Atlétika, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1-2. szám

XI. ÉVFOLYAM ATI .BTHÍ A A MAGYAR ATHLETIKAI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA 1?6?, X­ P.SZÁM u . Ismét elmúlt egy esztendő. Igen sokan határozták el, hogy az elmúlt év folyamán sok mindent másként végeznek, új célokat tűztek maguk elé. Múltak a napok, a hetek, a hónapok és igen gyorsan leszaladt egy teljes esztendő. Az évi zárszámadáskor derült csak igazán ki, hogy mennyit sikerült megvalósítani a jószándékú elhatározásokból, mik voltak azok, amelyeket teljesítettünk és melyekben mutatkozik lemaradás. Nem volna teljes azonban a múlt év értékelése, ha csupán az ered­mények tükrében vizsgálnánk munkánkat. Meg kell néznünk azokat a tényezőket is, amelyek segítették, vagy éppen gátolták az előrehaladást. Csak így, csak tárgyilagos és minden körülményt figyelembe véve lehet komoly következtetéseket levonni. Csak így lehet a jövő munkáját ismét megtervezni, jobbá, eredményesebbé tenni. És most, az új esztendő küszöbén ezt kell tenni mindenkinek, vezetőnek, edzőnek és versenyzőnek egyaránt. Hallottunk értékeléseket, bírálatokat. Magunk is el-elgondolkoztunk egy-két elvi és gyakorlati kérdésen. Rájöttünk arra, hogy munkánkban mi volt a jó, mi az, amit a jövőben javítani kell és mi az, amit egészen másként kel­l végeznünk, ha a közel vagy távol jövőben komolyabb sikereket akarunk elérni. Legtöbb helyen megtörtént az elmúlt év értékelése, zárszámadása. Legtöbb sportkörben ünnepélyesen jutalmazták a legjobbakat, a legeredményesebben dolgozókat, rámutattak a hibákra és sok helyen még ki is jelölték a jövőben követendő utat. Mindez nagyon helyes és szükséges is. De komoly fejlődést csak a teljes részletességgel végrehajtott elemzés, a hiányosságok teljes falkutatása, az akadályozó tényezők felismerése utáni helyesen megál­lapított célkitűzések hozhatnak. Csak akkor végzünk jó munkát, ha magunk ismerjük fel a munkánkban előforduló hiányos­ságokat, ha saját magunk előtt kell beismerni gyengeségünket, mulasztásunkat. Mert a felismerés, az önmagunk hibájának feltárása jelenti a legbiztosabb lépést a fejlődés útján. Ahogyan a jó versenyző is tudja, hogy hol és milyen mozgáshibát vétett, mely gátolta eredményességét és ennek alapján önmaga javítja ki legközelebb azt, ugyanígy nekünk is ezt kell tennünk, magunk legyünk saját ellenőrünk. Ezzel kezdjük az új esztendőt­­ minden területen. A magyar atlétika­ nehéz évet zárt le 1966-ban. Vizsgáztunk Európa szeme előtt. De most sem szabad tétlenül nézni az idő múlását, hiszen másfél év múlva ismét nagy próbaté­tel következik­ a mexikói olimpia. Az értékelések megtörténtek minden vonalon, hangzottak el bírálatok és nagyon sokszor felvetődött a követendő út helyes irányvonala. A siker most már csak a végrehajtáson múlik. Az 1967. év az olimpiai felkészülés jegyében zajlik. Adott lehetőségeink maximális kihasználásával el kell érnünk, hogy minél eredményesebben szerepelhessünk a távoli kontinens világversenyén. Sajnos, - és ezt nyíltan meg kell mondani - lehetőségeink nem a legrózsásabbak. Egy-két kivételtől eltekintve, nagyjából csak azokra számíthatunk, akik az elmúlt év szeptemberében is jól küzdöttek a Népstadion salakján. Csak ezen él­versenyzőink eredményeinek javulása hozhat olimpiai sikereket, mert utánpótlásunk hiányos, sőt gyenge. Ilyen rövid idő alatt pedig nehéz lesz világviszonylatban is számottevő versenyzőket kinevelni és az olimpiai dobogóra juttatni. Egy kissé mindig elkésünk az utánpótlás nevelésével. Nekünk már nem csak a jövő évi olimpiára kell gondolnunk, előre kell néznünk és terveznünk a következő olimpiára, sőt az utána következőre is. Sokkal többet kell foglalkoznunk a kezdő fiatalokkal, hogy 6-8 évi munkával felhozhassuk őket a legmagasabb szintre. Talán mindig a mának dolgoztunk, mindig a soron következő nagy verseny kötötte le figyelmünket és alig néztünk a távolabbi jövőbe. Változtassunk ezen! Pontos feladatként szerepeljen a mexikói olimpiai felkészülés, de kezdjük már meg a távolabbi jövő tervezését, foglalkozzunk, többet és eredményesebben a legfiatalabb korosztályokkal, a tehetségek tervszerű felkutatásával, azok rendszeres és következetes foglalkoztatásával is. Szövetségünk munkájában ezen a területen­ komoly lépések történtek. Felsőbb sport- szerveinkkel folytatott tárgyalások is biztatóak . De a felsőbb kezdeményezésnek csak 1

Next