Átalvető, 2007 (61-64. szám)

2007-03-01 / 61. szám

EKOSZ - EM­TE László és Dr. Kövesdy Pál, az EKOSZ elnöke mellett (Lásd 22-23. oldal.) Az emlékműre felkerült a híres végrendelet egy, számunkra december 5-e óta különösen fontos részlete. 2007 június 3-án Wass Albert szobrot avatunk. Az ünnepségre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Vers és prózamondó ver­sennyel, színi előadásokkal próbáljuk addig is népszerűsíteni az író­­fejedelem műveit és értékrendjét. Igyekszünk bevonni a környező települések iskoláit, könyvtárait is. Természetesen ez meghaladja az Erdélyi kör lehetőségeit, de jelentős támogatást kapunk a polgári körök, történelmi egyházak, 56-os szervezetek és magánszemélyek részéről. Részt veszünk a kárpátmedencei zarándoklaton, és az idén is szervezünk nyári erdélyi illetve kárpátaljai kirándulást. A­ Dr. Orbán Csaba Ötágú Síp Kulturális Egyesület Szeged - 2007. január 26. „Amiért a harang szól” mottóval rendeztünk vetélkedőt a Nándorfehérvári győzelemről, amelyet az adai (Délvi­dék) csapata nyert meg nagy pontelőnnyel. - 2007 február 14. „Bálintnapi vigasság” címmel rendeztünk far­sangi estet Balassi Bálint és a Balassi-karddal az idén kitüntetett két költő (Csokits János és Dursun Ayan) tiszteletére. Vendégeink voltak a Pavane zenei táncegyüttes és a Prima Vista együttes­­­ becséről (Délvidék). Kitűnő házigazdánk is délvidéki volt, Misimre Ferenc publicista. Az estről Tv felvétel készült a TiszapArt tv részéről, amelyet Szeged és térsége közönsége egy hé­­ig láthat. ä> Dr. Horváth István Károlyné OEP Az Országos Egészségügyi Pénztár körlevele a magyar egész­ségügyi intézményekhez, a román állampolgárok magyarországi el­látásával kapcsolatosan (ennek rövid lényege): 1. A korábbi, 1961. évi egyezmény 2006. november 1-től hatá­lyát veszti. 2. A román biztosítottak a magyar eü. szolgáltatásokat 2006. nov. 1 és dec. 31 között sürgős szükség esetén, a román pénztár (Casa Nationala de Asigurari de Sanatate) által kiállított RO/H 111. jelű igazolással vehetik igénybe. Ha ez nincs, a sürgősségi ellátásért is fizetni kell! 2007. január 1. után a román biztosítottak magyarországi ellá­tására is az európai közösségi szabályok érvényesek, és ennek meg­felelően a román biztosítottak az Európai Biztosítási Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az orvo­si szolgáltatásokat, ugyanolyan feltételekkel, mint a magyar biztosí­tottak. Népszavazás A megszállók Szabadság téri építményének ügyében indított népszavazási kezdeményezés aláíró íveit az okos.marton@mvsz.hu címen lehet igényelni. A népszavazási kezdeményezés támogatására készült videó­klipp elérhető a http://www.youtube.com címen vagy az VÍVSZ honlapjáról (www.mvsz.hu) a Népszavazás képre kattintva, tt a népszavazási kezdeményezésről is további részleteket lehet megtudni. MVSZ Sajtószolgálat Híreink MÉG NEM KÉSŐ! SZJA 1 %-ával lapunkat, erdélyi olvasóinkat támogatni! Adószámunk: 19110114-1-17 A kedvezményezett neve: Erdélyi Körök Országos Szövetsége 2007. március 3 Elhunyt Beke György erdélyi író, újságíró, szociográfus. Beke György az erdélyi Uzonban született 1927-ben. Diplo­máját Kolozsvárt, a Bolyai Tudományegyetemen szerezte, ma­gyartanár lett. Az irodalom világával, a népi írók mozgalmával még Móricz Zsigmond ismertette meg. A második világháború után Bukarest­ben dolgozott tovább újságíróként. 1947-1948 között a sepsiszent­györgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak is munkatársa. