Autó-Motor, 1954. július-december (7. évfolyam 13-24. szám)

1954-09-01 / 17. szám

„Baja és járás kisraptortulajdo­nosok”. A B. M. Országos Rendőr­kapitányságtól a következő választ kaptuk: „Az ügy kivizsgálása so­rán megállapítást nyert, hogy 1963. augusztusától decemberéig a gép­járművek vizsgáztatása csak Kecs­keméten folyt, mert műszaki szak­értő csak Kecskeméten volt, aki a Baján megtartott vizsganapokon nem jelent meg. Azonban 1954. ja­nuár MSI Baján is vizsgáztatnak az oda kinevezett KPM műszaki szakértő bevonásával. A KRESZ 106. §-ának (1) bekezdése alapján a gépjárművizsga jelentkezési lap­ját gépírással kell kitölteni. A fe­leiknek módjukban áll még a vizsga előtt a lapot kiállítani, mivel azt már előzőleg kiadják. A közleke­désrendészeti alosztály írógépet nem tud biztosítani a feleknek." Lengyel Vilmos — Tö­rökszent­­miklós. A tanácsnál csak a jogo­sítvány felmutatása ellenében akar­ták­­kiadni a motorkerékpárja üzem­bentartásáh­oz szükséges üzem­anyagot. A Nehézipari Miniszté­rium intézkedett: utasítsák az ille­tékes előadót az üzemanyag ki­utalására. Az üzemanyagengedé­­lyek kiadásánál a tanács részéről senkinek sincs joga a magántulaj­donban lévő gépjárművek üzemben­tartóitól jogosítvány felmutatását kérni, mert arra kizárólag a köz­­lekedésrendészet jogosult. „Veresegyházi motorosok". I. Pillanatnyilag nincs motorkerék­pár-import. Folyó év utolsó negye­dében megindul az új típusú 250 kcm-es Csepel motorkerékpárok so­rozatgyártása. 2. Csepel—350 teher­gépkocsi „direkt" fokozata az V. sebesség. 3. Magánhasználatú Jo­gosítvánnyal nem kell az új KRESZ-ből vizsgázni, elegendő, ha meghallgatja az e célból tartott előadást. Ezt egy bélyegzővel iga­zolják Jogosítványában. Nemes Lajos — Vác. A Rába- Super típusú teherautó mellséke­­i rekelnek beállításánál a következőt vegye figyelembe: Az acél abroncs peremén mért távolság hátul 8—­­ 10 mm-rel legyen nagyobb, mint elől. Ez biztosítja a szabályos összefutást. Az oldaldőlés beállí­tása akkor lesz jó, ha felül SO­BS mm-rel nagyobb a távolság, mint alul. Ez a beállítás a kor­mány könnyű sima járását feltét­lenül biztosítja és a gumiabron­csok túlzott kopása is m­eg fog szűnni. Kabos Ferenc — Hódmezővásár­hely. A Fiat—626 N-típus hathen­geres soros motorjának furata 100, lökete 122 mm. Hengerűrtartalom 5750 kcm, kompresszióviszony 18:1. A motor legnagyobb teljesítménye 70 lóerő, 2200 percenkénti fordulat­nál.­ Ennél a típusnál éppúgy, mint a 626 NL, NLM, RNL típusok­nál örvénykamrás,­­két részre osz­tott hengerfejet alkalmaznak. A be­­fecskendezőszilvattyú PE 63—65D— 10H. 4/2 jelzésű. A fúvókatartó KC 58 S 1M, a fúvóka I­N 12—SD 12 N jelzésű. Maklári László — Kecskemét. 1. Az I. vagy II. rendű főútvonalnál még akkor is, ha a villamosvágá­nyok oldalfekvésben vannak, a vá­gánytól a járda széléig 3 méter a távolság. Ha tehát valaki az ilyen útvonalra akar ráhajtani, a vágányok előtt kell megállni, hogy megállapítsa a ráhajtás veszélyte­lenségét. Ilyen helyen kanyarodó forgalom esetében a járművezető­nek el kell engednie a beforduló villamost. 2. Bár nem egyszer meg­írtuk ezen a helyen, úgy látszik, mégsem haszontalan, ha megismé­teljük: ahol a villamossínek az út­test két szélén haladnak és a ke­resztirányú forgalmat rendőr-, vagy fényjelzőberendezés irányítja, jobb­ra kisívben csak tilos jelzésnél le­het kanyarodni. Szabad jelzésnél ugyanis a villamos bármikor meg­indulhat, azonkívül az ilyen he­lyen a vezető kilátását a villamos korlátozza. 