Autó, 1949. január-december (2. évfolyam 1-24. szám)

1949-02-01 / 3. szám

Erőszakoskodott egy idegennel, fél­revezette a rendőrséget egy felelőtlen kék taxisofőr Panaszos levelet hozott­­a na­pokban a posta szerkesztősé­günkbe. A levél írója Hajnal Hemér Rákoshegy, Erzsébet­ u. 8. szám alatti lakos, valóban példátlan ügyben kéri segítsé­günket és azt, hogy az Autó nyilvánossága útján mutassunk rá egy olyan jelenségre, amely ugyan jelen esetben csak vele személy szerint történt, de egy­ben éles fénnyel világít rá arra, hogy a ,,Kéktaxi" rendezetlen helyzete milyen visszás állapo­tokat teremt, amelyből kibonta­kozást csak olyan rendelkezés jelenthet, amely a Kéktaxi-fron­­ton most megy végbe. De nézzük csak, mit ír Hajnal Elemér. Egy sofőr megjelenik — Rákoshegyen lakom — kezdi a levelet, majd így foly­tatja — és ■Pesten dolgozom a Kertész­ utca 21. szám alatti nyomdaüzemben. Január 17-én, hétfőn, háromnegyed ötkor hagy­tam el munkahelyemet, és , fel­mentem sógoromékhoz a Do­hány­ utcába. A nyomdától odáig körülbelül 5 perc az út, tehát öt óra előtt oda érkeztem. Fél hét körül bejött hozzánk egy sofför­­ruhás férfi és bizonytalanul kö­rülnézve megkérdezte tőlem, nem én vagyok-e az utasa, akit ebbe a házba hozott. Természe­tesen én tiltakoztam és megma­gyaráztam neki, hogy már ré­gen itt vagyok. Ő erősködött, hogy gyanús vagyok neki, mert ő egy bilge­ri-csizmás fiatalem­bert hozott, akire 15 perce vár. Közölte, hogy nem az első eset ebben a házban, hogy az utasa meglógott fizetés nélkül. Vita után eltávozott és körülbelül 10 perc múlva visszatért egy rendőrrel, akinek leghatározot­tabban kijelentette, hogy én va­gyok az az utas, aki meglógott a fizetés elől. A rendőrrel a Hársfa­ utcai kapitányságra men­tünk, ahol a soffőr legnagyobb megdöbbenésemre kijelentette, hogy határozottan felismer. Elő­zőleg alkalma volt alaposan szemügyre venni és felsorolta, hogy felismer a táskámról, a kalapomról, a nadrágomról, a hangomról — bár én őt még soha nem láttam. Azt is kijelentette, hogy meg­esküszik arra, hogy én vagyok az ő szökevény utasa. Azt állí­totta, hogy a Király-utca elejé­ről hozott a Dohány-utca 39- számú ház elé. (A Király-utca elejét legalább három hónapja nem láttam.) Határozottan állí­totta, hogy­­5 percig várt a ház előtt és mert kezdettől fogva gyanús voltam neki, hogy meglógok, megfigyelte, hogy melyik lakás­ba megyek és utánam jött. Mind­ebből egy szó sem igaz. Bizonyí­tani tudom, hogy öt óra előtt már ott voltam a­ nevezett la­kásban. Ő csak fél hét körül jöhetett. Lehetséges, hogy volt egy bil­­geris utasa, aki nem fizetett s mivel megtudta, hogy ebbe a lakásba láttak egy bilgeri­ csiz­­más fiatalembert feljönni, utá­nam jött és rám fogta, hogy én vagyok a szökött utas. Bár azt is lehetségesnek tartom, hogy nem is volt utasa, mert a taxaméter nem volt le­csapva, amikor lementem. Tehát ő olyan összeget mondha­tott, amilyet akart. Követelése bagatell összeg volt, összesen 7 forint 80 fillér. Ő azt mondta, hogy ebből 3­80 forint a fuvar­díj és 4 forint a várakozás. Mindezek után a rendőrségen jegyzőkönyvet vettek fel hitele­zési csalás címén ellenem. Mit mond a tulajdonos? A levél befejező részében Hajnal Elemér közli, hogy a szóbanforgó taxi rendszáma JB 128 volt. Befejezésül azt kéri, legyünk segítségére igazságának megvé­désében. A levél vétele után megállapí­tottuk, hogy a JB 128. számú kocsi tu­lajdonosa Heit