Az Ellenzék, 1924 (12. évfolyam, 2-198. szám)

1924-03-29 / 49. szám

tsss 1 =** u r.=ss faa Sk› s3 SaS ‘p­­irT ! i—: % 1 ■ . ‚ ei m ia F n eHsaa ** ^ s* & m * * r 1 éf®i (3 i rali! ra •• I sá *© « rea S~—— A Mgjrf TM Ifi 7ss3 © -CS Jia, SS»*» k C\3 mmmná f*? Q -ja Ü o tó rsZ3 « ra y (B n­c a. c­íj -C 1 £ 1 hm be •­£ I . ■ ,3 £ % ■, lsD te •ez »0 • • r5 -1 C 9 §#& "a m m %N « « || '© |S N JC »1 lis m u ti‘O B9B hm a 0) (67 A hangulat izgatott, az emberek mohón lesik a híreket arról, hogy vajon mi történik Bécsben a román-orosz tárgyalásokon : béke-e, avagy szakítás ? Talán lapzár­tára érkeznek is erre vonatkozólag távi­rati tudósítások, de döntő jelentőséget — előre mondjuk — annak sem tulajdo­nítunk. Egészen valószínűnek látjuk, hogy úgy fog történni minden, mint az ösz­­szes eddigi konferenciákon. Neki kez­denek tárgyalni. Igy­en kérdésekre megállapodnak, a többit, a melyre nem tudnak egyezségre jutni szépen kikap­csolják s azok tisz­ázására összehívnak egy újabb és még újabb konfe­­nciát. Radikális végső megoldásra egyik ál­lamnak sincs sem ked­v, sem ereje sem bátorsága. Csörtetheti a kardját akárki, akár­milyen harciasan, tele kiabálhatja hangos szóval a világot, új háborút kezdeni egyetlen komoly hatalom nem mer. Nem azért, mert a józan ész ellene mond minden háborúnak, azért sem, mert az emberek abbak lettek és az öt éves háború borzalmai alatt meg­undorodtak a vérontástól, hanem egy­szerűen azért, mert mindenik fél a háborútól. Minden államnak annyi belső baja van, az általános elégületlenség, a meg­­élhetési nehézségek miatti elkeseredés oly nagy, hogy az emberek ma nem fognak jelszavakat dalolva menni hősi halált halni De a hőstettekre vállalkozó lelkes if­júságot és férfi tábort nagyon lehűtötte az az elbánás, amelyet, különösen az utódállamokban, a háború áldozatai és azok hozzátartozóival szemben tanu­­sítottak. Nyugdíj, e­llátás, vagy valami méltá­nyosság sehol nincs s fáj a lelkünk nézni azokat, az izmos, derék, máskép életerős férfiakat, akik mint rokkantak, vagy vakok, állanak az utcasarkokon, vagy templomok előtt alamizsnát kö­nyörögni. És, egyébiránt is, a háborúk végső eredménye mi ? Általános leszegénye­­dés, keresetnélküliség, az anyagi és er­kölcsi értékek megsemmisülése, a pusz­títás, zülés Ilyen eredményekért hábo­rút kezdeni senki nem hajladó, Orosz­ország sem, Románia sem. Az emberiség békét, nyugalmat, meg­élhetés és csendességet akar, megillető emberi jogokkal. Ekörül fognak folyni még küzdelmek, de háború — hosszú időn belül — sem Beszarábiáért, sem másért nem lesz, ép úgy, mint ahogy nem lett Konstantinápolyért, Fiuméért, Felső-Sziléziáért a görög szigetekért, amit háborús veszedelemnek tartottak. LEGÚJABB. A román-orosz tárgyalások. Bécs. A román orosz konferencia csütörtökön d. u. 3 órakor, a miképen távirataink előre jelezték pontosan meg­kezdődött. Grünberger osztrák külügyminiszter, mint a tanácskozások elnöke, francia nyelven üdvözö­te a delegátusokat, si­kert kivánva munkájukra. Az üdvözlésre előbb Keresztinszki orosz, utánna Rascanu a román dele­gáció elnöke válaszol. Mindketten meg­köszönték az üdvözlést, az osztrákok szives fáradozásait és vendégszeretetét s békés szándékukat hangoztatják. A konferenci­a további munkájáról eddig nem kaptunk értesítést. Kresztinszky az újság­írók