Autó-Motor, 1986. január-június (39. évfolyam 1-12. szám)

1986-06-15 / 12. szám

Szent Gellért tér A Szent Gellért tér a Gellért­hegy lábánál, a Szabadság híd budai hídfőjénél fontos szerepet tölt be a Pest és Bu­da közötti, valamint Budán az észak-déli forgalomban. A tér Szent Gellért püs­pökről (980 körül—1046) kap­ta a nevét, aki velencei szár­mazású, Benedek-rendi apát volt. Imre herceg nevelője­ként 1015—1023-ig tevékeny­kedett. 1023—1030 között Ba­kony­bélen remetéskedett, majd 1030-tól Csanádi püs­pök. 1046-ban a pogány lázadók megtámadták, s a Kelen­­hegyről a Dunába taszították. Vértanúhalála emlékére ne­vezték el a hegyet Gellért­hegynek. A Szent Gellért tér leg­jellemzőbb épületet a Gellért Szálloda és Gyógyfürdő, amely a pesti oldalról is jól látható. A tér közelében lé­vő kis parkban szovjet hősi emlékmű áll, mögötte pedig az 1947-ben átépült Budapes­ti Műszaki Egyetem épület­­csoportja található. Ezen monumentális épüle­tektől övezett téren halad át a budai Duna-parti forgalom, valamint innen indul ki Dél- Buda felé a Budafoki és a Bartók Béla út, a Gellért­hegy felé pedig a Kelenhegyi út. A térbe torkollik a Szabad­ság híd, amit Feketeházy Já­nos tervezett és 1894—1896 között építettek meg. Hossza 331 méter, szélessége 20 mé­ter. A híd a pesti Kiskörutat és Dél-Buda legforgalmasabb útvonalait köti össze. Köze­pén villamospálya halad, amely mellett mindkét irány­ 14

Next