Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

3 Kedves Olvasók! Az Atomerőmű magazin januári lapszámának központi témájául a klímavédelmet választottuk. Egyrészt azért, mert hazánkban talán ilyenkor télen érezzük leginkább, hogy hogyan változik a klíma, látjuk, mennyivel keve­sebb az igazán hideg téli nap, és hogy a gyerekeink lassan csak hírből ismerik a hógolyózást. Amit itthon kevésbé érzékelünk még, az a környezetszennyezés és éghajlatváltozás okozta ökológiai katasztrófa előszele­­a fagyos tél elmaradásának komoly ára lehet a jövőben. Másrészt most múlt egy éve, hogy a párizsi klímacsú­cson megszületett az a nemzetközi egyezmény, amely­ben a Föld országai kijelölték végre a közös célt, azt, hogy 2 ° C alatt tartják a globális felmelegedés mérté­két. Először fordult elő, hogy a klíma kérdésében össze­fogott és egyezségre jutott a világ: a tavalyi év során a bolygó lakosságának nagy részét képviselő 55 ország ratifikálta a megállapodást, köztük Magyarország is. Számos szakértővel egyetértve mi is hiszünk abban, hogy ez a megállapodás csak akkor lesz tartható, ha az atomenergia jelentős szerepet kap a jövőben is. Jelenleg kizárólag az atomerőművek képesek arra, hogy nagy mennyiségben, kiszámítható módon ren­delkezésre álló elektromos áramot termeljenek úgy, hogy közben nem szennyezik a környezetet, gyakorlati­lag nincs szén-dioxid-kibocsátásuk, azaz nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Köszöntő Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató­Fotó: Bodajki Ákos A Paksi Atomerőmű puszta léte az elmúlt évtizedek­ben mai szemmel elképzelhetetlen mértékű környe­zetszennyezéstől, több ezer millió tonna üvegházgázt kibocsátó energiahordozó elégetésétől óvta meg az országot. Aktuális büszkeségünk, hogy ez további húsz évig még biztosan így lesz: decemberben az 1. és a 2. után az erőmű 3. blokkja is megkapta a hatóságtól az üzemidő-hosszabbítási engedélyt - ráadásul úgy, hogy ez már az elmúlt időszak másik nagy műszaki fejlesz­tésére, a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra vonatkozik, ami tovább csökkenti az atomerőmű amúgy is minimá­lis környezeti terhelését. A januári lapszámban körbejárjuk a klíma és az atom­energia kapcsolatát, prof. dr. Aszódi Attilát, az atom­erőmű bővítéséért felelős miniszteri biztost, fizikust, a hazai nukleáris ipar egyik legnagyobb ismerőjét pedig arról kérdeztük, hogyan alakulhat az atomenergia jövő­je a globális felmelegedés elleni harc árnyékában. Megnéztük emellett azt is, az egyes ember a saját kör­nyezetében mit tehet azért, hogy óvja a Földet. Be­mutatjuk a Slow Mozgalmat, amely azt hirdeti, hogy a lassúság erény, és nemcsak a környezetet védjük, de saját életünkkel is jót cselekszünk, ha lefékezzük a kö­rülöttünk rohanó világot: visszatalálunk a helyi piacra, újrahasznosítjuk a tárgyainkat, csökkentjük a fogyasz­tásunkat mindenféle értelemben.

Next