Asztalitenisz, 1998 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1-2. szám
Gyászol a magyar sport: elment az „Atya” Lapzártakor érkezett a világ asztalitenisz sportját, és az egyetemes magyar sportot megrázó hír, hogy 74 éves korában elhunyt az egykori legendás bajnok, későbbi sportvezető, sportágunk kiemelkedő alakja, Sidó Ferenc. A kilenc világbajnoki cím, három Európa-bajnoki aranyérem és 34 országos bajnoki cím büszke birtokosa páratlan pályafutása után sem szakadt el egyetlen pillanatra sem az asztalitenisztől. Szövetségi kapitányként dolgozott 1962-től négy éven át, ettől az időtől kezdve a MOATSZ elnökségi tagja. 1982-től alelnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnök volt. Nemzetközi funkciói közül kiemelkedő az Európai Asztalitenisz Unióban betöltött elnökségi tagság 1994 és 1996 között, de ugyanezen időszakban az ETTU Veterán Bizottságának elnöke is volt. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség Ranglista Bizottságának tagja volt 1962-től 1966-ig, majd 1983-tól ismét, s kétszer is elnökként vezette az egykori világbajnokok nemzetközi szervezetét, a Swaythling Klubot. Magyarországi elismertségének bizonyítékaként kivételes elbírálás alapján „ bebocsátást nyert” az olimpiai bajnokokat tömörítő Halhatatlanok Klubjába. A mindenki által „Atya”-ként becézett Feri bácsi a manchesteri világbajnokság óta gyengélkedett a szívével, mégis mindenki döbbenten áll a megváltoztathatatlan tény előtt: áprilisban nem ünnepelhetjük együtt 75. születésnapját... (A Sidó Ferencről szóló részletes megemlékezést a következő számban közöljük.) EURÓPA TOP 12 BAJNOKSÁG, HALMSTAD Bátorfi Csilla: bravúrbronz A svédországi Halmstadban rendezték meg az asztalitenisz Európa TOP 12 bajnokságot, amelyen az Európa élvonalába tartozó két asztaliteniszezőnk képviselte a magyar színeket. Bátorfi Csilla ötödikként, Tóth Krisztina hatodikként került számításba véve az indulásra jogosultak köréből az európai rangsor alapján. A rangos viadalon harmadik alkalommal szereplő Tóth közepes formát nyújtott, és ennek megfelelően közepes eredményt ért el. Csoportjában két védőjátékos (Palma, Tian-Zömer), két egyéni Európa-bajnok (M. Svensson Struse), valamint Kriszti klubtársa, a legnagyobb európai tehetségnek tartott Boros szerepelt, igaz, a TOP 12-n nincs könnyű ellenfél... Ehhez képest a rajt kitűnően sikerült, hiszen mint utóbb kiderült, Tóth a későbbi elődöntős svéd vetélytársnőt győzte le. Ezután nagy csatában vereség következett a kínai-német Tian Zörnertől, a másik védőjátékost, Patinát viszont „simán” legyűrte (3:0, de az egyik szett 30:28 volt). A továbbjutás tulajdonképpen az Eb-döntő visszavágóján, Struse ellen „úszott el”, sajnos, a pozsonyihoz hasonlóan sima vereséggel. Ezután még Boros Tamarától is kikapott Krisztina, amiért kár volt, mert így csoportjában nem a 3., hanem csak az 5. lett. Összesítésben a 9-10. helyen zárt, aminél volt jobb, és reméljük, lesz is. Annál jobban sikerült a verseny a korábbi kétszeres győztes Bátorfinak, pedig csoportbeosztását látva még önmaga sem adott sok esélyt magának. Két valódi „mumus” és két kínai születésű európai sztár személyében négy olyan vetélytársnőt sorolt Fortuna Csilla mellé, akik már nyertek TOP 12-t. Sőt, mint utóbb kiderült, a harmincas évei közepén járó, luxemburgi színekben versenyző Ni Xialian szinte megállíthatatlan, hiszen három éve sorozatban ő söpri be az első helyezettnek járó elismerést és pénzdíjat. Csillának az utolsó, Ni elleni mérkőzése jelentette az egyedüli vereséget csoportjában, így másodikként jutott az elődöntőbe. Alighanem sokat lendített rajta a kezdés, hiszen örök „mumusai”, Badescu és Nemes ellen is nyerni tudott, előbbi ellen öt (!) mérkőzéslabdát hárítva! Nem csoda, hogy a védekező stílusú Schöpp és az olasz Arisi még játszmát sem tudott nyerni ellene. Az elődöntőben Struse várt rá, és Csilla - annak ellenére, hogy a válla ekkor már nagyon fájt - hatalmas lehetőséget szalasztott el. Döntetlen állásnál a 3. játszmában 15:10-re és 19: 16ra is vezetett, ám ekkor egy elrontott adogatás megzavarta, és Struse ezt könyörtelenül kihasználta, így is bravúros a szereplése, hiszen dobogóra állhatott. A végső győzelmet - harmadik éve sorozatban - Ni Xialian szerezte meg, ami nem kifejezetten hízelgő és kedvező az európai asztalitenisznek.... A férfiaknál a hazaiak kedvence, az „isteni J.O.” magabiztosan került az elődöntőbe, ahol mellette Karlsson is táplálta a svédek reményeit, sőt Karlsson egészen a döntőig jutott. Ám neki is, akárcsak Waldernek, fejet kellett hajtania a sportág ügyeletes zsenije, Szamszonov előtt, aki ugyan sikert sikerre halmoz az utóbbi időben, de fiatal kora miatt TOP 12 bajnokságot most nyert először. Némi meglepetés, 3