Az Est, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1914-02-02 / 28. szám

о Mat кааа Ai ist Czersin­t-interjuja a Ház alatt — Az Esi tudósik­járól —­ Ma korán ébredt a Ház. Már tíz órakor ott volt a baloldali folyosón gróf Bethlen István alkotm­ánypárti képviselő, a­kinek Az Esi Czerin­­interviuja ügyében bejegyzett inter­­­pellációja a mai ülés eseményének ígérkezik. A jobboldali folyosón szin­tén korán gyülekeztek, többnyire a bihari gárda tagjai. "­ A munkapárti folyosón­ nagy él­jenzés hangzott , fel, Sándor János belügyminiszternek szólt az ováció, a­ki fekete irattáskájában magával hozta az­ új választókerületi beosztás­ról szóló törvényjavaslatot, a­melyet az ülés elején be is terjesztett. ■ Érthető felháborodást keltett az ellenzéken,­ hogy a javaslat tüzete­sebb átvizsgálása után kiderült, hogy egész sereg színellenzéki kerületet meg­szüntettek, így gróf Andrássy Gyu­lának nagymihályi­­kerülete, Eitner Zsigmondnak sümegi kerülete, Szmre­­csányi­ Györgynek a nyitrazsámboki kerülete megszűnt. Mint­ a munka­pártra jellemző eljárást hozták fel, hogy­­ezt, a fontos javaslatot nem utasították külön bizottság elé, ha­­nem házilag intézik el. • g­y. ev kérőse**' beosztása 'Beöthy Pál elnök háromn­egyed­­tizenegykor­ megnyitotta az ülést. Ару .elnöki jelentések­­után Sándor János belügyminiszter állott fel szó­lásra. , — '.'Van szeerncsém az országgyű­lési, képviselői választói kerületek szá­ma idé, székhelyének megállapítá­sáról szóló törvényjavaslatot beter­jeszteni (Éljenzés a jobboldalon.) Az elnök : A javaslat ki fogj nyo­matni, és előzetes tárgyalás végett a bizottságokhoz utasítatik. Morvác válasaSáecok ú­ t­óbb bizottsági előadói jelentés­­beterjesztése után rátértek a napi­­­rendre, a horvát-szlavon-dalmátor­­­szági­­ képviselők megbízóleveleinek­­megszűnte folytán megüresedett jegy­zői­­és bizottsági tagsági helyek be­töltésére, továbbá­ a Horvát-Szlavon­­országot megújítandó pénzügyi­­egyez - ,­mény­ előkészítésére kikülden­dő regni­­koláris­ bizottság nyolc képviselőházi­­ tagjának­ megválasztására.­­ A­ szavazás két urnában történt, amivel a horvát képviselők a regniko­­láns bizottság tagjainak­­megválasz­­t­­ásában nem vehettek részt. Az el­lenzék sem vett részt a szavazásban.­­Ném­i derültséget keltett még a kor­mánypártban is, hogy a­mikor Len­gyel Zoltán nevet olvasták, a volt ellenzéki képviselő lázasan sietett, s félretaszítva útjából mindenkit, hogy '■ leadja a szavazatát.­­A választások tartamára az elnök tíz­ percre felfüggesztette az ülést.­­" Háromnegyed tizenkettő előtt is­­mét megnyitotta az elnök az ülést és­­felolvasta a megválasztottak jegyzé­két . E­­közben bevonult a baloldalról összesen húsz ellenzéki képviselő. Az elnök ezután a legközelebbi ülés napirendjére tett­­előterjesztést. A legközelebbi ülés szerdán, február­­ negyedikén lesz és a vasúti szolgálati rendtartás kerül napirendjére.­­ . 1и*ег§8в?1з«,во Мж Est Czermist«k­eser|u|e miatt. •Majd­'általános­ érdeklődés között 'Bethlen Istvánt szólította­ fel, a­ki a 'miniszterelnökhöz- Az IEsCcímű napi­lap 11*1­1. január 25-iki­­ számában Czernin Ottokár bukaresti követ ré­széről közölt intervju ügyében inter­pellált. Gróf Bethlen István: Az Est ja­nuár 25 iki számában '/Beszélgetés Czernin Ottokár gróffal, cim­en egy interjú jelent meg, a melyet az ellenzéki sajtó teljes részletes­séggel ismertetett és a melyre mind ez ideig semmiféle cáfolat nem ér­kezett. Interpellációra abban a hi­­szemben