fedezhetjük fel a turai kastély előképét, amelynek kisebb, szerényebb unokaöccse a mi épületünk. Megegyezik ugyanis a sajátos és (ismereteink szerint) másutt elő nem forduló alapképlet: hosszúkás, hegyes tornyokkal ékes, francia neoreneszánsz-neobarokk stílu­sú főépület, melynek hossztengelyéhez nyaktaggal csatlakozik az olasz rene­szánsz kápolnát idéző télikert. (Az angliai kastélynál a télikertet már lebon­tották.) A két épületnél lényegében azonos a télikert négykaréjos alaprajza, még ha ez Halton House-nál üvegkupolával borított is, a turai kastélynál pedig - egyszerűbb megoldásként - hagyományos tetőzetű. A télikertnek a főépülethez képest szinte túldimenzionált aránya, a két épületrész egyen­rangúságát sugalló, hossztengelyre történő felfűzése a szóban forgó kasté­lyok különleges és közös sajátossága. A két kastély főépülete francia neo­barokk és reneszánsz elemeket elegyítő építészeti nyelvében, franciás tető­idomaiban igen közel áll egymáshoz, anélkül azonban, hogy itt szorosabb azonosságról lenne szó, a szabályos tömböt képező angliai kastéllyal szem­ben magyarországi társa változatosabb, egyes részei, a hátsó oldal sarkához tapadó, két lépcsőben elvékonyodó óratorony már szinte szertelen. Ha a két főépület alaprajzi rendszerét nézzük, ott is létezik hasonlóság: a télikert felé eső oldalon csoportosulnak a közösségi helyiségek, bár a nagyságbeli különb­ség miatt Halton House-ban mindez összetettebb formában valósult meg. Szintén megegyező vonás, hogy a meglehetősen feszes, sűrű tengelyállású fő­épülethez képest a pálmaház reneszánsz centralizáló kápolnákat idéző tömb­je kényelmesen terpeszkedik.

Next