Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

Atomerőmű XXXII. évfolyam, 1. szám 2009. január Megyei Könyvtár SZEKSZÁRD Széchenyi út 56. 7 100 Sor paksi atomerőmű Héliosz-díj a miniszternek A Paksi Atomerőmű Zrt. 2001-ben ala­pította a Héliosz-díjat, amely az erő­mű biztonságos üzemeltethetősége, a jövőbeni célok elérése és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifej­tett tevékenység elismerésére szolgál. A díjat 2008-ban dr. Molnár Károly profes­­­szor úr, az atomerőmű igazgatóságának korábbi elnöke, a Műegyetem korábbi rektora, tárca nélküli miniszter kapta. Molnár Károly 1998-tól töltött be veze­tő tisztséget az atomerőmű felső vezetésé­ben. Hat éven keresztül volt az atomerő­mű igazgatóságának elnöke. Tisztségéről a miniszteri kinevezése kapcsán kellett le­mondania. Molnár Károlynak, a leghos­­szabb ideig működő elnöknek volt ideje átgondolni és kidolgozni az igazgatóság feladatainak szerepkörét. Erről­ az újsá­gunk egy évvel ezelőtti számában így nyi­latkozott : „Nekünk m­ém a mindennapi feladatokkal kell foglalkozni, hiszen más a feladata a menedzsmentnek és más az igazgatóságnak. Az igazgatóság elnöke nem újabb veze­tői pólust jelent, hanem a stratégiai dön­tések meghozatalában, a vezérigazgató munkájának segítésében, továbbá a tulaj­donosi elvárások, valamint a helyi érde­kek közötti kompromisszum keresésében és a jövő útjának a kijelölésében van sze­repe.” Az idézett gondolatok szellemében tevékenykedett, amikor az atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról, a Műegyetem és az atomerőmű szorosabb együttműkö­déséről volt szó. Nagy segítséget nyújtott a 2003-as üzemzavar elhárításának tudo­mányos megalapozásához, a biztonságo­san elvégezhető újraindítás elfogadtatásá­hoz, és ezen üzemzavarnak a mérnöki biz­tonsággal elvégezhető helyreállítási mun­káinak társadalmi és tudományos fórumo­kon elhangzott érveinek hangsúlyozásá­val. A díjat Kovács József vezérigazgató úr adta át december 19-én az ASE étteremben rendezett ünnepség keretében. Összetett és bonyolult év volt A két ünnep között arra kértük Ko­vács József vezérigazgató urat, né­hány fontosabb téma alapján össze­gezze olvasóink számára a 2008-as évet. Ekkor még nem tudhattuk, ho­gyan zárjuk egyik legfontosabb mu­tatónk, a villamosenergia-termelés alapján az évet. Lapzártánk idejére ismertté vált, hogy teljesítettük a 2008- ra előirányzott termelést. Vezérigazgató úr! A biztonságos villa­mosenergia-termelés alapja a jó kar­bantartás. Hogyan értékeli ezt a fontos területet?­­ A mögöttünk hagyott évről elmondha­tó, hogy igen összetett és bonyolult év volt. Ettől függetlenül sikerült teljesíteni a tulaj­donos által elvárt üzletpolitikai célkitűzé­seket. Sokat dolgoztunk, mindenki tette a dol­gát a saját helyén és beosztásában. A 2008- as év bonyolultságát jól példázza a karban­tartás területén végzett munka, ugyanis ennyire még soha nem szedtük szét a pak­si atomerőmű főberendezéseit. Gyakorlati­lag minden blokkon felújítottuk a turbiná­inkat. Néhány napos csúszás ugyan jelent­kezett a blokkok főjavítása után, de azt gon­dolom, ilyen volumenű karbantartási mun­­­kák után ez érthető. Ennek ellenére sike­­­resnek értékelhetjük a karbantartási mun­káinkat, és az itt nyert tapasztalatok érté­kelése után minden bizonnyal elkerüljük 2009- ben azokat az apró hibákat, amelyek 2008-ban jelentkeztek. Törekednünk