Asztalitenisz, 1998 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1-2. szám

Gyászol a magyar sport: elment az „Atya” Lapzártakor érkezett a világ asztalitenisz sportját, és az egyetemes magyar sportot megrázó hír, hogy 74 éves korában elhunyt az egykori legendás bajnok, későbbi sportvezető, sportágunk kiemelkedő alakja, Sidó Ferenc. A kilenc világbajnoki cím, három Európa-bajnoki aranyérem és 34 országos bajnoki cím büszke birtokosa páratlan pályafutása után sem szakadt el egyetlen pillanatra sem az asztalitenisztől. Szövetségi kapitányként dolgozott 1962-től négy éven át, ettől az időtől kezdve a MOATSZ elnökségi tagja. 1982-től alelnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnök volt. Nemzetközi funkciói közül kiemelkedő az Európai Asztalitenisz Unióban betöltött elnökségi tagság 1994 és 1996 között, de ugyanezen időszakban az ETTU Veterán Bizottságának elnöke is volt. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség Ranglista Bizottságának tagja volt 1962-től 1966-ig, majd 1983-tól ismét, s kétszer is elnökként vezette az egykori világbajnokok nemzetközi szerve­zetét, a Swaythling Klubot. Magyarországi elismertségének bizonyítékaként kivételes elbírálás alapján „ bebocsátást nyert” az olimpiai bajnokokat tömörítő Halhatatlanok Klubjába. A mindenki által „Atya”-ként becézett Feri bácsi a manchesteri világbajnokság óta gyengélke­dett a szívével, mégis mindenki döbbenten áll a megváltoztathatatlan tény előtt: áprilisban nem ünnepelhetjük együtt 75. születésnapját... (A Sidó Ferencről szóló részletes megemlékezést a következő számban közöljük.) EURÓPA TOP 12 BAJNOKSÁG, HALMSTAD Bátorfi Csilla: bravúrbronz A svédországi Halmstadban rendezték meg az asztalitenisz Európa TOP 12 bajnokságot, amelyen az Európa élvo­nalába tartozó két asztaliteniszezőnk képviselte a magyar színeket. Bátorfi Csilla ötödikként, Tóth Krisztina hato­dikként került számításba véve az in­dulásra jogosultak köréből az európai rangsor alapján. A rangos viadalon harmadik alka­lommal szereplő Tóth közepes formát nyújtott, és ennek megfelelően köze­pes eredményt ért el. Csoportjában két védőjátékos (Palm­a, Tian-Zömer), két egyéni Európa-bajnok (M. Svensson Struse), valamint Kriszti klubtársa, a legnagyobb európai tehetségnek tartott Boros szerepelt, igaz, a TOP 12-n nincs könnyű ellenfél... Ehhez képest a rajt kitűnően sike­rült, hiszen mint utóbb kiderült, Tóth a későbbi elődöntős svéd vetélytársnőt győzte le. Ezután nagy csatában vere­ség következett a kínai-német Tian­ Zörnertől, a másik védőjátékost, Pati­nát viszont „simán” legyűrte (3:0, de az egyik szett 30:28 volt). A továbbju­tás tulajdonképpen az Eb-döntő vissza­vágóján, Struse ellen „úszott el”, sajnos, a pozsonyihoz hasonlóan sima vereséggel. Ezután még Boros Tama­rától is kikapott Krisztina, amiért kár volt, mert így csoportjában nem a 3., hanem csak az 5. lett. Összesítésben a 9-10. helyen zárt, aminél volt jobb, és reméljük, lesz is. Annál jobban sikerült a verseny a korábbi kétszeres győztes Bátorfinak, pedig csoportbeosztását látva még ön­maga sem adott sok esélyt magának. Két valódi „mumus” és két kínai szü­letésű európai sztár személyében négy olyan vetélytársnőt sorolt Fortuna Csilla mellé, akik már nyertek TOP 12-t. Sőt, mint utóbb kiderült, a har­mincas évei közepén járó, luxemburgi színekben versenyző Ni Xialian szinte megállíthatatlan, hiszen három éve sorozatban ő söpri be az első helye­zettnek járó elismerést és pénzdíjat. Csillának az utolsó, Ni elleni mérkő­zése jelentette az egyedüli vereséget csoportjában, így másodikként jutott az elődöntőbe. Alighanem sokat lendí­tett rajta a kezdés, hiszen örök „mu­musai”, Badescu és Nemes ellen is nyerni tudott, előbbi ellen öt (!) mér­kőzéslabdát hárítva! Nem csoda, hogy a védekező stílusú Schöpp és az olasz Arisi még játszmát sem tudott nyerni ellene. Az elődöntőben Struse várt rá, és Csilla - annak ellenére, hogy a válla ekkor már nagyon fájt - hatalmas lehe­tőséget szalasztott el. Döntetlen állás­nál a 3. játszmában 15:10-re és 19: 16­ra is vezetett, ám ekkor egy elrontott adogatás megzavarta, és Struse ezt kö­nyörtelenül kihasználta, így is bravúros a szereplése, hiszen dobogóra állhatott. A végső győzelmet - harmadik éve sorozatban - Ni Xialian szerezte meg, ami nem kifejezetten hízelgő és ked­vező az európai asztalitenisznek.... A férfiaknál a hazaiak kedvence, az „isteni J.O.” magabiztosan került az elődöntőbe, ahol mellette Karlsson is táplálta a svédek reményeit, sőt Karlsson egészen a döntőig jutott. Ám neki is, akárcsak Waldernek, fejet kellett haj­tania a sportág ügyeletes zsenije, Szamszonov előtt, aki ugyan sikert sikerre halmoz az utóbbi időben, de fiatal kora miatt TOP 12 bajnokságot most nyert először. Némi meglepetés, 3

Next