előtt ki­jelentette, hogy ő a pacifizmus híve, Romániával békében akar élni, a kon­ferenciától sikert remél. Beszarábiára vonatkozólag került mindent. A román delegátusok álláspontja most is változatlanul az, hogy Besza­­rábia kérdésében nem engednek. Megint Poincare. Páris. Valószínű, hogy Poinca­­renak megint sike­r a kabinet alakítás. A kormány tagjai lesznek: Poincare miniszterelnök és kül­­ügy, Marsel kere­kedelem­, Lau­­dher hadügy­, Magrinot köz­munka , Letroquer közoktatás-, Jouvenal gyarmatügy-, Fabri bel­­ügy-, Leygues tengerészet-, Bo­­kandowszki földmivelés , Rimbert munkaügy-, Viment igazságügy- és Merc­er a felszabadított terüle­tek minisztere. Németország új jóvátétel! javaslata. A Chicago Tribuna szerint a német szakértői javaslat a követ­kezőket tartalmazza: Németország négy évi morató­riumot kapjon, melynek letelte után évi harmadfél milliárd arany­már­kát fizessen jóvátételre, mely­nek behajtásáról a főellenőr gon­doskodjék. Ezenfelül a német nagyipart és nagybirtokot tízmilliárddal megter­helnék úgy, hogy az összeget a nemzetközi pénzszindikátus folyó­sítsa a németek törlesztésére. Kalifa válsztás Kairó. A Kalifa választó gyűlést a jövő év március havára hívják össze Kairóba. Az ezt elhatározó előkészítő gyűlésen a legkiválóbb mohamedán jogtudósok és teológu­­sok fognak részt venni. A német kivándorlás, Berlin. A Tageblatt egy statisz­­ikát közöl, amely szerint 1919-ben háromezer, 1920-ban tízezer, 1921- ben huszonötezer, 1922-ben har­minckétezer, 1923-ban százhúsz­ezeren vándoroltak ki Németor­szágból. 1924-re növekedés vár­ható. Far£ii Murr5 (M Vis­­hely) 1924. március 29. BC3( aw; i .1 >m Mi M( .•*< e- en-'t m ;«taecstnet won t *cwn: :kio jhuís i\m mm­: ’ :»; i\ K V! -. i . f*. SHv*-. > .\f -i? •;!'Ty 'vf'» ■ ' >» P s MCrifiemu . i.ellen. szerdán, csü- KLdJi.LLMn . i.'irtékoit és szombaton XII. tineifss». 49. >um a* :»aa*c *ras«.a -jig*. :acangnanannmi< OlHitlisl to: Ejfészévre 160L Fél évre . 85 « E^yes sr.sm é" 1 Leu. Felelős szerkesztő: KOVÁCS EISK LCV.-ró ét laptulajt lonc* t ítilő, s e­in I. S­ZÍNHÁZ. A vörös malom. Molnár Ferencz szenzációsnak jelzett pokoli színjátékot mutatta be, tegnap és tegnapelőtt Ko­vács Imre színtársulata Az igazgató a darab színrehozatalával rendkívül sú­­lyos áldozatot hozott és hihetetlenül fáradságos munkát végzett Azt hisszük Molnár ebben a darab­ban a színpad bámulatos technikai fej­lettségét akarta bemutatni, mert olyan gépmonstrumot színpadon ez ideig nem mutattak be, amilyenben a darab ját­szik. A kiállítás a mi színpadunkon is annyira mesteri volt, amennyire annak nehéz viszonyai között kívánni lehetett, valósággal megkapta a közönséget. A darab meséjét egy mondatban fog­lalhatjuk össze. Annyiból áll az egész, hogy a sátán egy asszony közreműkö­désével, a világ legbecsületesebb fér­fiét is bűnbe tudja vinni. Hogy aztán erre a célra milyen eszközt, gépezetet, vagy vörös malmot használ, teljesen mellékes. A 25 képben Molnár Az ember tra­gédiáját követi. Abban Lucifer Ádámot az emberiség történetének külömböző nagyobb korszakain vezeti át s jövő­jét mutatja be, ebben az embereket vonultatja fel a Rex Inferne elé. Az maradandó, örökbecsű világmű, ebben maradandó érték semmi. Nagy szerepeket és érdekes megkapó jeleneteket állít a néző elé, de itt nincs