kell arra, hogy 2009-ben sokkal tervszerűbben dolgozzunk, mint ahogyan ezt korábban tettük. Nem egy­szerű feladat, és nem csak műszaki szem­pontból értem a tervszerűséget. Azokat a munkákat, amelyeket a piacról vásáro­lunk meg szolgáltatásként, azokat leg­alább olyan előretartással tudjuk ütemez­ni, előkészíteni, hogy legyen ideje a vál­lalkozóknak, beszállítóknak fölkészülni és megismerni a munkavégzés helyszí­nét, felkészülni a belső szigorú elvárások teljesítésére. Tehát ahogyan a műszaki te­rületen bizonyos átalakítási munkák en­gedélyeztetését kellő időben el kell végez­ni, ehhez fog majd a gazdasági terület iga­zodni ugyanilyen ütemben. Erre fogjuk szánni a 2009-es évet, célunk a tervsze­rűbb előkészítés és munkavégzés. Hogyan alakult a projektjeink helyzete? - Az úgynevezett nagy projektjeinkben kitűzött feladatok összességében teljesül­tek. A blokkjainkon a teljesítménynövelési programot majdnem teljes mértékben be­fejeztük. Már csak a 3. blokkon van hátra egy turbinaátalakítási munka, amelyet 2009-ben elvégzünk, és ezzel a paksi atom­erőmű teljesítménynövelési programja be­fejeződik, gyakorlatilag 500 MW villamos teljesítménnyel üzemelnek a blokkjaink. A múltkorában járt nálunk az egyik külföldi partnerünk, és felajánlották se­gítségüket a teljesítménynövelési progra­munkhoz, mert ők közreműködtek ab­ban, hogy a hasonló típusú külföldi blok­kok már 480 MW teljesítményen üzemel­nek. Meglepetten hallgatták beszámoló­mat a mi blokkjaink 500 MW-os teljesít­ményéről. Tehát mi is tudunk meglepetést okozni másoknak. A másik fontos stratégiai célunk az üzemidő-hosszabbítási projekt, amely a tulajdonos számára is prioritást élvez. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeinket tel­jesítettük, az engedélyeztetési kérelmün­ket egy hónappal hamarább, 2008. no­vember 14-én benyújtottuk a nukleáris hatósághoz. Ezzel kezdetét vette a nukle­áris hatóság engedélyeztetési eljárása, és 2009-ben megtudjuk, mi a hatóság állás­pontja. Ennek a beadványnak az elkészí­tésében a hatóságokkal kooperatív mó­don együttműködve, szakmailag egyez­tetett formában történt a dokumentációk előkészítése. Minden bizonnyal jó esél­­­lyel számíthatunk a pozitív elbírálásra. Folytatás a 2. oldalon A Új műszer a megyei kórháznak megyei Balassa János kórház 2007-ben üzembe helyezett köz­ponti műtő- és diagnosztikai blokkjában szükséges egy nagyobb tel­jesítményű diagnosztikai eszköz - AG­FA CR 85 típusú foszforlemezes kiolva­só berendezés - beszerzése, amely kö­zel 21 millió forintba kerül. A kórháznak a műszer beszerzésére nincs fedezete, ezért a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez for­dult segítségért. Az atomerőmű vezeté­se úgy döntött, támogatja a műszer be­szerzését, és erről megállapodást írtak alá december 18-án a Látogatóközpont­ban. A megvásárlásra kerülő műszer biztosítja a megyei lakosság sebészeti, baleseti sebészeti, egyéb sebészeti és a megye sürgősségi ellátásának radiológi­ai hátterét. Ezzel a megye lakosságának betegellátási színvonala jelentősen ja­vul. Az atomerőmű és a kórház kapcso­lata jelentős múltra nyúlik vissza. En­nek legmarkánsabb példája, hogy az atomerőmű több százmilliós támogatást nyújtott a most is segítségre szoruló mű­tőblokk építéséhez. Magyarországi villamosenergia-termelés A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelése

Next