3. Miután „elsőrendű főútvonalon tolatással megfordulni tilos”, kérdezi: szabad-e egyáltalán tolatni I. rendű főútvonalon? A KRESZ 45. §-a különválasztja a megfordulás tilalmát és a tolatás­ tilalmat. Tehát tolatás nélkül meg­fordulhat az I. rendű főútvonalon, csak tolatással tilos. A tolatási­ ti­lalom a következőkre szól: egy­irányú utcában; vasúti átjáróban és villamosvágányon; körforgalomban. Elsőrendű főútvonalon tehát egyéb célból szabad tolatni. 4. Azt írja: „Ha így haladunk, több lesz Pes­ten a tilalmi tábla, mint az utca.” A közlekedést korlátozó jelzőtáblá­kat csak akkor állítják fel, ha azt a balesetek alakulása azon a he­lyen megköveteli. A táblák tehát éppen a gyors és biztonságos köz­lekedést segítik elő. Baj csak min­dig abból származik, ha egyes gép­­járművezetők a táblák jelzéseit nem veszik figyelembe. Amennyi­ben az a hely, ahol táblát állítot­tak fel, már bármilyen módon meg­javult a közlekedés szempontjá­ból, a rendőrhatóság eltávolítja onnan a táblát. Kocsis Károly — Érd. Amikor a HSGS nyersolajtraktorok hen­gerfejénél jelentkezik a kopogás, az rendszerint annak a következ­ménye, hogy a hengerfej és a du­gattyú közötti térben korom rakó­dott le és a dugattyú a holtpont­ban ütközik. A hengerfej leszere­lésével és tisztításával könnyen segíthetünk a bajon. Ha a hen­gerben jelentkezik, főleg az Indu­lásnál és leállításnál éles, fémes kopogás, bizonyára a dugattyú­csap vagy annak perselye kopott ki. Ugyanilyen hangjelenség lép­het fel a forgattyúházban is, ez viszont a hajtórúdcsapágy kopá­sát jelzi. A légszűrő és légcsap­­pantyú leszerelése után a csap­ágyakat kibonthatjuk, után­dlít­­juk, esetleg egy betétet kiveszünk ilyenkor. Végül jelentkezhet még éleshangi­ kopogás a lendkerék­nél, ez minden esetben a lendke­rék lazulását jelenti. Ebben az esetben meg kell vizsgálni az éket, illetve az alapéket meg kell húzni. Körösvidéki Öntöző Vállalat - Gyula: Ha a gépjárműadó átuta­lása a tárgyhó 15-ig megtörtént és ezt írásban igazolja, a Pénzügy­minisztérium álláspontja szerint a pénzügyőrség köteles az adólapot aláírni. Ha a befizetés késett, a pénzügyőrség csak késedelmi ille­ték ellenében teszi rá az adólapra a pecsétet. Bernet Sándor — Kalocsa. A legújabb szerkesztésű Diesel-mo­toroknál — a négyüteműeknél ép­pen úgy, mint a kétüteműeknél — majdnem minden esetben alkal­maztak töltőkompresszort. Ezek­nél a megoldásoknál a kipufogó­szelep korai nyitásával elég nagy kipufogási sebességet érnek el, de ilyen esetben a szívószeleppel való egybenyitáskor a­­ füstgázok a nagy nyomás következtében visz­­szanyomják a szívóvezetékbe a le­vegőt. Ezért némi túltöltéssel jut­tatják a hengerbe a levegőt, ami­nek további előnye a jó öblítés, valamint a henger jó feltöltése. A jó öblítésen és a henger jó feltöl­­tésén túl ilyen módon bizonyos túl­­töltés jelentkezik a hengerben, ami teljesítménynövekedést is ered­ményez. További kísérleteinés ezt feltétlenül vegye figyelembe. KÖNYVISMERTETÉS HAAG DEZSŐ: A gépjárműmotor kenése (Közlekedési Kiadó). Ara: fűzve 10.— Ft.­­ A „Korszerű Technika" című sorozat e nemrég megjelent füzete a gépjárműmotorok legfontosabb kenése unikai ismereteit foglalja össze. A kenéstechnika sajátos szemszögéből ismerteti a gépjárműmotor szer­kezetének alapvető összefüggéseit. Rávilágít arra, hogy a kenés nem önálló funkció és csakis a többi tényezőkkel együtt értékelhető. A kopás, a fogyasztás, a teljesítmény és az üzembiztonság tükrében ismerteti a könyv a különböző tényezők kihatását és utat mutat a to­vábbi fejlődés irányában is. Akik járatosak a technikában, jól tudják, hogy a gépjárműmotorok szerkezetében fellépő surlódó­ erők energia- és anyagveszteséget okoz­nak. A veszteségek ellen a kenőolaj helyes megválasztásával, vagyis he­lyes kenéssel lehet védekezni. A kenés esetleges hibái viszont zavarokat okozhatnak az egész szerkezet működésében, azok idő előtti elhasználó­dásához, meghibásodásához vezethetnek. A kenésnek ezenkívül lényeges kihatása van a fogyasztás, a teljesítmény és az üzembiztonság alaku­lására is.