Athenaeum, 1874/6. kötet
1874-06-11 / 24. szám
1475 Athenaeum , 1476 jutott vissza, és pedig számszerint, hány utasittatott vissza félévre,hány egy egész évre, vagy talán végképen és mindenkorra ? S az első közlésben csakugyan ott találjuk a második tábla vége felé mind e kérdéseket sorban. Sajnos, hogy ki nem javított sajtóhibák zavarják a közlött számok buvárlását. Itt a számokat az eredeti kéziratból adjuk, természetesen nem gimnáziumonként, sem csoportonként, hanem terünkhöz képest csak a végösszegeket terjesztve elő. E szerint az 1866-ik tanév végén érettségi vizsgára jelentkezett: helybeli nyilv. tanuló 1,6191 helybeli magán , 1341 , . .... . /összesen 1.866 tanuló, máshonnan jött vagyis 1 külső 113/ Ezek közöl a vizsga előtt önként visszalépett 90 i két helyen a háború miatt am tanulói vizsgát elhalasztottak, s e miatt a tanév végén vizsgálatlanul maradt 30/ megvizsgáltatott ennélfogva mindössze 1,746 ifjú. A megvizsgáltak közöl érettnek találtatott, és pedig kitünöleg 340) ^ 1)673 egyszerűen 1,333) visszautasittatott félévre 271 ( egész évre 38/összesen 73 » mindenkorra 8) az érettek és visszautasítottak száma együtt 1,746. Tegyük a jelentkezettek számát egyenlőnek százzal, akkor e száz előáll 86.8 helybeli nyilvános 7.a helybeli magán és 6.0 máshonnan jött tanulóból, vagyis jelentkezett 100°/o. Ezt bevételnek vévén, a kiadás százalékai így alakulnak: Visszalépett a vizsga előtt önként 4.0 °/“ a vizsga elhalasztása miatt vizsgálatlanul elment 1.«% megvizsgáltatott 93.6°/a vagyis elintéztetett 100—»/» A megvizsgáltak közöl kitünőleg érettnek találtatott egyszerűen érettnek 18'*°'H89. 71.6«/«) ' visszautasíttatott összesen 3.,% 3.« Vagyis a megvizsgáltak összege 93.8% — E szerint száz jelenkezett ifjú közöl érettnek találtatott összesen 89.7%, saját hibája nélkül nem vizsgáltatott meg 1.6 °/0, ezeket mind éretteknek vévén, 91.3 °/c-ot kapunk, 8.7 °/0 ellenében, kik részint önként visszaléptek, részint viszszautasittattak. A főkérdés azonban a gimnáziumoknál az, hogy az összes gimnáziális tanulók hány százaléka jelentkezik érettségi vizsgára egy-egy tanév végén. E kérdésre a három közlés alapján e számok felelnek: 1866- ban tanult a gimnáziumokban 29,166 ifjú, érettségire jelentkezett 1866. vagyis az összes tanulók seregének 6.,»/0 1867- ben 33,908 közöl megvizsgáltatott 1,706 vagyis 5.0“ o 1868- ban 35,227 közöl megvizsgáltatott 1,774 vagyis 5.s»/0 1869- ben 34,839 közül megvizsgáltatott 1,888 vagyis S.*0/« 1870- ben 32,898 közöl megvizsgáltatott 1,942 vagyis 1-10/» Az 1871-ik tanévről kétféle számokkal találkozunk. A II. közlés szerint a tanulók száma 30,992 volt, s ezek közöl megvizsgáltatott 1,833 vagyis 5.a %, a HL közlés szerint a tanév végén jelen volt tanulók száma már csak 29,401 ifjúból állt, s ezek közöl az érettségire jelentkezett 2,276, vagyis 7,7°/0, mi oly magas százalékot mutat, melyhez hasonlót egyik korábbi évben sem találunk, s a 2276 ifjú közös érettnek találtatott 1,949, tehát 126-tal több, mint a mennyi a II. közlés szerint azon évben megvizsgáltatott. Ezen eltérések az ugyanazon tanévről szóló tényleges számokban több okra vezethetők vissza, mint forrásra, melyeket itt kimutatni messze vezetne. Hogy az eltérések azután a viszonyszámokban még élesebben kirínak, azt a viszonyszámok érzékenységének kell tulajdonítanunk. Nézzük hát most, hány találtatott a