Atlétika - Az Atlétikai Szövetség Közleményei, 1947 (1. évfolyam, 12-15. szám)
1947-08-16 / 12. szám
Ki volt nagyobb? A Magyar Atlétikai Szövetség 50 éves jubileumára írta: dr. Mező Ferenc Van annak már háromnegyed százada is, hogy meleghangú lantosunk Tóth Kálmán egyik zengő-bongó költeményeiben végigpásztázta múltúnkat és közben kereste, kutatta, ki volt nagyjaink között a nagyobb. Talán nem lesz érdektelen a sportok sportjában, szívünkhöz nőtt atlétikánkéban sem, ha néhány kimagasló eredményt egymás mellé állítunk és öszszeimérünk. Háromnegyed évszázad során kétségkívül olympiai bajnokaink — Bauer Rezső (1900), Stantits György (1906) és Csák Ibolya (1936) — haladnak az élen. Bauer Rezső 36.04 méteres eredménnyel szerezte meg a diszkoszvetésben az olimpiai aranyérmet. A kitűnő eredménye mindössze 16 cm-el volt kisebb az akkori világrekordnál és annak 995 ezrelékét tette. Stantits György 15 p 13.6mp-el győzött a 3000 méteres gyaloglásban. Csák Ibolya Berlinben hivatalosan 160 cm-es magasugrásával szerezte meg első hölgy-atlétikai bajnokságunkat, a valóságban egy angol és egy német ellenfelével együtt egyformán 160 cm-t ugrott és a holtverseny eldöntése során a 162 cm-t is átvitte. A hivatalos eredménylista a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szabályainak megfelelően 160 cm-nek mondja eredményét, de kétségtelen helytelenül, mivel a verseny a hármas holtversenynél nem fejeződött be s az elsőség és a helyezések kérdése csak újabb döntő ugrások során tisztázódott Ez a további mérkőzés versengés, ezek a holtverseny eldöntését szolgáló ugrások is a verseny egyik részét teszik, tehát nyilvánvaló, hogy az ezek során elért eredmény is a versenyhez tartozik, tehát ha ez az eredmény a legjobb, akkor logikusan ennek kellene lenni a végeredménynek. Olympiai Bizottságunk közbe is fog lépni egy ilyen szabályváltoztatás érdekében. Egyébként Csák 160 cm-es ugrása 0,97%-a volt az akkori világrekordnak. Minap egyszerre négy atlétánkat is angol bajnokká avatták. Egyformán szívünk szerint való volt valamenynyiek teljesítménye és új reményeket keltett az atlétika híveiben, ám itt sem követünk el hibát, ha a mai érvényes világrekordhoz mérjük eredményeiket és úgy állítjuk rangsorba. Akkor pedig a következő ranglistát kapjuk: ex Hires angol s északi portyájának mérlege. Ehhez gratulálunk a szövetségben az újdonsült újpesti angol bajnoknak. — Életem legszebb sportemlékei fűznek az úthoz — meséli. Három helyen voltam együtt az amerikai atlétákkal. Nagyon összebarátkoztam velük. Különösen Perkins, az indián középtávfutó és Dillard, a gátfutó lett igen jó barátom. Mehettem volna Finnországba, is. Aztán újra visszatér a svédekre. — Nem tudom mi lehet az oka, de a versenyre, a verseny perceire pompásan fel tudnak készülni. Mikor kezet fogtam Stranddal a verseny előtt, mint az acél, olyan volt a szorítása. S a verseny után — bágyadt, erőtlen volt. Gyönyörű ezüstserleget mutat. Ezt nyerte Londonban. Vándordíj. Nézzük az évszámot és a neveket. 1881 az első. A győztesek közt ott látjuk bevésve Nurmi és Isobolló nevét is. Most Híresé is idekerül. — Kár, hogy jövőre vissza kell vinni... Nemi Meg kell védeni! — válaszol Híres Laci. És igen komolyan mondja. 1. Garay 965 ezrelék 2. Németh 903 ezrelék 3. Híres 884 ezrelék 4. Zsitvay 797 ezrelék Végezetül elégítsük ki azok kívánságát is, akik Garay eredményét 1500 méteres távra szeretnék átértékelni. Itt a számtan azt mutatja, hogy derék futónk ugyanakkor 3 p 53.6 másodperces idővel szakította volna el a célszalagot. Ha meggondoljuk, hogy ugynekkortájt a svédek büszkesége és legjogosabb olympiai reménysége Strand 1500 méteren 3 p 43 mp alatt suhant át a célon, már savanyodik a szánk íze, mivel itt már csak 951 ezreléket vet papírra a ceruza. Viszont nehogy megnehezteljen Justitia istenasszony, rögzítsük ide, hogy amidőn a remek svéd atléta — augusztus 9-én, tehát néhány nappal ezelőtt — otthonában összemérte tudását az Európa-járó amerikaiakkal, az óra hajszálnyira a mi Garajevékkal egyező eredményt, 4 p 10.6 másodpercet mutatott. Summa summarum! Derűt, boldogságot hozott nekünk a szigetországból négy friss bajnokunk, de a kérlelhetetlen számok megbizonyítják, hogy nem szabad elbizakodnunk! A londoeredményekben még nem cskádzik olympiai koszorúba való virág! Még sokt kell dolgoznunk, még össze kell hangolni itthon minden előtt, kemény akaratot, jószándékot, hogy az eddigi igen kevés, mindössze három atlétikai olympiai aranyérmünk után újabb olimpiai világsikernek örvendhessünk. Tehát fogjuk meg valamennyien a munka boldogabb végét és akkor nem is marad el a hőn óhajtott siker, akkor felerősíthetjük a költő halk szavát: Sokan voltak! Nem tudom, hogy ki volt nagyobb, Csak áldom az istenemet Amiért én is magyar vagyok. Fitch és társai Budapesten ! Jönnek az amerikaiaki Aug. 20-án pompás sportcsemegében lesz része Budapestnek. Az európában portyázó amerikai atlétáknak az a csoportja látogat el hozzánk, amelynek a világrekordon egyre-másra felüldobáló diszkoszvető Ficht a szemefénye. Itt lesz a rúdugró Morcom, aki magasugrásban is kiváló.