Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-11-01 / 11. szám

12. oldal ATOMERŐMŰ Társasjáték az egészségért és a családért Igen sikeres, nagyszabású társasjáték zajlott Pakson, október 29. és 31. kö­zött a város általános iskolás tanulói­nak részvételével. A rendezvényt az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány szervezte, helyszíne a Móra Ferenc Általános Iskola volt. A program fő célja az egészséges élet és az egészsé­ges család értékeinek bemutatása volt oly módon, hogy közben a gyerekek játszva tanulják és tapasztalják meg a legfontosabb tudnivalókat. Az alapítvány a Danone Kft. által - az őszi szünidő aktív eltöltésére - ki­írt pályázat útján nyerte el a lehetősé­get a háromnapos program megszer­vezésére. Hasonló rendezvényt tar­tottak ezekben a napokban az ország 48 városában, több mint 8 ezer diák bevonásával. Pakson 150 gyermek vett részt a játékban. Az őszi szünidőben egy olyan kö­zösségi élményt nyújtó program zaj­lott, melyben a gyerekek megtanul­hatták az egészségmegőrzés értékeit. A nagy­városi társasjáték 8 állomásra épült, amiből 4 mozgásos és 4 egész­ségnevelési (2 fogápolással és 2 a kor­szerű és egészséges táplálkozással kapcsolatos) ismereteket tartalmazott. Az alapítvány fontosnak tartotta a program helyi közösségfejlesztő hatá­sát, hiszen a különböző iskolák tanuló­it és a szülőket szólította közös játékra. A nap kiindulópontját adta az Egészség-szigeten lezajló kis színjá­ték, ahol egy tizenhárom év körüli kis baráti társaság elmesélte, hogy ők, ho­gyan, mennyire egészségesen élnek, és minderről kikérték a többi gyerek véleményét. A műsor végén megjelen­tek a „fekete alakok” - drog, cigaret­ta, alkohol, parlagfű képében - és ki­lopták, eltüntették az Egészségzsák­ból a helyes táplálkozás, az egészsé­ges életmód összetevőit, elemeit. És ekkor vette kezdetét a társasjáték az­zal a nagy feladattal, hogy a résztvevő diákok a három nap leforgása alatt új­ból megtöltsék az Egészségzsákot, és vigyázzanak annak tartalmára. A fel­adat tehát az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, fogápolás és test­mozgás minél alaposabb megismeré­se, tudatosítása és alkalmazása volt. A három nap alatt szabadon vá­lasztható programok, egészségneve­lési és mozgásos állomások váltották egymást. A gyerekek önfeledt öröm­mel láttak hozzá a termény- és fale­vélgyűjtéshez, hogy azokból ötletes faliképet alkossanak. Számtalan érde­kes, szellemes feladat várt rájuk. Volt itt találós kérdés, szólás-mondás, „Ország-város” másként és „Most mutasd meg!” játék. Szinte észre sem vették, hogy miközben játszanak, egyben tanulnak is! Kipróbálhatták ügyességüket kosárlabdadobásban, labdasepregetésben és gyümölcsök, zöldségek ízlelésében, csukott szem­mel való felismerésében. Ügyességü­kért, helytállásukért egy-egy „egész­­ségüzenet”-tel ellátott zászlót kaptak cserébe, amelyen az üzenet jelképez­te, hogy mi minden való az Egészség­zsákba, és ők mit szereztek meg a zsák feltöltéséhez. Meglátogatta a rendezvényt az ak­ciót meghirdető nagyvállalat, a Danone Kft. humánpolitikai igazgató­ja és a gyerekekkel közösen részt vett a játékokban. Örömmel újságolta elé­gedettségét, mely szerint az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány pályázata nem csak írásban volt kiváló, hanem a gyakorlatban is remekül sikerült. A befejező napon már nem csak a gyer­mekek, de szüleik is részt vettek a programokban. Együtt örülhettek a közös sikernek, a közös játéknak és a gyermekeikkel együtt töltött vidám perceknek, kellemes élménynek. A szünidő tehát aktív volt a javából, szellemi és fizikai erőpróbára késztette az iskolásokat, és a három nap leforgása alatt egyre inkább tudatosult a gyerme­kek gondolkodásmódjában az egészség és család értékeinek fontossága. A sikeres programot az alapítvány munkavállalóin kívül Iker Istvánná, a Móra Ferenc Ált. Iskola igazgatónője, Csővári Julianna dentálhigiénikus, Kéri Tatjana kulturális menedzser, va­lamint paksi védőnők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek biztosítot­ták. Köszönet a segítségükért! Lovásziné Anna Micsoda élete van annak az embernek... „A bort Isten nagy jó végre nékünk