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatár­­sa volt, 1994-től a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1992-től az írószövetség Választmányának tagja, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője. Életpályájá­ban és munkásságában meghatározó szerepet játszott szülőföldje, írásai az erdélyi magyarság sorsának fontos dokumentumai. Azt vallotta, hogy egy riporternek mindenkor a humánum, a becsület, és a tisztesség védelmezőjének kell lennie, s maga is ennek megfe­lelően igyekezett élni: munkássága és azon belül is híres barango­ló-kötetei az erdélyi magyarság önvédelmi harcának szószólójává avatták. Beke Györgynek Romániában negyven, Magyarországon 15 könyve, számos regénye, interjú- és riportkötete jelent meg. Első elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele című írás, utolsó regénye a 2002-ben megjelent Csángó történet. Legismertebb művei emberi és magyar kisebbségi sorsproblé­mákat feldolgozó szociográfiai riportok, a többi között a Tolmács nélkül, a Csángó passió és a Barangolások Erdélyben című sorozat. Beke György a Ceausescu-rendszer utolsó hónapjaiban köl­tözött Magyarországra, 1989-től Budapesten élt, ahol különböző lapok, a többi között az Új Ember és a Kapu munkatársa volt. Közreműködött az Anyanyelvi Konferencia, a Bethlen Gábor Alapítvány, s a Duna TV munkájában is. Beke György munkás­ságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját: 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Mi­­klós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtó­­szabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Atti­­la-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban ré­szesült. 2002-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták. A nyolc­van éves író január 20-án, váratlanul hunyt el. Visszazavarták, mert magyar könyveket akart Erdélybe vinni Magyar nyelvű, történelmi témájú könyveket vitt volna ki Erdélybe egy kőszegi antikvárius, de a könyveivel egy­ütt visszairányították Ko­lozsvárról Magyarországra. Giczy József történelmi, földrajzi, építé­szeti és gasztronómiai témájú könyveket szeretett volna kivinni Er­délybe, de a kolozsvári vámudvarban nyolc órán át hallgatták ki, majd vissza kellett hoznia a kiadványokat. A kőszegi antikvárium tulajdono­sa, aki maga is közreműködött a könyvek elkészítésében, hatszáz kötet­tel az autójában indult el otthonról. Négyszáz darabot ajándékba vitt volna, ezeket a példányokat a székelyföldi magyar közösségeknek akarták eljuttatni a katolikus és a református egyházon keresztül. Két­száz darabot pedig egy kolozsvári könyvkereskedő vett volna át, aki a többi magyar könyvesboltba is küldött volna a­önyvekből. Giczy József a határt Szatmárnémetinél lépte át, ahonnan azon­nal a kolozsvári vámudvarba irányították. Ott aztán nyolcórás tortú­ra várt rá. Kihallgatták, a könyvekről faggatták, különösen a törté­nelmi témájú kötet szúrt szemet a vámosoknak. A román vámosok kijelentették, hogy a törvények szerint a könyvek kiszállítása és kin­ti terjesztése románellenes propagandatevékenységnek minősül. Giczy Józsefet ezután elzárással és a könyvek elkobzásával fenye­gették. Többórás telefonálás után, befolyásos magyarországi és er­délyi ismerősei közbenjárásával sikerült elérnie, hogy a könyvekkel együtt hazaindulhasson. A hivatalos jegyzőkönyv tanúsága szerint azért fordították vissza, mert nem fizette meg a könyvek után a nyolcezer forintnyi vámot. És bár az országból nem utasították ki, arra azért figyelmeztették, hogy a jövőben ne próbálja átlépni a magyar-román határt, ez az ügy ugyanis elegendő indok ahhoz, hogy ne engedjék be az országba. A visszaút sem volt egyszerű: csak Szatmárnémetinél hagyhatta el Romániát, és egy autó a határig követte.__________________________________

Next