Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7. szám
3D 2006. július______________________________________________________________1976-200613. oldal Harmadszor lett bajnok az Atomerőmű SE Ismét a kosarasokat ünnepelte a város Az látszott, komoly esemény van készülőben Pakson. Jóval a mérkőzés kezdete előtt már képtelenség volt üres helyet találni a csarnokban, sorra érkeztek a VIP- vendégek is, élükön az atomerőmű vezérigazgatója, Kovács József és az Atomerőmű SE újdonsült elnöke, Süli János. De hát így dukál ez akkor, amikor már csak egyetlen győzelemre áll az ASE férfi kosárlabdacsapata az újabb bajnoki cím megszerzésétől. A három győzelemig tartó bajnoki döntő első két összecsapásán ugyanis paksi siker született, így 2002 és 2005 után ismét a bajnoki cím ünneplésére készült a város. Az első komoly próbatételt a takarítónők voltak kénytelen kiállni, hiszen a csapatok bemutatását követően hatalmas nyaláb pénztárgépszalagot gyűjtöttek be a pályáról. Aztán kezdődött a játék, óriási hangulatban, hiszen a két szurkolótábor a lelátón vívott hangpárbajt, a játékosok pedig a parketten feszültek egymásnak. Az első negyedet 23-18 arányban a Zsoldos András irányította ASE nyerte, ám szinte végig az Albacompnál volt az előny, csak a szakasz utolsó percében ragadta magához a vezetést az atomos csapat. A folytatásban viszont erősített a fehérvári együttes. Mit is tehetett volna mást, hiszen számukra ez a meccs jelentette az utolsó esélyt, hogy versenyben maradjanak a bajnoki aranyért vívott harcban. Szóval főként az amerikai Flowers és Góbi jóvoltából előbb egyenlített az Albacomp, majd a nagyszünetig már hatpontos előnyt csikart ki, 45-39 volt az állás a javukra. Természetes módon a lelátón is erőre kapott a fehérvári szimpatizánsok hangja, vigadtak is szépen. Szerencsére azért nem sokáig. Mert a harmadik periódus a paksiak két amerikai kosarasának teljesítményének dicséretétől zengett. Az első két mérkőzés legjobbja Monroe, valamint az NBA-kunsztokat bemutató Grizzard vette hátára csapatát, jó csapatkapitányhoz méltóan csatlakozott még hozzájuk Mészáros, no meg Horváth Zoltán is. Bár az ellenfél keményen, szívósan védte kiharcolt előnyét, az egyre csökkent. Kitűnő volt a mérkőzés, igazi, sportszerű csata zajlott minden egyes pozícióért, dobóhelyzetért a pályán. A 24. percben előbb egyenlő lett az állás, három perccel később pedig már újra az ASE vezetett, ha nem is „utcahosszal”, de három egységgel. Azért egyből szebb lett a világ a paksi sportcsarnokban, ismét láthatóvá vált a bajnoki arany csillogása. És a medál egyre közelebbről kacsingatott Zsoldos András csapatára. A zárónegyed Mészáros és a cseh Pavlik jutalomjátékát hozta. Eredményesen dobták a triplákat és a büntetőket egyaránt, jelentős érdemeik voltak abban, hogy öt perccel a finálé vége előtt 75- 65-ös ASE-előnyt mutatott az eredményjelző. A csurig telt sportcsarnok népe tombolt, többen már csak próbálkoztak a hangos szurkolással, de hang már nem jött ki torkukon. Alig egy perc múlva azonban nemcsak ők némultak el - ha csak rövid időre is —, minden paksi drukker torkán akadt a szó. Mert az Albacomp nem akart belenyugodni a rájuk osztott „szimpatikus vesztes” szerepbe, és őrült hajrába kezdett. Egyetlen perc alatt 75-74-re jöttek fel, teljesen nyílttá téve a meccs sorsát. Az Atomerőmű SE azonban ettől sem rogyott meg. Horváth Z. kosara adott új lendületet a csapatnak, Pavlik és Monroe mutatott be ismét néhány extrát, így aztán újra zúgott a „Hajrá ASE”, egy