Autó-Motor, 1986. január-június (39. évfolyam 1-12. szám)
1986-06-15 / 12. szám
Szent Gellért tér A Szent Gellért tér a Gellérthegy lábánál, a Szabadság híd budai hídfőjénél fontos szerepet tölt be a Pest és Buda közötti, valamint Budán az észak-déli forgalomban. A tér Szent Gellért püspökről (980 körül—1046) kapta a nevét, aki velencei származású, Benedek-rendi apát volt. Imre herceg nevelőjeként 1015—1023-ig tevékenykedett. 1023—1030 között Bakonybélen remetéskedett, majd 1030-tól Csanádi püspök. 1046-ban a pogány lázadók megtámadták, s a Kelenhegyről a Dunába taszították. Vértanúhalála emlékére nevezték el a hegyet Gellérthegynek. A Szent Gellért tér legjellemzőbb épületet a Gellért Szálloda és Gyógyfürdő, amely a pesti oldalról is jól látható. A tér közelében lévő kis parkban szovjet hősi emlékmű áll, mögötte pedig az 1947-ben átépült Budapesti Műszaki Egyetem épületcsoportja található. Ezen monumentális épületektől övezett téren halad át a budai Duna-parti forgalom, valamint innen indul ki Dél- Buda felé a Budafoki és a Bartók Béla út, a Gellérthegy felé pedig a Kelenhegyi út. A térbe torkollik a Szabadság híd, amit Feketeházy János tervezett és 1894—1896 között építettek meg. Hossza 331 méter, szélessége 20 méter. A híd a pesti Kiskörutat és Dél-Buda legforgalmasabb útvonalait köti össze. Közepén villamospálya halad, amely mellett mindkét irány 14