Tiborné, Práter­ utca 22. számú lakos. Az üzembentartó Grünfeld Henrikné, aki a Nefelejts­ utca 42. szám alatt lakik, a bonyodalmat okozó soffőr pedig Gyüre Mihály, Üllői­­út 109. szám alatt lakó gép­­járművezető. Az adatok birtokában felke­restük Dombai Sándort, a Kék­taxisok Ipartársulatának elnö­két és megkérdeztük, mi az ő véleménye erről a különös eljá­rásról. A válasz csak ennyi volt: — Mi tulajdonképpen csak a jogtulajdonossal állunk jogi vi­szonyban. Minthogy van egy pa­ritásos fegyelmi bizottságunk, amelyben a Gépjárművezetők Szakszervezete is részt vesz, Gyüre Mihályt a fegyelmi bi­zottság elé fogjuk idézni, ahol eléje tárjuk Hajnal Elemér ellene emelt panaszát. Ott majd kiderül, hogy mi az igazság eb­ben az ügyben. Ha bűnös, ter­mészetesen megbüntetjük. Visszás helyzet! A magunk részéről, anélkül, hogy elébe akarnánk vágni a fegyelmi bizottság döntésének, leszögezzük azt az álláspontun­kat: visszás helyzet az, hogy az ipartársulat jogi viszonya csak a taxijog engedélyesével áll fenn, aki természetesen mindent Gyüre Mihályra fog kenni és ha Hajnal Elemér igazsága kide­rül, esetleges kártérítési ügyéért senki nem lehet felelős. Mert Gyüre Mihály legszigorúbb meg­büntetése sem elégtétel valaki­nek, akit a legdurvább módon meghurcoltak, megrágalmaztak azért, mert egy sofőr nem ta­lálta meg azt, aki állítólag nem fizette ki a viteldíjat számára. A visszás jogi helyzetnek meg kell szűnni. Ezt szolgálja az az átalakulás, amely a Kék­taxisok frontján most van folya­matban. Rejtelmes A komplikált hibák felderíté­sébe egy kissé belefáradhatott az olvasó és —­ átmenetileg — a rovatvezető is. Vegyünk h­át egyszer elő egy egyszerű és „ár­talmatlan" kis rejtelmes hibát, ami azonban egy-két ifjabb és tapasztalatlanabb motorosnak esetleg mégis fejtörést okozhat. Tehát: A 100-as Wanderer-Sachs kismotor ifjú tulajdonosát mód­felett bosszantotta, hogy az el­sőkerék gumiabroncsa minden áldott nap reggelén „lepuhult". A „szelepgumi“ (ezeken a mo­torokon ilyen és nem Shrader­­szelep volt használatos) kicse­rélése nem segített, reggelre új­ból „engedett" az első kerék. Következett a gumi leszerelése és a belső gondos átvizsgálása, majd a szokásos vízbe­ mártoga­­tás. Az eredmény: nulla. A tömlő egy gombostűfejnyi bu­borékot sem engedett, a két ra­gasztás pedig, amelyik rajta volt, úgy tapadt, mintha már a gyárban „forrasztották" volna rá a tömlőre. A gumi felszere­lése, felfújása, majd a szelep csavarmenetes végére a szelep­­elzáró-sapka gondos ráhelyezése következett és a­z reményke­dés, hogy most azután nem en­gedhet a belső! A remény, saj­nos, hiúnak bizonyult. A gumi igenis engedett, nem teljesen, de megpuhult, éppen eléggé ahhoz, hogy reggel újból fújni kelljen. A tulajdonos pedáns ember volt: leszerelés, vízbe­­mártás — semmi — erősebb felfújás (a tömlő helyenként veszedelmesen megdagadt) — semmi. Érthetetlen, valóban ért­hetetlen — vélte a meggyötört tulajdonos. Ilyen egyszerű hiba és — nincsen megoldás! Pedig a hiba nem is olyan rejtelmes. Tudja ezt minden olyan moto­ros, aki életében sokat — ke­rékpározott. A legutóbbi számunkban közölt „Rejtelmes hiba” magyarázata A benzincső, amely nem ere­deti gyári kivitelezésű és fek­­tetésű volt, túlságosan közel volt elhelyezve a motorhoz és a rendkívüli felmelegedés foly­tán buborékok képződtek benne, amelyek megakadályozták a tüzelőanyagnak a porlasztóba jutását. A felmelegedést a