perccel a vége előtt már újra bajnokcsapatot ünnepelt a csarnok közönsége. A végig fordulatos, magas színvonalú döntőben végül 92-78 arányban nyert az ASE. Az ünneplés igazán eufórikus volt, majd’ szétszedték kedvenceiket a szurkolók, a csapat tagjai közül többen is egy szál alsóban fogadták a gratulációkat, a cipőtől a mezig, mindent „levadásztak” már róluk. Folyt a pezsgő mindenütt, miközben látványos piros-kék konfettieső hullott alá. Paks ünnepelt, immár háromszoros bajnok kosárlabda csapatát éltette.Medgyesy- Jan Pavlik (középen) már másodszor emelhette magasba a bajnoki trófeát Paksi öregfiúk sikere a spanyol focitornán A „Copa de Roses” nevű 15. nemzetközi labdarúgótornát június elején rendezték Rosesben, a spanyolországi Catalunya csodálatos tengerpartján. Évek óta jól szerepeltek itt a paksi „öregfiúk”, így az idei 8. útra is esélyesként utazott az Atomerőmű SE gárdája. Sípos József vezetésével csapatunk ismét a kupával tért haza a Costa Brava vadregényes vidékéről. A sportesemények mellett különösen fontos az idegen országok kultúrájának megismerése is, így az idei spanyolországi mérkőzések élményei előtt az utazás során szerzett tapasztalatokról Izsák Lajos kollégánkat, a focicsapat kapitányát faggattam. - Az idei túra legfontosabb célja a tornán való sikeres szereplés volt, de emellett számtalan szabadidős programra is lehetőség nyílt. Ezek közül is kiemelkedik Barcelonában a Camp Nou stadion és múzeum megtekintése, ahol már látható volt a Barca frissen begyűjtött spanyol bajnoki és a Bajnokok Ligája (BL) győztes trófeája is. Miközben a díszes serlegekben gyönyörködhettünk, mellettük hatalmas kivetítőn folyamatosan peregtek a BL-sorozat legemlékezetesebb jelenetei, góljai. - Mi történt Rosesben? - Az idei tornára - számtalan ifjúsági korosztályú együttes mellett - hat öregfiú csapat nevezett. A mieinken kívül három spanyol, egy német és egy marokkói gárda indult. Az első mérkőzésünkre az épülő-szépülő sportcentrum vadonatúj műfüves pályáján került sor. Az ellenfél a szomszédos város, Figueres öregfiúk gárdája volt. A spanyol foci kedvelői még talán emlékeznek arra, hogy jó néhány évvel ezelőtt a harmadosztályú Figueres azzal hívta fel magára ország-világ figyelmét, hogy nagy meglepetésre kiütötte a spanyol kupa sorozatban az FC Barcelonát. Bár egy magyar öregfiúk csapat legyőzése vélhetően nem bolygatta volna fel Salvador Dali szülővárosának életét, ennek ellenére a szervezett, igazi passzos focit játszó spanyolok mindent megtettek a győzelem érdekében. A változatos első félidő után 2:2-re állt a meccs, de a végén mi örülhettünk a 4:3-as győzelemnek. Két nappal később a francia határ menti kisváros, La Jonquera csapata volt az ellenfelünk. Ezen a meccsen könnyed játékkal, látványos gólokkal 5:2-re nyerve, csoportelsőként kerültünk a döntőbe. Az torna döntőjében a német RWE Dortmund gárdája volt az ellenfél, akik felépítésre, játékstílusra nézve is igazi német csapat benyomását keltették. Küzdelmes, szoros csatát, szép gólokat hozott a döntő, melyben a dortmundiak végig kiváló ellenfelek voltak, de az utolsó percekben Nagy Lajos pompás szabadrúgásgólja végleg eldöntötte a meccset. A paksi sikerrel végződött találkozó után idén is a magasba emelhettem az első helyezettjének járó serleget, a maroknyi, de annál lelkesebb szurkolótáborunk legnagyobb örömére. - Valamennyi sportszerető kolléga nevében gratulálok az idei kupagyőzelemhez. -SLJ Örömszavak ZSOLDOS ANDRÁS, az Atomerőmű edzője: - Sokat dolgoztunk ezért