Autó-Motor, 1952. július-december (5. évfolyam 13-24. szám)
1952-11-15 / 22. szám
10 Beszámoló az Országos Automobilkísérleti Állomás hegesztési ankétjáról írta : Holtky György főmérnök Az autójavító-ipar anyagtakarékossági feladatainak megoldása terén és az alkatrész felújítási törekvések során jelentett értékes előrehaladást az elmúlt hónapban megtartott hegesztési bemutató. Nemrégiben rendelte el a Közlekedésügyi Minisztérium az Állomáson egy kísérleti hegesztő üzem felállítását, amelynek feladata egyrészt az elfogadott hegesztési újítások kidolgozása és továbbfejlesztése, másrészt az új hegesztési módszereknek a szakma részére történő szakszerű átadása, továbbá az autójavítóiparban felmerülő idetartozó problémák megoldását szolgáló hegesztési kísérletek lefolytatása. A szakemberek — a bemutatott hegesztési eljárások alkalmazásának egyes fázisait feltüntető és a hegesztéssel kijavított munkadarabokon — az alább felsorolt három újítást tanulmányozhatták: 1. öntöttvas motorállványok töréseinek, repedéseinek előmelegítés nélküli kombinált elektromos hegesztéssel és forrasztással történő javítására vonatkozó Wolf-eljárás. 2. Alumínium öntésű motorállványok elektromos hegesztésére vonatkozó Wolf-féle újítás. 3. Törött rugólapok lánghegesztésére vonatkozó Kócsó-féle újítás. A kiállított anyag igazolta, hogy mindhárom módszer megfelelő helyen és kellő szakértelemmel alkalmazva a gyakorlatban jól felhasználható, gazdaságos eljárás. Az ankét résztvevői meggyőződhettek arról, hogy az újításokat minden részletre kiterjedően dolgozták fel, és a módszer átvétele egy közepes képességű hegesztő részére nem nehéz feladat. A Wolf-féle, öntöttvas motortömbök „hideg hegesztésére“ vonatkozó újítás feleslegessé teszi az eddig használt lánghegesztési eljárást. A régi módszer nagyfokú előmelegítést kívánt meg, amelynek következtében a javítandó darab vetemedett, majd a felületek erős revésedése az újbóli megmunkálást követelte meg. Ezt a rendkívül költséges eljárást küszöböli ki Wolf Mátyás újítása. Az újító által kidolgozott elektróda és munkamódszer lehetővé teszi aroncsolt motorállványok és más öntöttvas tárgyak elektromos ív alkalmazásával történő javítását. Az új munkamódszer folyamata alatt a tárgy csak lényegtelenül melegszik fel, tehát vetemedés nem adódik elő és ami a legnagyobb előny, számos esetben a törött motorblokk összeszerelt állapotban is hegeszthető. Az újításhoz használt elektróda félkemény vörösrézhuzalból készült bevont pálca, amelyet a javítóüzemek elő tudnak állítani. A IFo/1-módszer szerint a repedést egymás melletti furatokkal, majd ezek nyomán egy összefüggő vályattal előmunkáljuk. Nagyobb sérülés esetén a hibás rész eltávolítása után a nyílásba lemezfoltot illesztünk be és természetesen ez esetben is gondoskodunk megfelelő vályat kimunkálásáról A vályatban vas elektródával — szakaszosan — alapvarratot készítünk. Ezután a vörösréz elektródával forint nagyságú foltokat rakunk fel, elektromos ívvel a vályatba. A szakaszos eljárás az utóbbi munkánál is szükséges, a tárgy felmelegedésének megakadályozására. A lerakott vörösréz varratot hegyes salakoló kalapáccsal nyomban tömörítjük, majd a kész felületet lecsiszoljuk. A laboratóriumi vizsgálatokból megállapítható volt, hogy bár a varrat ms melletti öntöttvas anyagban a magas hő és hirtelen lehűlés hatására kemény, rideg szövetelemek keletkeztek és a fel-, lépő, feszültséghatások az alaphegesztésben gyakran repedést okoznak, de a réz kapcsolódása az alapanyaghoz általában elég jó és éppen a forraszanyagnak lágysága és szívóssága miatt az alaphegesztésben keletkezett repedés a vörösréz varratba nem terjed át, tehát a szükséges összetartást és tömörséget biztosítja. Ugyancsak nagy jelentőségű Wolf Mátyás másik újítása, amelyet törött alumínium motortömbök elektromos hegesztésére dolgozott ki. Az alumínium öntések elektromos hegesztése az iparban ugyan már ismert eljárás, az autójavító szakmában azonban nem alkalmazták, hanem a törött hengertömböket legtöbb esetben beolvasztották. A bemutatott eljárással a meghibásodott motortömbök nagy része megmenthető és kb. 4—500 Ft költséggel, elektromos hegesztéssel kijavítható. A munkadarabok előkészítése az öntöttvaséhoz hasonlóan történik. Az öntvény hiányos részét papírminta szerint öntött alumíniumból készíthetjük el és helyére illeszthetjük. Az ilyen módon előkészített és a szükséges hegeszési vályattal rendelkező öntvényt faszéntűz felett, vagy autogénlánggal kb. 200 fok-ra melegítjük elő, majd az elektródát pozitív pólusról leolvasztva rövid 3—4 cm-es szakaszokat hegesztünk meg. A szakszerű utómunkák elvégzése után a hegesztett hengert szükség szerint nyomáspróbának vetik alá. Az újító által készített különleges bevont alumínium elektródán kívül, a hegesztés elvégezhető a kereskedelemben kapható N.Al. vagy SiAl 4 jelű elektródával is.A bemutatón ismertetett harmadik újítás Kócsó Pál rugólapok hegesztésére vonatkozó eljárása volt. A módszer egyaránt kiterjed a rugók törési felületeinek összeillesztésére, a törött rugók helyes előmelegítésére, a hegesztőláng beszabályozására, annak célszerű vezetésére. Az ismertetett módszer alkalmazásának eredménye a rugólapok törött részeinek megfelelő összekapcsolása lett. Az anyag szerkezetében beállott változásokat megfelelő hőkezeléssel semlegesíteni tudják. A hegesztési bemutató bebizonyította, hogy a kísérleti hegesztő-üzem helyes úton jár, amikor a tudományos kutatómunkát összekapcsolja a termelés által felvetett gyakorlati problémák megoldásának szolgálatával. A megteremtett és a jövőben még fokozottabban kiépítendő kapcsolat létrehozza a hegesztési vonatkozásban jelentkező nehézségek elhárítását, az autójavítóipar tervteljesítésének elősegítését. Elektromos hegesztéssel kombinált keményforrasztásra élőmunkáit motortömb Hengertömbök előkészítése „hegesztésre" lágyacél betétlemez beillesztésével