Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága az Atomerőműben Dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóság elnökének meghívását elfogadva, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága - Dr. Latorczai János vezetésével - május 24-én délelőtt a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központjában tartotta kihelyezett ülését. A kötelező napirend - a Magyar Energia Hivatal beszámolója feletti vita - után Baji Csaba vezérigazgató félórás prezentációjában bemutatta a Paksi Atomerőmű jelenét, az élettartam hosszabbításra, teljesítménynövelésre alapozott jövőképét, majd a képviselők Dr. Vámos Gábor műszaki vezérigazgató-helyettes és Lenkei István műszaki igazgató kíséretében tapasztalatgyűjtő látogatást tettek az erőműben.----------------------------------------------------- A Gazdasági Bizottság tíz órakor kezdődött ülésén először megtárgyalta a Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló írásos beszámolóját, amit Dr. Kaderják Péter MEH főigazgató szóban kiegészített és válaszolt a képviselők kérdéseire. Az erről szóló országgyűlési javaslat-tervezetet a képviselők többségi szavazattal (9 igen, 4 nem, 4 tartózkodott) támogatták. A napirendek között a Gazdasági Bizottság kihelyezett ülésén szót ejtettek a Magyar Energia Hivatal küldöttségének az USA-ban tett látogatásáról, majd Baji Csaba, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója rövid előadásában bemutatta a Paksi Atomerőmű jelenét, az élettartam hosszabbításra, a teljesítménynövelésre alapozott jövőképét. Az érdeklődő képviselői kérdésekre a vezérigazgató úr mellett Dr. Mészáros György, a PA Rt. Igazgatóság elnöke és Dr. Vöröss Lajos, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese válaszolt. A prezentáció és konzultáció után Dr. Vámos Gábor műszaki vezérigazgató-helyettes és Lenkei István műszaki igazgató kíséretében tapasztalatgyűjtő látogatást tettek a képviselők az erőműben, ahol képet kaphattak az erőmű működéséről is. Dr. Latorczai János, a Gazdasági Bizottság elnöke a látogatás után szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Bizottságunk időről-időre meglátogatja az országban a nagyobb cégeket, így most az Atomerőművet is. Ma sem közömbös számunkra Paks. A menedzsment által felvázolt jövőkép megnyugtató, úgy látjuk, hogy nincs olyan biztonsági korlát, amely az atomerőmű élettartamának tíz-húsz évvel való megnövelését nem tenné lehetővé, akár 2030-ig is. Erre mód és lehetőség nyílik megfelelő feltételrendszer kimunkálásával, a blokkok folyamatos karbantartásával, illetve a részben elavuló technika megújításával. E felvázolt célok eléréséhez nem szükségeltetik az országgyűlés engedélye, csak új erőmű, illetve új reaktorblokk létesítéséhez.” Megtudtuk, hogy a Gazdasági Bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy megfelelő előkészítés nyomán rövidesen lehetséges lesz Magyarországon egy olyan hulladék tárolókapacitás kialakítása, amely hosszabb távon is megoldja - akár a kibővített élettartamnak megfelelően - a biztonságos működést. Sajnálattal állapította meg a bizottság elnöke azonban azt a tényt, hogy az emberek tudatában még mindig téves információk jelennek meg a hulladéktároló kapcsán, annak ellenére, hogy a közvéleménykutatási adatok szerint csupán a lakosság öt százaléka ellenzi az atomerőmű működését. A napisajtóban fel-felröppenő privatizációs elképzelésekkel kapcsolatban Dr. Latorczai János hivatkozott a miniszterelnök nyilatkozatára, és hangsúlyozta: „Az atomerőmű eladása számunkra fel sem merült. Volt olyan elképzelés, hogy forrásbevonás érdekében célszerű megvizsgálni egy privatizációs stratégia lehetőségét. Akkor is csak kisebbségi tulajdonlás jöhetne létre, a többségi, Magyar Villamos Művek Rt.-én keresztüli állami tulajdonrész megtartása mellett, de ebben a kormányzati ciklusban még ennek a vizsgálatára sem kerül sor.” Sípos László Árvízi segély is. A TLK és Vásárosnamény polgármestere közötti egyeztetés során május 16. került kijelölésre az áramjegyek átadására. Jüttner polgármester úr vállalta a másik kilenc polgármester értesítését, illetve felajánlotta a városháza nagytermét a rendezvény lebonyolítására. Részvénytársaságunknál közben befejeződött az áramjegyek pénzügyi hátterének kidolgozása, a kötelezően rájuk kerülő adatok és cégreklám egyeztetése. Külön használati utasítás gyártásáról gondoskodtunk az érintett családok részére, amely részletezi a károsult, az önkormányzat és a HÉRA Alapítvány