Autó, 1950. január-június (3. évfolyam 1-12. szám)
1950-06-01 / 11. szám
•falst Tanulságok a Balesetelhárítási Kiállításon A rejtvénypályázat első díja: egy 125-ös Csepel! — Ötéves Tervünk ideje alatt tízezrekkel növekszik a forgalomba kerülő gépjárművek száma és százezrekkel többen lesznek, akik reggel, délben, este új munkahelyeikre sietnek. Naprólnapra emelkedik tehát utcáink forgalma és nő ezzel a közlekedési balesetek veszélye. Éppen ezért ki kell szélesíteni a harcot e veszély ellen. Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Seres Tibor miniszteri tanácsos, a KMAC elnöke, május 20-án, az első magyar Közlekedési Balesetelhárítási Kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az évente többszáz emberéletet követelő közlekedési balesetek ellen nem elég csak rendszabályokkal védekezni, társadalmi munkával kell tudatosítani az elhárítás szabályait a dolgozók minden rétege előtt. A védekezés most már nem kampányszerű lesz: ez a kiállítás csak első lépése a balesetek csökkentésére indított országos, széleskörű küzdelemnek. Példaképünk a közlekedés terén is a Szovjetunió, ahol — a szocialista ember öntudatának, a dolgozók fegyelmezettségének következményeként — világviszonylatban a legkevesebb a forgalmi baleset. A kiállítást elsőnek Kádár János belügyminiszter tekintette meg, akinek kérdésére a rendezők elmondották, hogy a kiállítás anyagát összerakható, könnyen szállítható anyagból készítették, hogy azt bármikor, bárhol újból fel lehessen használni. Elsősorban a fővárosi iskolákban és a nagyobb üzemekben fogják bemutatni, majd sorra kerül a vidék is. A gyermeket fenyegeti a legnagyobb veszély Már a megnyitás után következő napon kb. 6.000 látogató járta végig a Szabadságharcosok Sztálin út 105. alatti helyiségeiben lévő kiállítást Felnőttek és gyermekek, az üzemek dolgozói és néphadseregünk katonái egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel nézték végig az ötletesen és ízlésesen dekorált táblákat. „Ne játssz az úttesten!” — figyelmeztet az első tábla arra, hogy legféltettebb kincsünkkel, a gyermekkel történik aránylag a legtöbb baleset. S ezekért elsősorban a szülők és pedagógusok felelősek, akik nem oktatják ki a kicsinyeket az utcai magatartásról. A „Megelőzheted a balesetet, ha...” címen összefoglalt képanyag azt példázza, mit ne tegyenek a gyalogosok, ha nem akarnak kórházba kerülni A „Hefteten — helyes" tábla öszszefüggően szemlélteti a leggyakrabban előforduló közlekedési szabálytalanságokat s képekben rögtön megmutatja: az adott esetekben hogyan kell helyesen eljárni. A kiállítás természetesen egyaránt tanulságos a gyalogosok és a gépjárművezetők számára. Eddig ismeretlen adatokat is találhatunk itt. Kevesen tudják például, hogy a Mentőegyesületnek a székházon kívül még 11 mentőállomása van Budapesten. Vagy elképzelhettük volna, hogy a legtöbb baleset nem a reggeli órákban történik, amikor pedig az emberek a legvadabbul sietnek, hanem délután 6 óra körül? Pedig egyszerű a magyarázat: a fáradt emberek kevésbbé tudják figyelmüket összpontosítani. Külön fejezetet kellene írni a szeszproblémáról. Az AUTO is számtalanszor rámutatott arra, hogy a legkisebb szeszfogyasztás — tehát egyedien korsó sör is! — milyen romboló hatással lehet a sofőr elhatározóképességére, amelytől emberek élete függ. Megmagyarázza a kiállítás, hogy 1950 április havában 264 baleset történt (ebből 17 halálos kimenetelű, 155 súlyos sebesüléssel) és ennek 13 része „alkoholos befolyásoltság” következménye volt. Tulajdonképpen szó szerint kellene idéznünk mindegyik táblát. Hiszen olyan témák vannak, mint: „Kerékpárosok 12 pontja— „Motorosok! Ez helytelen!'’ — „Szabálytalan világítás”; — Utcasarkok forgalma”, stb. De nem akarjuk lapunk hasábjain helyettesíteni a kiállítást. Csak ízelítőt adtunk belőle, hogy minden olvasónk érezze: magának és embertársainakhasznál, ha sürgősen megnézi azt. Még csak annyit: a rendezőség egy vaskos hibát rejtett el a képekben, s a hiba megtalálói között, a Közlekedési Minisztérium ajándékaként, egy motorkerékpárt, egy női kerékpárt és egy gyermekkocsit fognak kisorsolni ... Kádár János belügyminisztert (középen) Seres Tibor miniszteri tanácsos (balról a második) kalauzolta a KMAC kiállításának megnyitásán. A Sztálin-út 105. szám alatt megnyílt Balesetelhárítási Kiállítás impozáns bejárata. A Szabadság-híd forgalmának újabb szabályozása: Tehergépkocsik is előzhetnek a villamosvágányokon! i A Szabadság-híd a főváros legzsúfoltabb forgalmú hídja. A forgalom zavartalan lebonyolítását különösen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a járóművek egy-egy irányban csak két nyomon haladhatnak. A középső két ellenirányú nyomvonalat úgyszólván állandóan villamoskocsik tartják elfoglalva. Az eddig érvényben volt főkapitányi rendelet a személyszállító gépjáróművek részére megengedte az előzést, azonban a tehergépjáróművek közlekedését rendkívül megnehezítette az a körülmény, hogy kénytelenek voltak a lassan haladó láfogatú teherjáróművek után lépésben áthaladni a hídon még akkor is, ha a villamosforgalom az előzést egyébként lehetővé tette volna. A budapesti főkapitányság 1950. évi május hó 15-én hatályba lépett rendelete véget vetett ennek az állapotnak. Az új rendelet értelmében a személyszállító és a teherszállító gépjáróművek a villamosvasúti közlekedés zavarása nélkül a villamosvasúti vágányokon közlekedhetnek és az emberi, valamint az állati erővel vont járóműveket megelőzhetik. Az emberi és az állati erővel vont járóművek a kocsiúttestnek a gyalogjárdák mellett levő részén, közvetlenül a gyalogjárdák mellett, egy sorban kötelesek haladni. A pesti hídfőnél a Tolbuchinkörutat semmiféle járómű nem keresztezheti, sem északi, sem déli irányban. A pesti hídfőnél balra nagyívben kanyarodni tilos. A budai hídfőnél a Gellértrakpart irányába jobbra kis ívben, a Bartók Béla út irányában, a járdaszigetet átmetsző úttesten a villamosvasúti vágányokra merőleges irányban, a járdasziget déli felét balkézre hagyva, kanyarodhatnak a járóművek. A Gelért-rakpart irányából a hídra hajtó járóművek az egész járdaszigetet megkerülik és a Szovjet Hősi Emlékmű előtt kanyarodhatnak be. A kerékpárosok a kocsiúttestnek a gyalogjárdák melletti részén haladhatnak és az előzésre vonatkozó általános szabályok betartásával, szigorúan ügyelve arra, hogy egymás mellett több kerékpár ne haladjon, a velük egy sorban haladó járóműveket balra megelőzhetik. Az olyan teher szállítását, amelynek összsúlya 24 tonnánál, magassága 4 méternél, szélessége pedig 2,8 méternél nagyobb, a budapesti állami hidak miniszteri megbízottjánál, a Közlekedési Minisztériumban előzetesen be kell jelenteni és az általa meghatározott feltételeket szigorúan be kell tartani. Az új főkapitányi rendelet nagymértékben megkönnyíti a Szabadság-híd tehergépkocsiforgalmát.