intézem a miniszterelnök úrhoz, hogy ez az interjú autentikus, ha pedig nem lenne az, akkor a mi­niszterelnök úrnak módot nyújt arra, hogy a közvéleményt cáfolatával megnyugtassa. Szükséges ezt inter­pelláció alakjában szóvátenni, mert az a nyilatkozat, a­mit gróf Czernin tett, más világításban, más színben alk­tja be a tényeket (Zajos helyeslés, ügy van! a baloldalon.), mint ahogy a miniszterelnök úr a delegációban és a képviselőházban tett nyilatkozataiban a kérdést beállitotta. — Szükség van az interpellációra azért is, mert az a véleményem, hogy Czernin nyilatkozatában túllépte azt a jogot és hatáskört, a­mely őt mint a monarchia bukaresti követét meg­­illeti. (Úgy van­ a baloldalon.) Kije­lenti, hogy ezúttal nem fogja kritika tárgyává tenni a miniszterelnöknek azon tárgyalásait, a­melyeket a román nemzetiségi párt vezetőivel folytat, mert az a meggyőződése, hogy nem­sokára módjában lesz ezekkel a kér­désekkel a Mázt­­ foglalkozni. Re­méli­, és elvárja t­­anki.a miniszter­elnöktől,­­hogy Ománokkal foly­tatott tárgyalásaiért,­­an módon­ fogja a Házban ismertetni, hogy alkalmat nyújt az ellenzéknek arra, i­gey kellő vita keretében tehene kritika tárgyává a paktum tárgyalásokat. Most csak azt akarja kidomborítani, hogy a miniszterelnök s­­zerint nyilatkozatai között milyen ellentét van. A minisz­terelnök a delegáció december 11-én­­ tartott ülésén olyan nyilatkozatot tett, hogy a románokkal folytatott tárgyalásoknak a külpolitikai kérdé­sekhez semmi vonatkozásuk nincsen. Rákovszky István : Úgy van, így mondta a miniszterelnök úr. Gr. Bethlen István: ... ezzel szem­­bengróf Czernin Ottokár Az Est-ben leplezetlen nyíltsággal megmondja, hogy a monarchia és Románi közötti jó viszony jelentőségei szerepet játszik azokban a tárgyalásokban,"amelyeket a miniszterelnök úr folytat. Rámu­tat arra is, hogy ezen tárgyalások kedvező kimenetele milyen befolyás­sal lesz a kölcsönös jó v­iszonyra a monarchia és Románia között. Any­­nyira őszinte, hogy kijelenti: arra az eshetőségre, a­mely abból követ­kezik, hogy ha a megegyezés nem sikerül, nem is akar gondolni. Felolvassa Tisza két nyilatkozatát, majd Az Est-ben megjelent Czernin­­intervju két passzusát. Először azt, a­melyben figyelmeztet azokra a veszélyekre, a­melyekkel a román paktum meghiúsulása járna külpoli­tikai tekintetben, másodszor azt­, a­melyben a paktumot Magyarország érdekében valónak mondja. Mikor, pedig, a tudósító megkér­dezte, mi történnék akkor, ha a pak­tumtárgyalások meghiúsulnának, azt felelte Czernin: ez olyan nagy vesze­delem , Ausztria-Magyarországra, hogy inkább ~ne is gondoljunk­ rá. , Balsovszky­ István : Jól nézünk ki! ЕЩЩУjn a baloldalon.)... Bethlen István gróf: Megállapí­tom, hogy Tisza idézett beszédének két passzusa között nagy eltérés van. Az elsőben azt mondja, hogy nem törődik vele, bármilyen külpolitikai okok volnának is, ő a paktumot ezek­től függetlenül tartja megkötendőnek. Másodszor, a­mikor ünnepélyesen megtagadta azt, hogy a paktumtár­gyalások és a külpolitikai okok között bármilyen okozati összefüggés, volna. (Nagy zaj a baloldalon.) Ez az utóbbi nyilatkozat alkalmas lett volna rá, hogy megnyugvást keltsen, csakhogy ez nem igaz. Mi a magunk érszérel hálásak lehetünk Czerninnek, a­ki, úgy látszik, a politi­kában járatlan és egész nyiltszivü­­séggel... Rakovszky István : Nem is tett dip­­diplomáciai vizsgát Gróf Bethlen István: A magyar miniszterelnöknek a román komíté­­val való tárgyalásai arra