­­ A helyes kenés tehát az önköltségcsökkentést szolgálja, mert a gép­­járműmotorok szerkezetének megóvásával, az alkatrészek élettartamának meghosszabbításával a gépjárművek jobb és gazdaságosabb kihaszná­lásával jár. A kenéstechnikának hazánkban már meglehetősen bőséges szakiro­dalma van. A gépjárműmotorok rendkívüli igénybevétele, használatá­nak körülményei és a rendkívüli hőmérsékletingadozás azonban egészen sajátságos feladat elé állítják a kenés területén a gépjárműközlekedés dolgozóit. Ez a könyv először vonatkoztatja a kenés általános szabá­lyait a gépjárműmotorokra.­­­­ A könyv elsősorban a gyakorlati élet számára készült. A kenés el­méletét éppen ezért csak olyan mértékben ismerteti, amennyi elegendhe­­tetlen az általános áttekintéshez.­­ A könyv a kenő- és tüzelőanyagokra vonatkozó alapismeretekkel sem foglalkozik részletesebben és a motorban tapasztalt viselkedésüket is csak olyan mértékben ismerteti, amennyire azok hatással vannak a kenés folyamatára. A könyv anyagának gerince a motor kenésének, tehát annak a folya­matnak ismertetése, amely a kenőanyag megválasztása, alkalmazásának módja és a motoroldalon fellépő befolyások, üzemi viszonyok hatására alakul ki. A könyv tájékoztatást kíván nyújtani a gépkocsitervező, gyártó-, illetve javítótechnológusoknak, a gépkocsik üzembentartóinak és vezetői­nek azokról a rendszabályokról, amelyek a motor szerkezete, anyaga, igénybevétele, használatának körülményei, karbantartása és a kenés között műszaki és gazdasági szempontból a szükséges egyensúlyt bizto­síthatják. A könyv szerzője felhasználta a szakirodalom hazai és külföldi anya­gait, így tehát rendkívül széles területet ölel fel munkája. Hat fejezetre osztva foglalkozik a kenés kérdéseivel. Magáról a motorolajról, a motor siklófelületeinek súrlódási viszonyairól, a motorkenés problémáiról a mo­torok olajfogyasztásáról és a helyes kenőolaj megválasztásáról találunk érdekes, világosan meghatározott ismertetéseket. A közölt ábrák és táb­lázatok segítséget nyújtanak a könyv olvasóinak és számos, eddig álta­lában kevésbbé ismert kérdésre mutatnak rá a szemléltetés meggyőző erejével. •­­ A könyv olvasói, a gépjárműközlekedési szakma bármelyik terüle­tén is dolgoznak, munkájuk során feltétlenül értékesíthetik az olvasot­takat. Érdekes, szövevényes története van a „Hűtlen asszo­nyok” c. olasz filmek. Cselekménye napjainkban, a mai Ró­mában játszódik. Szereplői gondtalan, gazdag szépasszonyok, detektívek és egy­­ soff­őr. A film a való életet ábrázolja. Az igazsághoz híven láthatjuk a mai Olaszországot és Fran­ciaországot. „Autó-Motor" — Megjelenik havonta kétszer, 1-én és 15-én — Felelős szerkesztő: B. Pór Ibolya. — Szerkesztőség: Budapest, VI., Sztálin-út 123. - Telefon: 223-237 és 223-449. - Felelős kiadó: Szőllősi Ernő.­­ Kiadja: Közlekedési Kiadó (Budapest, VII., iDob-u. 73. Telefon: 22—44— 44.) — Terjeszti: Posta Központi Hírlapiroda, Budapest, V., József nádor­tér 1. Telefon: 180—850. — Előfizetés és ügyfélszolgálat: V . József nádor­tér 1. Üz­lethelyiség. Telefon: 183—022. — Előfizetési ára egy éve 24.— Ft, Ft, félévre 12.— Ft, negyedévre 6 — Ft. Csekkszámla szám: 61.228. Meg­jelent 19 000 péld. 54/15517 — Egyetemi Nyomda, Budapest, Dohány­ u. 12—14. Felelős vezető: Janka Gyula

Next