tennivalóit. Már kezdetben is morfondíroztam a szállítási lehetőségekről, így amikor a nyomda közölte az áramjegyek térfogatát és tömegét, nem ért különösebb meglepetés. Az áramjegyek (30 ezer db, egyenként 1.000 Ft névértékű sorszámozott lapocska), a tudnivalók, a cégreklámok és tájékoztató anyagok együttesen kb. 500 kg-ot nyomtak. Településenkénti válogatás és csomagolás után sikerült mindent egy kisbuszba rendezni, majd hosszú út után elérni Vásárosnaményt. Az önkormányzati hivatal páncélszekrénye kicsinek bizonyult ekkora tétel befogadására, a polgármester úr segítségét kértük hát. Javaslata a városi rendőrség fogdája volt (csak a papíroknak), de a helyszínen Beregnyei Miklós kollégámmal rábeszéltük a hatóság embereit arra, hogy elkerülendő a többszöri anyagmozgatást - a rendőrség egyik garázsát használhassuk. Így történt, hogy a Ford Transit - legalábbis egy éjszakára - biztos helyen volt. Másnap délelőtt berendeztük a termet, lassan befutott az országos és a helyi sajtó. Megérkeztek a polgármesterek, részvénytársaságunk képviselői és a megyei szervezetek vezetői is. Kováts Balázs úr, a TLK vezetője, majd Baji Csaba vezérigazgató úr köszöntötte a megjelenteket. Beszédében ismertette részvénytársaságunk állásfoglalását és megerősítette cégünk segítő szándékát a térséget ért károk enyhítése érdekében. A 30 millió forint értékű jelképes áramjegyet Jüttner Csaba polgármester vette át, majd - mint térségi önkormányzati koordinátor - a tíz település nevében megköszönte a térségbe juttatott segítséget. A megyei vezetést Dr. Helmeczy László,a Közgyűlés elnöke és Dr. Kovács János államtitkár, a Közigazgatási Hivatal vezetője képviselte. Mindketten elismerően nyilatkoztak az atomerőmű nemes gesztusáról, amely egyúttal azt is biztosítja, hogy valóban a rászorulókhoz jusson el a támogatás. Az áramjegyek tényleges szétosztását az önkormányzatok végzik a rászorultság függvényében. A tíz településen 2.891 család kapott átlagosan 10 ezer forintnyi áramjegyet, amelyeket a következő hat hónapban válthatnak be a helyi áramszolgáltatónál. Vámosatya község, ahol igen jelentős károk keletkeztek, lett Tolna megye kiemelten támogatandó települése. Emiatt a részvénytársaság vezetése is indokoltnak látta, hogy az erőmű is markánsabban járuljon hozzá a sokat szenvedett falu kárainak enyhítéséhez, így oda 25 %-kal több támogatás került. Varga József Új kapcsolatok Május 25-én erőművünkbe látogatott a Dukovany Atomerőmű körüli településeket képviselő Polgári Biztonsági Testület vezetősége és néhány polgármester. A testület a TEIT-hez hasonlóan működik és civil felügyeletet gyakorol az erőmű felett. A szervezet 1997-ben alakult és működésének feltételeit az erőművel kötött szerződés garantálja. Érdekesség, hogy néhány tagot az erőmű delegált a testületbe, ellentétben a magyar gyakorlattal, ahol nincsenek erőművesek a szervezetben. Különbség mutatkozik a méretekben is, ugyanis Csehországban az atomtörvény 20 km-es sugarú körre terjeszti ki a veszélyeztetettséget. Emiatt száznál több település esik bele az információval ellátandó területbe. Kováts Balázs úr köszöntötte a vendégeket, rövid ismertetést adott a hazai lakossági kapcsolatokról és az erőmű elfogadottságáról. Ezt követően Borivoj Zupa úr, a delegáció polgári vezetője ismertette a pozitív cseh gyakorlatot és elemezte azokat az előnyöket, amiket egy ilyen közvetlen kapcsolat jelent. Célkitűzéseik megvalósítását az erőmű semmilyen formában nem korlátozza, bármikor beléphetnek az erőműbe, megtekinthetnek terveket és dokumentációkat. Közvetlenül beszélgethetnek az üzemi személyzettel és részt vehetnek az üzemzavarok kivizsgálásában (!). A Dukovany Atomerőmű képviseletében Jana Matouskova asszony, a kommunikációs főosztály vezetője jellemezte röviden a partneri viszonyt és az eddigi eredményeket. Magyar részről Nagy Ferencné, Tengelic polgármestere (a TEIT alelnöke) számolt be a térségi eredményekről és a lakossági kapcsolatok pozitív változásáról. A találkozó további részében a gyakorlati kérdésekről (iparűzési adó, támogatási rendszer, sajtókapcsolatok) tárgyaltak egymással a két testület képviselői. A késő délutánba nyúló program a KGYK megtekintésével fejeződött be. Örömünkre szolgált, hogy a már másfél évtizedes szakmai kapcsolat után sikerült megismerkednünk a cseh partnererőmű környezetében élőket reprezentáló társadalmi szervezettel is. További konzultációk reményében Zupa úr csehországi látogatásra hívta meg a TEIT tagjait. Varga József