csök­kent benzintáplálás nyomán fellépő benzinszegény keverék fokozta. Amikor az állás követ­keztében a motor kissé lehűlt, a buborékképződés is megszűnt és a motor újból benzinhez ju­tott. Amint ismét átmelegedett, újból fellépett a benzinhiány. Csupán a benzincsövet kellett megfelelően áthelyezni és a hi­ba ki volt küszöbölve. SELRING GYŰRŰK SELMECI autófelszerelési cikkek Bp. VI., Szófia­ utca (Hegedűs Sándor­ u.) 10. Tel. 22-44-90 Új gépjárművezetői igazolványok Kétévenkénti orvosi vizsga Belügyminiszteri rendelet ér­telmében a gépjárművezetők részére új igazolványt állítanak ki. Az új igazolványt az kap­hatja meg, aki az Állami Autó­műszaki Intézet középfokú tan­folyamát sikeresen elvégezte s erről bizonyítványt nyert, vagy akinek a közlekedésügyi mi­niszter a tanfolyam hallgatása alól felmentést adott, de bizo­nyítványt kapott. Elrendelte továbbá a belügy­miniszter, hogy a gépjárműve­zető — tekintet nélkül arra, hogy közhasznú... vagy magán­­használatú gépjárművet vezet — kétévenként köteles magát hatósági orvosi vizsgálatnak alávetni. Az új gépjárművezetői iga­zolványok kiadásának ügyében, amely az autós társadalomban nagy port vert fel, felvilágosí­tással készségesen rendelkezés­re áll az „Autó" szerkesztő­sége. HÍREK mindenfelől Most futották le a híres Monte Carlo Csillagtúrát, sor­rendben a XIX-et. A résztvevők közül 94 Monte Carloból, 50-en Stockholmból, 48-an Glasgow-­­ ból, 28-an Lisszabonból, 4-en Osloból indultak. A betartandó átlag 50 km/óra volt. Az ered­mények kiértékelése lapunk zártakor még folyamatban van. * A gépkocsivezető elalvását — ezt a régi súlyos veszélyt — megakadályozó automatát ál­lított elő egy lélektani főiskola. Az autóvezető elektródákat tartalmazó homlokszalagot hord, amely az ébrenlét fokát méri. Ha az ébrenléti fok a megenge­dett alá esik, automatikus ber­regő a sofőrt azonnal feléb­reszti. A találmány az országúti közlekedésben nagy jelentőség­gel bír. Szövetkezetbe tömörült 16 gumi­javító iparos A gépjárművek javítására foglalkozó kisiparosok körében is egyre többen és egyre tisz­tábban látják, hogy a terv­szerű gazdálkodás rendjébe a kisiparosság csak a szövetke­zés segítségével kapcsolódha­tik be, összeállt tehát 16 gumijavító iparos és megalapította a „Első Budapesti Gumijavító Kisipari Termelő Szövetkezet" et. Nyolc mester van köztük ezek között hatan — Korcsó György, Andrejkovics István ifj. Bozó József, Magda Sán­dor, Smer Géza és Smol­­ Géza — nyílt üzletben önállt iparengedéllyel is rendelkez­tek, amelyet természetesen visszaadtak. Amikor felkerestük az ő szövetkezetét, éppen együt ültek a kérgestenyerű munkás emberek — ifjak és idősebbel — a dohányutcai alaphelyiség­ben, mind a tizenhatan. Ez az első taggyűlésük a megindulás óta és Stark János, az Orszá­gos Kisipari Szövetkezet kikül­dötte, közvetlen, keresetlen szavakkal köszöntötte őket Barátságos beszélgetés ez, a központ és a tagszövetkezet­­ között. Elhatározzák, hogy ezt a „barátságos beszélgetést" min­den hónapban meg fogják ismé­telni. Mert „a hibák kiküszöbö­­l­­ése s az esetleg felmerülő­­ nehézségek elhárítása végett , bizonyára szükségük lesz ta­nácsra és jóindulatú támoga­tásra. ’* , így mondja ezt Korcsog György ügyvezető. Tanácsban­­ és támogatásban nincs is hiány: az OKISz a legnagyobb jóindu­lattal segíti át tagjait a kezdet­i nehézségein. De azután kiderül,­­ hogy nincs is erre nagyon szük­­­­ség. Csak