Autó-Motor, 1979. július-december (32. évfolyam 13-24. szám)

1979-12-21 / 24. szám

EMBEREK, UTAK, BALESETEK Komárom megye Az ország legkisebb megyéje. Hazánk területének mindössze 2,4 százaléka. Az észak—déli és kelet—nyugati irá­nyú turistaforgalom metszőpontjába esik. Az északi szocialista és egyéb ál­lamokból hazánkba vagy a déli orszá­gokba a turistaforgalom nagy több­sége a komáromi határátkelőhelyen lép be vagy ki, illetve halad át a me­gyén. A helyi idegenforgalom is szá­mottevő. A csodálatos panorámájú Duna-kanyar éppúgy vonzza a látoga­tókat, mint a műemlékekben gazdag Esztergom. A tatai Nagy-tó és a köze­lében levő olimpiai edzőtábor „gon­doskodik” arról, hogy egész éven át kül- és belföldi sportolók magukénak érezzék a festői szépségű Tatát és kör­nyékét. Komárom megyét mégis ipara és mezőgazdasága teszi jelentőssé. Az iparra az alapanyag-termelés a jel­lemző, de emellett a feldolgozás is em­lítést érdemel. A mezőgazdaság termelése mind­inkább ipari jelleget ölt, és mind na­gyobb tömegű áru előállítására képes. Itt bányásszák az ország barnaszené­nek 37 százalékát, a brikett hazai ter­melésének döntő többségét. Itt állít­ják elő a benzin 26 százalékát. A Du­na mentén összefüggő ipari sáv ala­kult ki. Ipar és közlekedés Joggal vetődhet fel a kérdés: mind­ezek hogyan kapcsolódnak a közúti közlekedéshez ? A kérdésre nem nehéz felelni. A nagy ipari üzemek és iparszerűen ter­melő mezőgazdasági objektumok sok alapanyagot és készterméket szállíta­nak a megye közútjain. A vasúti szállítás jó része terelődött át az utóbbi években a közutakra. Nö­vekedett a nagy teljesítményű és nagy teherbíró képességű járművek száma is. Megyei úthálózat Az elmúlt években sokat javult Ko­márom megye úthálózata. Elsősorban az utak felületi minősége. Ám széles­ségükre és vonalvezetésükre, az erő­feszítések ellenére is jócskán akad még panasz. Az M 1-es Budapestet és Győrt összekötő szakasza 70 km-nyi távon érinti a megyét. Az út egy része főútvonal, Tatabányától Győrig vi­szont már autóút. Ez utóbbi kitűnő vonalvezetésű és jó minőségű, kiépített pihenőkkel és par­kolókkal. A 11-es számú főút Budapestről Szentendrén keresztül a Duna-kanyar­­tól vezet Tátig, Esztergomon is átha­ladva. Ez a nagy forgalmat lebonyo­lító, viszonylag keskeny út számos lakott területen halad keresztül. A 10-es út Budapestről Dorogon át vezeti a Duna menti ipari létesítmé­nyek forgalmát Almásfüzitőig. Ez a főútvonal elsősorban tehergépjármű­forgalmat bonyolít le. Sok lakott terü­letet is érint, ahol az átlagosnál na­gyobb gyalogos- és kerékpáros-forga­lommal is számolnunk kell. Komáromtól Kisbérig, a 13-as szá­mú út bonyolít le nagy forgalmat. A komáromi határátkelőhelynél, elsősor­ban a Dunán átvezető közúti híd kes­­kenysége miatt — különösen nyáron — nehézkesen jut előre a forgalom. Előfordul, hogy hosszú sorokban vára­koznak az átlépni kívánók járművei. Biztató, hogy már keresik a megol­dást a forgalom gyorsítására. A balesetekről A megye forgalomsűrűsége a már említett okoknál fogva az országos át­lag feletti. A napi megyei átlag, egy járműegységgel számolva 4656. Ez ese­tenkénti túltelítettséget jelent. A bal­esetek alakulása közel azonos az or­szágos átlaggal. Tavaly 565 személyi sérüléses baleset történt. Ebből 60 ha­lálos, 225 súlyos, 280 könnyű sérülés­sel járt. Az idei baleseti kép valami­vel kedvezőbb. Az okok közül jelentős — 30 százalék — a relatív gyorshajtás. Gyakori a gyalogosok által okozott baleset is, mivel 13 százalékban ők voltak a baleset okozói. Sok az ittas vezető. A személyi sérüléses balesetek 20 százalékát ittasan okozták. Balesetveszélyes helyek Vannak-e baleseti gócok a megye útjain? Nagyon minimális azoknak a helyeknek a száma, ahol a balesetek Sok tragédia okozója az ittasság • Korán kell kezdeni ... Az idén Tatán • rendezték meg az V. Ifjúsági Kupa országos döntőjét

Next