Autó-Motor, 1952. július-december (5. évfolyam 13-24. szám)

1952-11-15 / 22. szám

10 Beszámoló az Országos Automobilkísérleti Állomás hegesztési ankétjáról írta : Holtky György főmérnök­ ­Az autójavító-ipar anyagtakarékossági feladatainak megol­dása terén és az alkatrész felújítási törekvések során jelen­tett értékes előrehaladást­ az elmúlt hónapban megtartott hegesztési bemutató. Nemrégiben rendelte el a Közlekedésügyi Minisztérium az Állomáson egy kísérleti hegesztő üzem felállítását, amelynek feladata egyrészt az elfogadott hegesztési újítások kidolgozása és továbbfejlesztése, másrészt az új hegesztési módszereknek a szakma részére történő szakszerű átadása, továbbá az autójavító­­iparban felmerülő idetartozó problémák megoldását szolgáló hegesztési kísérletek lefolytatása. A szakemberek — a bemutatott hegesztési eljárások alkalma­zásának egyes fázisait feltüntető és a hegesztéssel kijavított munkadarabokon — az alább felsorolt három újítást tanulmá­nyozhatták: 1. öntöttvas motorállványok töréseinek, repedéseinek előmele­gítés nélküli kombinált elektromos hegesztéssel és forrasztással történő javítására vonatkozó Wolf-eljárás. 2. Alumínium önt­ésű motorállványok elektromos hegesztésére vonatkozó Wolf-féle újítás. 3. Törött rugólapok lánghegesztésére vonatkozó Kócsó-féle újítás. A kiállított anyag igazolta, hogy mindhárom módszer meg­felelő helyen és kellő szakértelemmel alkalmazva a gyakorlat­ban jól felhasználható, gazdaságos eljárás. Az ankét résztvevői meggyőződhettek arról, hogy az újításokat minden részletre ki­terjedően dolgozták fel, és a módszer átvétele egy közepes ké­pességű hegesztő részére nem nehéz feladat. A Wolf-féle, öntöttvas motortömbök „hideg hegesztésére“ vo­natkozó újítás feleslegessé teszi az eddig használt lánghegesz­tési eljárást. A régi módszer nagyfokú előmelegítést kívánt meg, amelynek következtében a javítandó darab vetemedett, majd a felületek erős revésedése az újbóli megmunkálást követelte meg. Ezt a rendkívül költséges eljárást küszöböli ki Wolf Mátyás újítása. Az újító által kidolgozott elektróda és munkamódszer lehetővé teszi a­­roncsolt motorállványok és más öntöttvas tár­gyak elektromos­ ív alkalmazásával történő javítását. Az új munkamódszer folyamata alatt a tárgy csak lényegtelenül me­legszik fel, tehát vetemedés nem adódik elő és ami a legna­gyobb előny, számos esetben a törött motorblokk összeszerelt állapotban is hegeszthető. Az újításhoz használt elektróda fél­kemény vörösrézhuzalból készült bevont pálca, amelyet a ja­vító­üzemek elő tudnak állítani. A IFo/1-módszer szerint a repe­dést egymás melletti furatokkal, majd ezek nyomán egy össze­függő vályattal előmunkáljuk. Nagyobb sérülés esetén a hibás rész eltávolítása után a nyílásba lemezfoltot illesztünk be és természetesen ez esetben is gondoskodunk megfelelő vályat ki­munkálásáról A vályatban vas elektródával — szakaszosan — alapvarratot készítünk. Ezután a vörösréz elektródával forint nagyságú foltokat rakunk fel, elektromos ívvel a vályatba. A szakaszos eljárás az utóbbi munkánál is szükséges, a tárgy felmelegedésének megakadályozására. A lerakott vörösréz var­ratot hegyes salakoló kalapáccsal nyomban tömörítjük, majd a kész felületet lecsiszoljuk. A laboratóriumi vizsgálatokból megállapítható volt, hogy bár a varrat ms melletti öntöttvas anyagban a magas hő és hirtelen le­hűlés hatására kemény, rideg szövetelemek keletkeztek és a fel-, lépő, feszültséghatások az alaphegesztésben gyakran repedést okoznak, de a réz kapcsolódása az alapanyaghoz általában elég jó és éppen a forrasz­anyagnak lágysága és szívóssága miatt az alaphegesztésben keletkezett repedés a vörösréz varratba nem terjed át, tehát a szükséges összetartást és tömörséget biz­tosítja. Ugyancsak nagy jelentőségű Wolf Mátyás másik újítása, ame­lyet törött alumínium motortömbök elektromos hegesztésére dol­gozott ki. Az alumínium öntések elektromos hegesztése az ipar­ban ugyan már ismert eljárás, az autójavító szakmában azon­ban nem alkalmazták, hanem a törött hengertömböket legtöbb esetben beolvasztották. A bemutatott eljárással a meghibásodott m­otortömbök nagy része megmenthető és kb. 4—500 Ft költség­gel, elektromos hegesztéssel kijavítható. A munka­darabok előkészítése az öntöttvaséhoz hasonlóan történik. Az öntvény hiányos részét papírminta szerint öntött alumíniumból készíthetjük el és helyére illeszthetjük. Az ilyen módon előkészített és a szükséges hegeszési vályattal rendel­kező öntvényt faszéntűz felett, vagy autogénlánggal kb. 200 fok­­-ra melegítjük elő, majd az elektródát pozitív pólusról leol­vasztva rövid 3—4 cm-es szakaszokat hegesztünk meg. A szak­szerű utómunkák elvégzése után a hegesztett hengert szükség szerint nyomáspróbának vetik alá. Az újító által készített külön­leges bevont alumínium elektródán kívül, a hegesztés elvégez­hető a kereskedelemben kapható N.Al. vagy SiAl 4 jelű elektró­dával is.­­A bemutatón ismertetett harmadik újítás Kócsó Pál rugólapok hegesztésére vonatkozó eljárása volt. A módszer egyaránt ki­terjed a rugók törési felületeinek összeillesztésére, a törött rugók helyes előmelegítésére, a hegesztőláng beszabályozására, annak célszerű vezetésére. Az ismertetett módszer alkalmazásának eredménye a rugólapok törött részeinek megfelelő összekapcso­lása lett. Az anyag szerkezetében beállott változásokat meg­felelő hőkezeléssel semlegesíteni tudják. A hegesztési bemutató bebizonyította, hogy a kísérleti he­­gesztő-üzem helyes úton jár, amikor a tudományos kutatómun­kát összekapcsolja a termelés által felvetett gyakorlati problé­mák megoldásának szolgálatával. A megteremtett és a jövőben még fokozottabban kiépítendő kapcsolat létrehozza a hegesztési vonatkozásban jelentkező nehézségek elhárítását, az autójavító­­ipar­ tervteljesítésének elősegítését. Elektromos hegesztéssel kombinált keményforrasztásra élőmunkáit motortömb Hengertömbök előkészítése „hegesztésre" lágyacél betétlemez beillesztésével

Next