Autó-Motor, 1959. július-december (12. évfolyam 13-24. szám)
1959-07-01 / 13. szám
Címlapunkon egy porlasztót talál az olvasó és egy motort. A porlasztó az első ilyen szerkezet volt a világon, a motor pedig a legkorszerűbbek egyike. És mégis, a modern erőforrást alapjában ugyanez az „ősi” szerkezet táplálja üzemanyaggal. Ez a kis szerkezet, amelyet legelőször a világon magyar emberek zsenialitása teremtett meg. S erről most kell írnunk. Mert a technikai világ ezekben a napokban ünnepelte 100-ik évfordulóját annak, hogy egy Nógrád megyei kis faluban megszületett a karburátor egyik feltalálója, a robbanómotorok úttörő alkotója, Bánki Donát. A nagyszerű tudós és mérnök, akinek munkássága révén először vonult be magyar ember neve az automobilizmus történetébe. Még egyetemi hallgató volt, amikor „A gázgépeknél használandó legcélszerűbb méretek és keverékek megállapítása” című tanulmányával pályadíjat nyert. Pedig a szegény falusi orvos fia tanulmányait csak megszakításokkal folytathatta, hiszen közben pénzt is kellett keresnie ahhoz, hogy tanulhasson. Mérnöki diplomájának elnyerése után az akkor fejlődő Ganzgyárban kapott állást. Hamarosan egyik terve a másik után lát napvilágot. Új vasúti rakodóberendezések, emelődaruk létesülnek elgondolásai alapján, ő tervezte meg a Duna-parti „elevátort”, a hatalmas gabonatároló és konzerváló telepet, amelyet a külföld számos városában lemásoltak. De leginkább a robbanómotor üzembiztos és egyenletes működésének amegvalósítása izgatja. Akkoriban olyan szerkezet szolgáltatta az üzemanyagot, amely előbb elpárologtatta a benzint, majd gőzét a levegőhöz keverte. Ez természetesen nem tudta biztosítani a pontos keverési arányt, s így a motor nehezen indult, szeszélyesen működött, üzeme bizonytalan volt. A legenda a véletlenről szól, amely Bánki Donáttal 1892 őszén észrevételbe a Hatvani utca — a mai Kossuth Lajos utca — sarkán a virágárusnő gondos tevékenységét, amint azzal a bizonyos permetezővel fújta a vizet a csokraira. Lehet, hogy igaz a legenda, hogy ekkor — éjjel ide, éjjel oda — futva rohantak visszabarátjával és munkatársával, Csonka Jánossal kis műhelyükbe, folytatni a kísérleteket ebben az irányban. Lehet, hogy igaz a legenda, de egy biztos: a véletlen csak olyan embert segít valami felfedezéshez, aki erre hivatott, aki a véletlenben meglátja a lényeget, a törvényszerűséget. Bánki Donát pedig ekkor már hosszú idő óta dolgozott a Műegyetemen Csonka Jánossal, az ottani gépműhely vezetőjével, a robbanómotor tökéletesítésén. Megszületett hát a karburátor: a porlasztó. Működését, jelentőségét a mi olvasóinknak nem kell magyarázni. De hangsúlyozni kell, hogy a megoldás olyan tökéletes volt, hogy a benzinüzemű motoroknál alapjában ma is ugyanezt az elvet alkalmazzák. Világszabadalmat is kaptak, ám nem sok anyagi hasznuk volt belőle. Nem győzték fizetni a szabadalmi díjakat, s így a külföldi gyárak hatalmas mennyiségben kezdték gyártani a forradalmi jelentőségű találmányt. Egyes helyeken kétségbe is akarták vonni a Bánki—Csonka-féle elgondolás elsőbbségét.. A franciák nemrég Longuemare mérnököt ünnepelték, mint a karburátor feltalálóját. A németek pedig Maybachnak tulajdonították az első porlasztót, holott ismeretes Maybach levele, amelyben Bánkinak szerencsét kíván felfedezéséhez... Bánki Donátnak egyéb eredményei is biztosították helyét az automobilizmus úttörői között. A világ egyik legnagyobb múzeumában, Münchenben, az első Dieselmotor mellett őrzik az első Bánki-motort is. Mert Bánkit a karburátor, mint „részeredmény” után az egész motor üzemének tökéletesítése izgatta. Megállapította, hogy a motor annál kevesebb üzemanyagot fogyaszt, minél jobban összesűríthető benne a benzin-levegő keverék. Csakhogy a keverék bizonyos határon túli sűrítésnél gyújtás nélkül is felrobbanhat. Bánki vizet permetezett a motorba, amely a meleg egy részét elvonta, s így az önrobbanást megakadályozta. A Bánki-motorok nagyobb elterjedtségét a Diesel-motor megjelenése állította meg. Mert Bánki kísérletezései az uralkodó magyar köröknél közömbösséggel találkoztak, Rudolf Diesel pedig jelentős anyagi támogatást kapott... A magyar mérnök nevéhez fűződik az elsőkerékmeghajtású autó ősének szerkesztése is, amellyel ki akarta küszöbölni a hátsókerék-meghajtásnak abban az időben sok zavart okozó bonyolultságát. Bánki az egyetemen a hidrológiai tanszék tanára lett, s így figyelme később a vízierőgépek felé fordult. Ezen a téren is világjelentőségű alkotás őrzi nevét: a Bánki-féle vízturbinából hamarosan csupán Európában több mint 5000 darabot alkalmaztak a kisebb patakok, folyók sodrának hasznosítására. Anyagi érdekek sohasem vezették. Az automobilizmus egyik legnagyobb úttörőjének sohasem volt saját autója"... Munkáinak milliós hasznát a gyárosok vágták zsebre. Ő maga, ha tellett valamire, titokban tehetséges tanítványainak tanulását finanszírozta. Ma Bánki Donát nevét iskola viseli. és őrzi, ápolja emlékét az egész magyar nép, amelynek felemelkedését mindig céljának tekintette. BilílHI DOIlÁT emlékesete 3