bennök egyetlen egy sem. Azt a szenvedélyes és tüzes szerelmet, azt a késre vágyó szeretkezést, a hűtlenséget, a családi jelenetet kezdve Mo­nár Fe­­rencz egyes darabjaitól, végig az orosz, német és francia színműveken száz és száz féle alakban, százszor láttuk már. Erősebb, úgynevezett „természetes“ vastagabb kifejezéseit, valamint a Magis­ter bevezető konfor­mszát bátran el­hagyhatta volna, a­nélkül, hogy a darab értékéből veszített volna. Általános benyomásunk az, hogy különlegességénél, a felépített jelenetek érdekességénél és ügyességénél fogva meg kell nézni mindenkinek a darabot, amely azonban maradandó nyomot nem hagy s két-három év alatt végleg le­kerül a műsorról. A az előadás maga kifogástalan volt volt, amelyekhez hasonlót ritkán látunk színpadunkon.________ ____ A szereplők mindenikét külön e­s­­merés illeti. Lázár Hilda a gyorsan váltakozó ér­zések kifejezésében szeret, gyűlöl, sze­ret és gyűlöl, esküszik, hazudik, mű­vészi alakítást nyújtott. Szántó kitűnően megrette le az első jelenet k­oferánszát. Sárvári Nusi, Pál Piri, Stein Janka, Hevesi Miklós, Örvösi, Szakács Árpád, D­asz pompás alakításai segítették si­kerre az előadást melynek — ismételjük — minden szereplője kifogástalan volt. Ma, szombaton este, holnap, vasár­nap délután és este Vörös malom megy és pedig a délutáni előadás mérsékelt helyárakkal. Hétfőn este Bajadér, Pintér Böske és Sebestyén Jenővel, nagyszerű új toi­­lettekkel és táncokkal. H­ÍREK. — A ref. egyházi dalkör ezen gyönyörű fejlődésnek indult dalosegye­sület gyönyörű programot készített elő a köze­jövőre. Újonnan alakult női dal­karával először húsvét első napjain fog szerepelni a várbeli ref. nagytemplom­ban. Ápr.­lió végén egy nagyszabású dalestélyt tart a kultúrpalotában, május e­ső napjaiban egy kis operettet ad elő, míg június 23-án részt vesz a Szász­­régenben tartandó ke­zdeti versenyen. Mindehez azonban három dolog kell: pénz, pénz és pénz, épen azért a dal­kör e­züksége ez után is kéri a pártoló tagokat a tagsági díjak szíves befizeté­sére, városunk azon dalkedvelő polgá­rait pedig, akik még nem léptek be a pártoló tagok sorába, hogy ne sajnál­­ják a csekély áldozatot, évi 50 lej a párto­s tagsági dij s minél többen lép­jenek be a pártoló tagok sorába. — A kispiac elhelyezése. A városi tanács, amint értesülünk, elrendelte a kispiac kiürítését és az annak végében lévő nagy ro­zoga színben a kenyér és pecse­nye árusítást a jövő héttől kez­dődőig beszüntette. Az a hely régen megérett a rendezésre, mert a kispiacot abban a rondaságban, úgy, amint mostanig ott állott, tovább tűrni közegészségi szem­pontból sem lehetett. Minthogy azonban ott is több szegény csa­lád kereste meg a maga szerény kenyerét, elvárjuk, hogy a tanács egy megfelelő, modern árucsar­nokról gondoskodik. — Ifj. Bányai Béla temetése. Megemlékeztünk ifj. Bányai Béla nyug­­városi adóhivatali főellenőrnek Buda­pesten történt tragikus haláláról. A né­hai holttestét a család semmi áldoza­tot és fáradságot nem kimérve, haza­­szállitja és holnap, vasárnap d. u. 4 WILMANN TESTVÉREK FEST KALAPGYÁRA * UACAI Targu-Mures, Sft.­George No. 18, tart* Mindenféle p°sztó- «gy^intén nyúlszőr ka- Szalmakalapokat divatos formám | IJjlTIT« i\al\alIUH i­tll« lapokat, valamint eg­yensapkákat. átvarr. Készít varrott kalapokat.

Next