a sikerért, mindegyik összecsapáson erőnlétileg kerekedtünk ellenfelünk fölé. A vége most sem volt szoros, addigra felőröltük a fehérváriak ellenállását. Úgy gondolom, senki sem vitathatja, hogy megérdemelten védtük meg a címünket. HORVÁTH ZOLTÁN: - A kupagyőzelem nem sikerült, de ma már elmondhatom, hogy magyar bajnok vagyok. Óriási öröm ez, bár még igazán fel sem fogtam. Azt hiszem, az első mérkőzésen aratott győzelmünk már előrevetítette végső sikerünket. MÉSZÁROS ZALÁN: - A csapatkapitánynak példát kell mutatnia, hiszen vannak olyan játékosaink, akiknek ez az első bajnoki elsőségük. Nekem ez volt a hetedik aranyam, de ezt nem lehet megunni. Nagyon örülök, úgy gondolom, rá is szolgáltunk. JAN PAVLIK: - Második évem és második aranyérmem az ASE csapatával. Mindkettő egyformán szép, ám miután a bajnoki címet megvédeni mindig nehezebb, ezért ezt a mostanit értékesebbnek érzem. Az elődöntőtől jól játszottunk, megérdemelten lettünk újra bajnokok. Az ifjúság paksi gyöngyszeme Berta Alexandra „ ...Citerajátéka virtuóz, technikai tudása kiemelkedő. ” Felejthetetlen élményben volt része annak, aki ott volt 2006. június 17-én a paksi VMK színháztermében, Berta Alexandra CD-bemutatóján. A nézőteret megtöltő több száz ember szívét-lelkét különös örömteli érzések járták át. Mindenki szemén látszott a meghatottság jele, amit ennek a páratlan hangú, tehetséges fiatal lánynak az éneke, citerajátéka, személyisége és a zenei szakértők dicsérő, elismerő szavai váltottak ki. Örülhetünk, hogy Alexandra itt él közöttünk Pakson, és büszkék lehetünk rá! Berta Alexandra a paksi Vak Bottyán Gimnázium diákja. Tíz évig a helyi zeneiskolában tanult, egy éve pedig önállóan bővíti ismereteit. Fiatal kora ellenére számos rangos díj birtokosa. 2004-ben a KÓTA Országos Minősítő Versenyen arany fokozattal ismerték el tudását, a bonyhádi Országos Népdaléneklési Versenyen pedig Kiemelt Nívódíjban és a Legjobb Szólista különdíjban részesítették. 2005-ben a Gödöllői Országos Népdaléneklési Versenyen Kiemelt Nívódíjat, a KÓTA Országos Minősítő Versenyen Aranypáva Díjat kapott. Az idei évben a „Hajnal akar lenni” népdaléneklési versenyen elnyerte a harmadik helyezést, megkapta a KÓTA-különdíjat, valamint a közönségdíjat is. Mindennek csúcsát jelentette, hogy a Keszthelyi Helikonon neki ítélték a fődíjat. A bemutatóest - a CD címadó dala után - az „Ifjúság gyöngykoszorú” címet viselte, és felsorakoztatta az ifjú népdalénekeseket, népzenészeket. A hangversenyen fellépett Széles András citeraművész, Bárdosi Ildikó népdalénekes, a veszprémi Virtus együttes, a dabasi Kéknefelejcs népzenei együttes, a hajdúböszörményi Cserfes énekegyüttes, a paksi zeneiskola bölcskei tagozatának „kis népzenészei”, továbbá a CD-felvételen is szereplő barátok: Miklosik István citerás, énekes, a Vetővirág népzenei együttesből Kovács Lajos, Madács Györgyné, Cseke Attila, a „paksi vonósok”-tól Kiss Zoltán, továbbá Száméi Péter, valamint a Siklósi Krisztián, Vén Miklós és Barta Balázs alkotta Csurgó zenekar. Közreműködött Birinyi József népzenekutató is, aki Alexandrát mindenben segítette, és a következőként vall róla: „Citerajáték a virtuóz, technikai tudása kiemelkedő.” A műsorban baranyai, tolnai, zalai, dél-alföldi és erdélyi dalok hangzottak el. A CD-n hasonlóképp magyarországi és erdélyi tájegységek dalai hallhatók. A CD kiadásának egyik főtámogatója a Paksi Atomerőmű Zrt. volt. Gratulálunk Berta Alexandrának, és zenei pályájához további szép sikereket kívánunk! -Lovásziné Anna-