Autó-Motor, 1959. július-december (12. évfolyam 13-24. szám)

1959-07-01 / 13. szám

Címlapunkon egy por­lasztót talál az olvasó és egy motort. A porlasztó az első ilyen szerkezet volt a világon,­­ a motor pedig a legkorszerűbbek egyike. És mégis, a modern erőforrást alapjában ugyanez az „ősi” szerkezet táplálja üzem­anyaggal. Ez a kis szerkezet, amelyet legelőször a világon magyar emberek zseniali­tása teremtett meg. S erről most kell írnunk. Mert a technikai világ ezek­ben a napokban ünnepelte 100-ik évfordulóját annak, hogy egy Nógrád megyei kis faluban megszületett a karburátor egyik feltaláló­ja, a robbanómotorok úttö­rő alkotója, Bánki Donát. A nagyszerű tudós és mérnök, akinek munkássága révén először vonult be magyar ember neve az automobi­lizmus történetébe. Még egyetemi hallgató volt, amikor „A gázgépek­nél használandó legcélsze­rűbb méretek és keverékek megállapítása” című tanul­mányával pályadíjat nyert. Pedig a szegény falusi or­vos fia tanulmányait csak megszakításokkal folytat­hatta, hiszen közben pénzt is kellett keresnie ahhoz, hogy tanulhasson. Mérnöki diplomájának elnyerése után az akkor fejlődő Ganz­­gyárban kapott állást. Ha­marosan egyik terve a má­sik után lát napvilágot. Új vasúti rakodóberendezések, emelődaruk létesülnek el­gondolásai alapján, ő ter­vezte meg a Duna-parti „elevátort”, a hatalmas ga­bonatároló és konzerváló te­lepet, amelyet a külföld számos városában lemásol­tak. De leginkább a robbanó­motor üzembiztos és egyen­letes működésének a­­meg­valósítása izgatja. Akkori­ban olyan szerkezet szolgál­tatta az üzemanyagot, amely előbb elpárologtatta a benzint, majd gőzét a le­vegőhöz keverte. Ez termé­szetesen nem tudta biztosí­tani a pontos keverési arányt, s így a motor nehe­zen indult, szeszélyesen mű­ködött, üzeme bizonytalan volt. A legenda a véletlenről szól, amely Bánki Donáttal 1892 őszén észrevételbe a Hatvani utca — a mai Kos­suth Lajos utca — sarkán a virágárusnő gondos tevé­kenységét, amint azzal a bi­zonyos permetezővel fúj­ta a vizet a csokraira. Le­het, hogy igaz a legenda, hogy ekkor — éjjel ide, éj­jel oda — futva rohantak vissza­­barátjával és mun­katársával, Csonka János­sal kis műhelyükbe, folytat­ni a kísérleteket ebben az irányban. Lehet, hogy igaz a legenda, de egy biztos: a véletlen csak olyan embert segít valami felfedezéshez, aki erre hivatott, aki a vé­letlenben meglátja a lénye­get, a törvényszerűséget. Bánki Donát pedig ekkor már hosszú idő óta dolgo­zott a Műegyetemen Csonka Jánossal, az ottani gépmű­hely vezetőjével, a robbanó­motor tökéletesítésén. Megszületett hát a karbu­rátor: a porlasztó. Működé­sét, jelentőségét a mi olva­sóinknak nem kell magya­rázni. De hangsúlyozni kell, hogy a megoldás olyan tö­kéletes volt, hogy a benzin­üzemű motoroknál alapjá­ban ma is ugyanezt az el­vet alkalmazzák. Világszabadalmat is kap­tak,­­ ám nem sok anyagi hasznuk volt belőle. Nem győzték fizetni a szabadal­mi díjakat, s így a külföldi gyárak hatalmas mennyi­ségben kezdték gyártani a forradalmi jelentőségű ta­lálmányt. Egyes helyeken kétségbe is akarták vonni a Bánki—Csonka-féle elgondo­lás elsőbbségét.. A franciák nemrég Longuemare mér­nököt ünnepelték, mint a karburátor feltalálóját. A németek pedig Maybachnak tulajdonították az első por­lasztót, holott ismeretes Maybach levele, amelyben Bánkinak szerencsét kíván felfedezéséhez... Bánki Donátnak egyéb eredményei is biztosították helyét az automobilizmus úttörői között. A világ egyik legnagyobb múzeumában, Münchenben, az első Diesel­motor mellett őrzik az első Bánki-motort is. Mert Bán­kit a karburátor, mint „rész­­eredmény” után az egész motor üzemének tökéletesí­tése izgatta. Megállapította, hogy a motor annál keve­sebb üzemanyagot fogyaszt, minél jobban összesűríthető benne a benzin-levegő keve­rék. Csakhogy a keverék bizonyos határon túli sű­rítésnél gyújtás nélkül is felrobbanhat. Bánki vizet permetezett a motorba, amely a meleg egy részét elvonta, s így az önrobba­­nást megakadályozta. A Bánki-motorok nagyobb elterjedtségét a Diesel-mo­tor megjelenése állította meg. Mert Bánki kísérletezé­sei az uralkodó magyar kö­röknél közömbösséggel talál­koztak, Rudolf Diesel pedig jelentős anyagi támogatást kapott... A magyar mérnök nevé­hez fűződik az elsőkerék­­meghajtású autó­­ ősének szerkesztése is, amellyel ki akarta küszöbölni a hátsó­kerék-meghajtásnak abban az időben sok zavart okozó bonyolultságát. Bánki az egyetemen a hidrológiai tanszék tanára lett, s így figyelme később a vízierőgépek felé fordult. Ezen a téren is világjelen­tőségű alkotás őrzi nevét: a Bánki-féle vízturbinából ha­marosan csupán Európában több mint 5000 darabot al­kalmaztak a kisebb pata­kok, folyók sodrának hasz­nosítására. Anyagi érdekek sohasem vezették. Az automobiliz­mus egyik legnagyobb úttö­rőjének sohasem volt saját autója"... Munkáinak mil­liós hasznát a gyárosok vág­ták zsebre. Ő maga, ha tel­lett valamire, titokban te­hetséges tanítványainak ta­nulását finanszírozta. Ma Bánki Donát nevét iskola viseli. é­s őrzi, ápolja emlékét az egész magyar nép, amelynek felemelkedé­sét mindig céljának tekin­tette. BilílHI DOIlÁT emlékesete 3

Next

/
Thumbnails
Contents