Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete
Hunyadiak [Hunyadi Mátyás király terem - reneszánsz] és a Habsburgok [Mária Terézia királynő terem - barokk] korszakát, mely célból a palota egyes gócpontjaiban korhű kiképzésű termeket alkottunk. A történelmi stílusokat azonban nem alkalmaztuk szolgai utánzással, nem másoltuk, hanem az illető stílus szellemében terveztük meg minden egyes esetben díszítéseinket."12 Hauszmann terveinek megvalósítására - koncepciójából következően - hazai kivitelezőt kellett keressen. Az asztalos műipar hazai színvonalát, valamint az elkészítendő munka volumenét tekintve olyan valakit kerestek, aki nemcsak a művészi kvalitást tudta garantálni, hanem szervezőkészséggel bírt, össze tudta hangolni a munkafázisokat, egy kézben összpontosítani a kivitelezést, a szállítást és a beépítést, mégpedig a határidők maradéktalan betartásával. Bizonyosra vehető Thék Endre és Hauszmann Alajos közös enteriőr-tervezői tevékenysége, folyamatos együttműködése. Hauszmann a palota fogadótermeiben, lakosztályaiban, folyosóin több forrásból származó eredeti - reneszánsz, barokk, klasszicista és empire - bútorokat is felhasznált, melyeket külföldön vásárolt. Ezeket mintának felhasználva Théknél rendelt kiegészítő bútorokat, „amit Thék Endre mesterünk oly kitűnően végzett, hogy munkáját a régitől nem lehet megkülönböztetni".13 Régi ismeretségük és korábbi közös munkálkodásuk úgy a magán épületek, mint az állami reprezentatív épületek enteriőr-kialakításában (pl. a Kúria) igen jó és megbízható partneri viszonyt jelentett. A jelentős állami megbízások komoly szakmai elismerést hoztak Thék Endrének. A miniszterelnöki dolgozószoba, „az 1900. évi párisi kiállításon méltó figyelmet keltett". Hasonlóan az éppen akkor befejezett budavári palota Szent István-termének berendezése is - az Iparművészeti Múzeumban 1899-ben rendezett Karácsonyi Kiállítás után a többi díjazott tárggyal egyetemben - képviselte Magyarországot az 1900. évi világkiállításon, ahol az egyik nagydíjat nyerte el. Eközben együttműködött a budapesti és vidéki magán kastély- és palotaépítkezésekben, berendezésükben. 1884-1886 Saxlehner bérpalota és Emmer-palota, 1887-1889 Wenckheim-palota, 1884-1892 gróf Károlyi István palota, 1898 gróf Andrássy Tivadar budai palotája ebédlőjének berendezése Rippl-Rónai József tervei alapján; a budafoki Sacelláry-Törley kastély stb. Később, 1905-ben a Tőzsdepalota, majd 1912-1914-ben a Hazai Bank számára is dolgozott a Thék-gyár. A nagy állami megrendelések lehetőséget teremtettek a gyár fejlesztésére, és egyúttal anyagi biztonságot hoztak Théknek személyesen is. Egyre több időt szentelt a közügyeknek, az iparügyek szervezésének. Fontos szerepe volt az országos kiállítások előkészítésében, kivitelezésében, képviselte a magyar ipart a világkiállításokon; az 1889. évi negyedik párizsi világkiállításon zsűritag, az 1896. évi ezredéves kiállítás faipari csoportjának elnöke, a zsűri alelnöke. Mikor már vezető helyet foglalt el az asztalosiparban, elhatározta, hogy berendezkedik zongoragyártásra is (1897-től). Nem elégedett meg az