Kornis Gyula szerk.: Athenaeum 1925. Új folyam 11. kötet (Budapest, 1925)

4-6. szám - Magyary-Kossa Gyula: Adatok a magyar géniusz biológiájához

ADATOK A MAGYAR GÉNIUSZ BIOLOGIAJÁHOZ.1 Irta: MAGYARY-KOSSA GYULA. Már a mindennapi ember jelleme, lelkülete és ideg­élete is megérdemli, hogy orvosi és lélektani szempontból foglalkozzunk vele, úgy mint bármely más életjelenség­gel, mely egy bonyolult szervezethez kapcsolódik; de még sokkil inkább elmondhatjuk ezt a geniális emberre vo­natkozó tanulmányokról, mert ezek egy, a szokottnál szö­vevényesebb organizmus belső alkotására, összetételére, természetére vetnek világot. A.z, mit egy lángeszű ember életében alkotott, rendszerint annyira össze van forrva az emberiség egyetemes1 haladásával, hogy a géniusznak, mint egyénnek a tanulmányozása is tulsjdonkép úgy te­kinthető, mint é±dekes és a fáradságot megérdemlő mű­velődéstörténeti analízis. A »tömegek önmagukban nem tudnak nagyot mű­velni. Szuggesztív erejű vezér, hodegus és kezdeményező*; hatalom kell nekik, olyan, ki a tömegek cselekedeteit és fantáziáját inspirálja, aki független, nem befolyásolható s hozzá még meg van benne a nagy kezdeményezők exal­tációja is. Mind olyan tulajdonságok ezek. melyek a leg­több lángeszű emberben megvannak. A lángész legna­gyobb érdeme tehát, hogy ő az emberiség kezdeményező szelleme: termékeny eszmék szerzője vagy nagy tettek­nek és új korszakoknak alkura nem kapható megindítója, aki sok ezer ember helyett lát és gondolkozik és aki — ha a lángeszű embereknek abból a fajtájából való, melyet tett-genienek, a tettek emberének nevezhetünk — egész nemzetek sorsának és jövőjének ad új irányt. (Napoleon). A történelem és a kultúra fejlődése nem megszakít­tatlan, egyenletes folyamatban, hanem ugrásokban tör­ténik s minden ilyen ugrásnak a kiinduláspontja egy lángeszű embernek az agyveleje. A nagy tömegek lelki világában sok a tisztán animális vonás, úgy értve ezt. hogy csakis érzelmei, vágyai és hangulatai vannak, el­lenben a gondolatokat mindig csak asszimilálja, átveszi az egyes embertől, még pedig a talentumtól. A talentum mintegy közvetítő kapocs a genie és tömeg között. Ö az, ki a lángész ideáit felkapja, részletkérdésekben tovább­fejleszti, mindlen oldalról meghányja-veti, népszerűbb alakba formálja és a tömegek közt széthinti. Hogy a ge-1 Egv hasonló című nagyobb munka el6Ő fejezete, egyszersmind :a szerző m. tud. akadémiai székfoglalója.

Next

/
Thumbnails
Contents