két hete működik a­­ Szövetkezet, de máris el van­­ látva megbízásokkal. Megrende­lőik élén ott az OTI, a VÁFOSz­­ és a WM-konzervgyár. Most­­ nyújtották be ajánlataikat né­hány nagy munkára és remé­­­­lik, hogy meg is kapják azokat. Igen előnyös áron tudnak dol­gozni, hiszen most kevesebb a rezsi, csak egy helyiség után kell bért fizetni, illetményadó nincs, a társulati adó is keve­­sebb, mint amennyi egyénen­ként a kereseti adó lenne. — Versenyképesek vagyunk mindenképpen — jegyzi meg Krámer Imre igazgatósági tag És végigvezet az üzemen, aho minden szükséges felszerelés , laikust is elkápráztatja. Ki műhelyekben álltak ezek ed­dig, a tagok azután behoztál gépeiket a Szövetkezetbe. M még kölcsöndíjat fizetnek ér­tük, de rövidesen megvásárol­ják s akkor mindez a közös­ségé lesz. De már így is elér­ték felszerelésben a legna­gyobb szakmai üzemek színvo­nalát. — Munkaerő tekintetében vi­szont nem versenyezhet velük senki, —­ mondják — mert egy­ cégnél sincsen együtt 16 első rangú szakember. Nem kerül­het ki innét rossz minőség munka.­­ Úgy látszik, tudják ezt munkáltató cégek is, mert Szövetkezet nemsokára ma autót is vehet magának. Reményi-Gyenes István H­erma a tökéletes folyékony tömítőanyag AUTOCHEMIA rm . A legutóbbi számunkban s tétény. Közölt rejtvény megfejtése: Az ábrázolt kocsi első fele Lancia,Aprillia, a hátsó része DKW. A helyes megfejtők között ki­sorsoltuk a golyós tollat, ame­lyet Kovács Gyula (Pesterzsé­bet, Atlós­ u. 29.) nyert meg. Tekintettel a nehéz rejtvényre, további kilenc pályázónak, akik jó megfejtést küldtek be, egy­negyedévig díjtalanul küldjük meg lapunkat. Ezek a következők: 1. Békésy István Szeghalom, aki megfej­tése mellé a következő humoros verset küldte be: , Mit rajzoltál, mit csináltál a te­chnicát raj­zoló, DKW-t és Apriliát házasí­tani nem való", 2. Bárány Edgár Budapest, 3. Csábi Valéria Bu­dapest, 4. Fojt Jenő Kispest, 5. Jávor Péter Budapest, 6 Nagy István Debrecen, 7. Orbán János Budapest, 8. Pál István Buda­pest, 9. Weiser Istvánná Nagy­ Néhány meglepően precíz „telitalálaton" kívül a helytelen megoldások áradata érkezett szerkesztőségünkbe. Nem tagad­juk „Mi itt a hiba" rejtvény­sorozatunk első ábrájának ma­gyarázata talán nem volt eléggé kimerítő s ez indokolhatta, hogy a megfejtők közül sokan a szán­dékosan két különböző gyárt­mányú autóból összeállított ko­csi helyes felismerése helyett, a rajzon valóban fennálló, de a megfejtés szempontjából lényeg­telen hiányosságokat (kormány, számtábla, stb. hiánya) jelölte meg hibaként. Most, amikor jóleső örömmel nyugtázzuk az új rejtvényrajz­­sorozatunk iránt megmutatkozó páratlan érdeklődést, egyúttal köszönetet mondunk minden egyes olvasónknak, aki megfejté­sét beküldte és igyekezünk to­vábbra is ilyen rejtvények köz­lésével érdeklődésüket lekötni. Jen,& a cm MI ITT A HIBA Ezen a jóismert típusú kocsihoz tartozó szerelékfalon a rajzoló lényeges változtatást végzett. Ha megállapítjuk, hogy a sze­relvényfal milyen kocsihoz tartozik, könnyen felismerhetjük a „hibát". Azok között, akik a legjobb választ beküldik, 1 drb. „Gamma"-öngyújtót sorsolunk ki. A beküldési határidő 1949. február 8. Hatósági típusengedélyes PROPÁN­BUTÁN gázkészülékkel átszereljük gépkocsiját 1 nap alatt jótállással. BOTÁR Budapest VI. ,És Leh­el­ u. 22. TÁRSA fel.: 282-214.­­ DUGATTYÚK Dugattyúgyűrűk, Csapszegek SZILÁRD BÉLA VI. NAGYMEZŐ UTCA 15. Telefon: 122-814

Next