teremté, mértékletességével véle élnénk engedé... " (Tinódi) „Micsoda élete van annak az ember­nek, aki bor nélkül vagyon?” - említi egy népi szólás. Akinek pedig bora van, annak pincéje, présháza is kell, hogy legyen. A paksiak nem szűköl­ködnek ebben, sőt büszkék is lehet­nek, hisz a Sárgödör téri présházsor szép látványossága, hangulatos része a városnak. Sajnos igazán csak ős­­szel, a szüret idején kerül a közép­pontba, pedig egész évben figyelmet érdemelne. Hogy miért is? Mert a régi idők hangulatát idéző, eredeti szépségében helyreállított, felújított présházak rendezett csoport­ja szép, kellemes színfoltja a város­nak. Mert a présházakban jó ízű, za­matos paksi borokat gondoznak a gazdák, amiből szívesen kínálnak mások örömére. És még sorolhatnánk bőven, hogy miért is, de csak egyet említek még. Mert manapság egyre inkább hangsúlyt kap a borkultúra, a borturizmus. A paksi Sárgödör téri Présháztulaj­donosok Egyesülete többek között er­re is figyelemmel van, és ennek szel­lemében cselekszik. Az egyesület cél­ja és egyben mottója: „Kulturált borfogyasztás kulturált körülmé­nyek között!” Ahhoz, hogy a tér kelle­mesebb, rendezettebb képet mutasson, meg kell oldani a szennyvízcsatorná­zást, az új ivóvízrendszer kiépítését, a hagyományos kővel való útburkolást, az esővíz elvezetését és az átmenő for­galom korlátozását. A térvilágítást a hely stílusának megfelelően kívánják megoldani. Az elképzelések szerint a régi hagyományoknak megfelelően, a présházsorok közé dió- és eperfákat ül­tetnének, és a téren padokat, asztalokat, szalonnasütőket helyeznének el. Mind­ehhez a szükséges anyagi ráfordítást a város támogatásával és a Széchenyi Terv pályázatával szeretnék elnyerni. Az egyesület jelszavává emelte a „Töltsük meg élettel a Sárgödör te­ret!” - gondolatot. Hol máshol, ha nem itt lenne helye a bor készítésével, tárolásával kapcsolatos előadásoknak, a borversenyeknek és a borbemutatók­nak. A szüreti napok mellett a borün­nep megrendezése is terveik közt sze­repel. A szüreti napokon nagyon sok présháztulajdonos aktív résztvevője a rendezvénynek, és szeretnék ezt a kört még szélesebbre bővíteni. A Sárgödör tér szebbé tételével, idegenforgalmi fejlesztésével, a látogatók idecsaloga­­tásával széles körben terjedhetne a paksi bor régi jó híre. Ez tulajdonkép­pen már a gyakorlatban is elkezdődött, mert október végén a vendégül látták a német testváros küldöttségét. Ez alka­lommal egy kupica pálinkával köszön­tötték a vendégeket, akik egy „paksi borbarangolás”, borkóstoló keretében hét présházat látogattak sorba. A prog­ramot lovasbemutató is színesítette. Az egyesület köszönettel veszi, hogy a város képviselő-testülete és lakossága támogatja a Sárgödör tér ügyét. Érdeklődni az egyesület elnö­kénél, Mayer Istvánnál a 75/314-563 telefonszámon, ill. a Paks, Kereszt u. 13. alatt lehet. Legyen a Sárgödör tér a város dí­szére, mindannyiunk örömére! Lovásziné Anna 2001. november II. Energiapolitikai Fórum „A közérdekű energiaszolgáltatás és a globalizáció” címmel 2001. ok­tóber 31-én energiapolitikai fórum­ra került sor Budapesten. Az Ener­giapolitika 2000 Társulat szervezé­sében, az idei évben már második alkalommal létrejött esemény első részében előadásokat hallgathattak meg a jelenlevők. Dr. Bogár László, politikai állam­titkár (Miniszterelnöki Hivatal) a mo­dern társadalmak közszolgálati rend­szereiről beszélt. Magyarország vo­natkozásában azt emelte ki, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját fokozatosan, kellő körültekintéssel kell végrehajtani. Szem előtt tartva azt, hogy a közszolgáltatói szférában végbemenő állami szerep csökkené­sének várható következményei ne okozzanak elviselhetetlenül nagy ter­het a társadalom számára. Ezt köve­tően dr. Járosi Márton, a társulat elnö­ke „A villamos energia törvény és a közszolgáltatás ” című előadásában a sikeres közszolgáltatás feltételét az alábbiakban határozta meg: erős tu­lajdoni helyzetben levő nemzeti villa­mos társaság, megfelelő technikai háttér, hatósági árképzés, szabályozó szervezet és a hatóságtól független érdekvédelem. Az általános jellegű témaköröket konkrét példák követ­ték. Katona Kálmán elnök-vezérigaz­gató (MVM Rt.) kiemelte, a rész­vénytársaság a versenypiacon is meg kívánja mérettetni magát, hiszen a villamosenergia-piacon várható ver­seny elősegíti a társaság fejlődését is. Dr. Mészáros György a PA Rt. Igaz­gatóság elnöke, az atomenergetika vi­lágban betöltött szerepéről beszélt, majd a Paksi Atomerőműről kaptak át­fogó képet a résztvevők. Végezetül az atomerőműben folyamatban levő ki­emelkedő jelentőségű projektekről, in­tézkedésekről, valamint a részvénytár­saság előtt álló legfontosabb feladatok­ról esett szó. Takács Károly vezérigaz­gató (Vértesi Erőmű Rt.) az erőműnek a térségben betöltött meghatározó sze­repét hangsúlyozta, majd a létesítmény üzemeltetésének jövőjéről tett említést. A fórim második részében „Fo­gyasztói érdekvédelem az energetiká­ban” témakörben pódiumvita zajlott. A vitában meghívottként a Villamosener­­gia-ipari Szakszervezeti Szövetség, az Energiafogyasztók Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Nyugdíjasok Budapesti Szövetség képviselői vettek részt. Szervezeteik rövid bemutatását követően a villa­mosenergia-piacon bekövetkező válto­zások várható hatásait vitatták meg. Paksi alkotók bemutatkozása a Környezetvédelmi Minisztériumban Győrffy József és Feil József kiállítása 2001. október 24-én Budapesten, a Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Ga­lériájában nyílott a „Táj és az ember” c. kiállítás, ahol két kedves ismerő­sünk, két paksi művész, Győrffy József festő és Feil József fafaragó alkotása­it mutatták be. A kiállított műveken keresztül az érdeklődők megismerhették a paksi művészeket, és egyben bemutatást nyert maga a város, Paks is. A megnyitón megjelent vendégeket a Környezetvédelmi Minisztérium Saj­tó és Protokoll Főosztályának vezető­je, Lázár Ádám köszöntötte. A kiállí­tást dr. Turi-Kovács Béla miniszter el­foglaltsága miatt dr. Lánszki Imre ka­binetfőnök nyitotta meg. Örömmel adta közzé véleményét, mely szerint a paksi művészeknek köszönhetően a kiállítás gyönyörű bemutatót ad a kör­nyezeti szépségekről, az ember és a természet kiegyensúlyozott viszonyá­ról, egymásrautaltságáról. Meggyőző­dése szerint: „E két alkotóból sugárzik a pozitív viszonyulás a természethez, alázat a színekhez, a témához és az anyaghoz.” A következőkben Bagdy László, Paks alpolgármestere fordult a vendé­gekhez. Tartalmas és bensőséges sza­vakkal adott rövid ismertetést Paksról - mintegy hátteret nyújtva a bemuta­tott alkotásokhoz -, majd méltatta Győrffy József festő és Feil József fa­faragó alkotói munkásságát, és hang­súlyozta, hogy mindketten elismert polgárai, szeretett művészei Paks vá­rosának. Győrffy József 1948-ban született Dávodon, 1983 óta él Pakson. Első­sorban olajtechnikával dolgozik, de gyakran használja az akvarellt és a pasztellt. „Témaválasztás a természet szeretetéből adódóan, amelyet a gyer­mekkorból hoztam magammal, nem is lehet más, mint a táj” - vallja ma­gáról. Szereti szűkebb környezetét, Paks régi falusi-óvárosi utcáit és a Dunát, mely mindig új és új arcát mu­tatja. Feil József 1958-ban született Bu­dapesten. Születése után Paksra ke­rült, és itt is nevelkedett. A fafaragás­sal kamaszkorban, 14 évesen kezdett foglalkozni. Érdeklődése a magyar parasztság hétköznapjai, szokásai, hagyományai, vallása felé fordult. Művei mai is a népi kultúrát jelenítik meg. Alkotásai közül kiemelkedik az országhatáron túl elhunyt magyar testvérek emlékére a paksi Kálvária Temetőben állított fakereszt, és a Bottyán-sánc emlékére az Imsósi er­dőben elhelyezett kopjafa. A tárlaton bemutatott alkotások hű­en adták vissza a táj és az ember cso­dálatos voltát, az élet, a természet szépségét. A festmények elkalauzol­ták a nézelődőt a tolnai táj dimbes­­dombos vidékére, a Duna-part sokszí­nű világába, a fafaragások paraszti életképei pedig felelevenítették a múltat, megjelenítették a falusi élet dolgos hétköznapjait. A kiállítás no­vember 7-ig tartott, és erre a kéthetes időtartamra Paksból egy kis részlet Budapestre költözött. Az atomerőmű városa bemutatása nyert a Környezet­­védelmi Minisztériumban, a Zöld Ga­lériában, köszönhetően a két helyi al­kotónak, Győrffy Józsefnek és Feil Józsefnek. Lovásziné Anna

Next