Atlétika - Az Atlétikai Szövetség Közleményei, 1947 (1. évfolyam, 12-15. szám)

1947-08-16 / 12. szám

Ki volt nagyobb? A Magyar Atlétikai Szövetség 50 éves jubileumára írta: dr. Mező Ferenc Van annak már háromnegyed szá­zada is, hogy meleghangú lantosunk Tóth Kálmán egyik zengő-bongó köl­teményeiben végigpásztázta múltún­kat és közben kereste, kutatta, ki volt nagyjaink között a nagyobb. Talán nem lesz érdektelen a sportok sport­jában, szívünkhöz nőtt atlétikánké­ban sem, ha néhány kimagasló ered­­­ményt egymás mellé állítunk és ösz­­szeimérünk. Háromnegyed évszázad során kétségkívül olympiai bajno­kaink — Bauer Rezső (1900), Stan­­tits György (1906) és Csák Ibolya (1936) — haladnak az élen. Bauer Rezső 36.04 méteres eredménnyel szerezte meg a diszkoszvetésben az ol­impiai aranyérmet. A kitűnő eredménye mindössze 16 cm-el volt kisebb az akkori világrekordnál és annak 995 ezrelékét tette. Stantits György 15 p 13.6­­mp-el győzött a 3000 méteres gyaloglásban. Csák Ibolya Berlinben hivatalosan 160 cm-es magasugrásával szerezte meg első hölgy-atlétikai bajnoksá­gunkat, a valóságban egy angol és egy német ellenfelével együtt egyfor­mán 160 cm-t ugrott és a holtverseny eldöntése során a 162 cm-t is átvitte. A hivatalos eredménylista a Nemzet­közi Atlétikai Szövetség szabályainak megfelelően 160 cm-nek mondja eredményét, de kétségtelen helytele­nül, mivel a verseny a hármas holt­versenynél nem fejeződött be s az el­sőség és a helyezések kérdése csak újabb döntő ugrások során tisztázó­dott Ez a további mérkőzés versen­gés, ezek a holtverseny eldöntését szolgáló ugrások is a verseny egyik részét teszik, tehát nyilvánvaló, hogy az ezek során elért eredmény is a versenyhez tartozik, tehát ha ez az eredmény a legjobb, akkor logikusan ennek kellene lenni a végeredmény­nek. Olympiai Bizottságunk közbe is fog lépni egy ilyen szabályváltoztatás érdekében. Egyébként Csák 160 cm-es ugrása 0,97%-a volt az akkori világrekord­nak. Minap egyszerre négy atlétánkat is angol bajnokká avatták. Egyformán szívünk szerint való volt valameny­­nyiek teljesítménye és új reménye­ket keltett az atlétika híveiben, ám itt sem követünk el hibát, ha a mai érvényes világrekordhoz mérjük eredményeiket és úgy állítjuk rang­sorba. Akkor pedig a következő rang­listát kapjuk: ex Hires angol s északi portyájának mérlege. Eh­hez gratulálunk a szövetségben az újdon­sült újpesti angol bajnoknak. — Életem legszebb sportemlékei fűz­nek az úthoz — meséli. Három helyen voltam együtt az amerikai atlétákkal. Na­gyon összebarátkoztam velük. Különösen Perkins, az indián középtávfutó és Dil­lard, a gátfutó lett igen jó barátom. Mehettem volna Finnországba, is. Aztán újra visszatér a svédekre. — Nem tudom mi lehet az oka, de a versenyre, a verseny perceire pompásan fel tudnak készülni. Mikor kezet fogtam Stranddal a verseny előtt, mint az acél, olyan volt a szorítása. S a verseny után — bágyadt, erőtlen volt. Gyönyörű ezüstserleget mutat. Ezt nyerte Londonban. Vándordíj. Nézzük az évszámot és a neveket. 1881 az első. A győztesek közt ott látjuk bevésve Nurmi és Isobolló nevét is. Most Híresé is ide­kerül. — Kár, hogy jövőre vissza kell vinni... Nemi Meg kell védeni! — válaszol Híres Laci. És igen komolyan mondja. 1. Garay 965 ezrelék 2. Németh 903 ezrelék 3. Híres 884 ezrelék 4. Zsitvay 797 ezrelék Végezetül elégítsük ki azok kíván­ságát is, akik Garay eredményét 1500 méteres távra szeretnék átértékelni. Itt a számtan azt mutatja, hogy de­rék futónk ugyanakkor 3 p 53.6 má­sodperces idővel szakította volna el a célszalagot. Ha meggondoljuk, hogy ugynekkortájt a svédek büszkesége és legjogosabb olympiai reménysége Strand 1500 méteren 3 p 43 mp alatt suhant át a célon, már savanyo­­dik a szánk íze, mivel itt már csak 951 ezreléket vet papírra a ceruza. Viszont nehogy megnehezteljen Jus­titia istenasszony, rögzítsük ide, hogy amidőn a remek svéd atléta — au­gusztus 9-én, tehát néhány nappal ezelőtt — otthonában összemérte tu­dását az Európa-járó amerikaiakkal, az óra hajszálnyira a mi Garajevék­­kal egyező eredményt, 4 p 10.6 má­sodpercet mutatott. Summa summarum! Derűt, boldog­ságot hozott nekünk a szigetországból négy friss bajnokunk, de a kérlelhe­tetlen számok megbizonyítják, hogy nem szabad elbizakodnunk! A londo­­eredményekben még nem csk­ádzik olympiai koszorúba való virág! Még sokt kell dolgoznunk, még össze kell hangolni itthon minden előtt, kemény akaratot, jószándékot, hogy az eddigi igen kevés, mindössze három atléti­kai olympiai aranyérmünk után újabb ol­impiai világsikernek örvend­hessünk. Tehát fogjuk meg vala­mennyien a munka boldogabb végét és akkor nem is marad el a hőn óhaj­tott siker, akkor felerősíthetjük a köl­tő halk szavát: Sokan voltak! Nem tudom, hogy ki volt nagyobb, Csak áldom az istenemet Amiért én is magyar vagyok. Fitch és társai Budapesten ! Jönnek az amerikaiaki Aug. 20-án pompás sportcsemegében lesz része Bu­dapestnek. Az európában portyázó ame­rikai atlétáknak az a csoportja látogat el hozzánk, amelynek a világrekordon egy­­re-másra felüldobáló diszkoszvető Ficht a szemefénye. Itt lesz a rúdugró Mor­com, aki magasugrásban is kiváló.

Next