Atlétika, 1945. november-1946. január (1-9. szám)

1945-11-01 / 1. szám

Zoltán volt, Bácsam­ási 1936-ban 464 m­-­el a rekordot is elhódítot­ta Zsuffkától, a berlini­­ olimpián pedig Zsu­f­fkával holtversenyben­ a hatodik helyen végzett . Az­­ utolsó években Z­suffk­a legkomolyabb ellenfele Kovács Ferenc­­ volt , sajnos azonban ninek máig ő is adós ma­­radt a nagy eredménnyel. Sim­p­son munkája kétségtelenül sokat hasz­nált rúdugróinknak, de a fiatal tehetségek közül jóformán senki sn tudta beváltani a hozzá fűzö­tt rendnyékét . Az eddigi legnagyobb te­hetség, Hononnay úgy látszik nem veszi komolyan, Kovács szintén nem érte ne­m el azt az eredményt mire hivatott, így c. rúdugrás jövője is elég kilátástalan, a fiatalok között kevés az igazi tehetség. A r u d ti g r_ à, s _ hr, Z suffira Viktor, Mindenek előtt le kell szögesnen azt, hogy a rúdugrás ná­lunk nen túlságosan népszerű, kissé unalmas verseny szán. Ennek a­­zonban nem mindig a versenyző az oka,­ ha a pály eldugott helyén tart­­ják a verseny hiába ostromoljuk tv - n-t a közönség észre­sen veszi. A rúdugrást az atlétikai versenyszánok egyik legbonyolul­tabb technikájú ügyességi számának nevezik. Véleményen szerint a rúd­­ugrás közelíti me­g legjobban,a klasszikus görög sportcélt.Az ókori sportolást a sokoldalúság jellemezte, a régi görögök nem, specialis­tákat, honen sokoldalú pentatlonistákat neveltek,, A test minden ár­nának harmonikus kifejlesztése, általános testi ügyesség volt az ókori sportolók célja.. Éppen ezért a rúdugrás a maga bonyolult és sokoldalú mozgásával szerintem azoknak a verseny­számoknak egyike, melyek a legharmonikusabban fejlesztik ki a test isonzatát és ügyes­ségét. A rúdugróban egyszerre háromfél adottság kell hogy találkoz­zék: gyorsaság, ruganyosság 63 tornászképes­sége Egy bizonyos fokú szorgalom és rátermettség nem elegendő. Éppen ezért nem véletlen, hogy a legjobb rúdugrók egyúttal rendszerint kitűnő dekatlonisták is, így a magyarok közül Bácsalmási, Csányi és Kovács Ferenc ilye­nek és jómagam is - bár dekatlonra kifejezetten soha nem készülten - egyetlen kisértetezésen alkalmával az országos bajnokság 2. he­lyezettje letten Bácsalmási mögötte. A külföldiek közül elég ha a norvég­ Hoffra hivatkozom, aki a maga korában kitűnő középtárdsborda.« Versenyző pályafutáson alatt alkalmam volt a világ három legkiválóbb rúdugrójával beszélni / az amerikai Warnerdamool, Lef­­tonnel és Meadows­sal/, akik egyöntetűen mind azt vallották, bodnár tíz-tizenkét éves koruktól kezdve gyakorolják ezt a s­portot­­, t­ehát amikor egy amerikai rúdugró 20~25 éves korában, eléri testi ereje és ruganyossága tetőfokát, akkor már 13-15 éves technikai tapasztalat­tal rendelkezik, így pl. Meadow­s már 16 éves korában 365 cm-t ug­rott. Mindehhez járul még az is, hogy az amerikai egyesületeknek jóformán minden egyes versenyszám­a külön edző áll. rendelkezésére, akik a maguk idejében mind kiváló versenyzők vol­tak .Ezek a szakem­­berek, amikor oktatni kezdik az utánpótlást, valóban sohasem, a kül­ső objektív meglátások alapján tanítanak, hanem egyéni szubjektív megfigyelések és speciális fogások alapján.Ezzel szemben az európai és m m­agyar edzők a hibákban az okozatot látják, de az okot magát sohasem. Az pedig, hogy az amerikaiak után a japán rúdugrók követ­keznek bizonyítja a ruganyosság fontosságát,. A japán faj ruganyos­­­ság szempontjából még a négeren is túltesz. Emellett különösen­ pre­desztinálja őket a­ rúdugrásra testük­höz képest aránytalanul fejlett izmos lábuk, miáltal súlypontjuk jóval mélyebben van? Ain­i - mint majd hallani fogjuk - komoly előnyt jelent. A rúdugrás technikai részéről szólva az három részre bont­ható föl: a rohamra , az elugrásra és a légruhkára-Kezdjük a legelsővel a rohammal . A­ jó roham alatt első sor­­b­an gyors rohamot értek. Gyorsaság nélkül igazi klasszis eredménye­— *4 *-.l -j— — - -1 4' *1 j- -- K «4* *4*') ' f - *r-*4’ *■*

Next