kellenek, hogy megszerezzük Románia barátságát a monarchiának; ez az ellenértéke annak, hogy Románia csatlakozzék a hármas szövetséghez. (Nagy zaj a baloldalon.) És ha valaki kételked­nék e képtelenségben, olvassa el Az Est-ben megjelent két román nyilatkozatot, a Filipescuét és Take Ionescuét. Ezek hangja, konklúziója tökéletesen megegyezik Czernin nyi­latkozataival és kiegészíti azt. Románia elhidegülését nem a nem­zeti kérdés okozta, hanem a külügy­minisztérium által elkövetett bak­lövések. Ennek dacára most a kül­politikai botlások következtében Ro­mánia által benyújtott számlát Czer­nin Ottokár a monarchia­ bukaresti követe nekünk perezentálja kifizetés végett... Ily körülmények között a paktumtárgyalások folytatása képte­lenség, mert ha Tisza István és Papp György között létrejön a paktum, senki sem fogja elhinni, hogy az a ma­gyar állam és Románia között léte­sült és a paktumot Czernin forszírozta, úgy hogy végeredményében az egy külállam kívánságára jött létre.­­ Az osztrák diplomácia tagja nem a saját tapintatuktól várják az eléjük tornyosuló akadályok elhárítását, ha­nem a Magyarország testéből kivágott ajándékkal dolgoznak. Vagy tartóz­kodjék ez az az ilyen nyilatkozatoktól, vagy pedig mondjon le és csatlakozzék a nemzetiségi agitátorokhoz. Tiltako­zunk az ilyen hang ellen és kikérjük magunknak. Tisza István azt mon­dotta a­­delegációban, hogy ha Czer­nin más politikát követ, mint a hivatalos politika, a meh­et­ő el­lenőriz, tudni fogja kötelességét. Hát mostan teljesítse kötelességét. Czer­nin elég lojális ahhoz, hogy tőlünk a fizetését felvegye, tehát a mi fizetett emberünk izgat a magyar állam­eszme ellen. (Hosszantartó taps és éljenzés a baloldalon.) A következő interpellációt terjeszti elő: 1. Van-e tudomása a minisz­terelnök úrnak, hogy Az Est című napilap január 25-iki szá­mában Beszélgetés gróf Czer­nin Ottokárral a cím alatt egy intervju jelent meg, a­melyben Ausztria-I.Ma­gyarország buka­resti követe a monarchiának Romániához való viszonyáról és azon összefüggésről nyilat­kozik, mely ezen viszony és a miniszterelnök úr által folyta­tott tárgyalások között áll fenn ? 2. Azonosít­ja-e magát a mi­niszterelnök gróf Czernin Otto­kárnak az ezen intervjuban fog­lalt állásportjjával és ha nem, hajladó-e odahatni, hogy ezen nemzeti méltóságunkat sértő, va­­lamint állami önrendelkezési jo­gunkat érintő nyilatkozatért a külügyi kormány részéről teljes reparáció adassék ? 3. Hajlandó-e a miniszter­elnök úr a magyarországi román nemzeti párt vezető férfiaival folytatott tárgyalásokat abba­hagyni, vagy legalább addig függőben tartani, a­míg a mon­archiának Romániához való külpolitikai viszonyai teljesen nem­­ tisztáztattak . Gróf Tisza István miniszterelnök azonnal feláll és kijelenti, hogy gon­doskodni fog, hogy az egész eszme­csere, melyet a román nemzeti párt vezetőivel folytat, a nyilvánosság elé kerüljön éss a Házban vita anyaga le­hessen. Take Ionescu és Filipescu­ nyitkozataival nem foglalkozik, mert a miniszterelnöki székből nem tartja szükségesnek és célravezető­nek a polémiát egy­­más állam politikusaival. Kijelenti, hogy a román kormány és a volt román többség álláspontját Majorescu volt hivatva tolmácsolni és Majorescu mindig a legkorrektebben nyilatko­zott. Fülpescuról köztudomású, hogy egyike volt, ama román politikusok­nak, a­kik kezdettől fogva nem. ro­­konapenceztek a tranarchiával. Paktumot sem Pap György­gyel, sem a román nemzetiségi párttal nem köt. Olyan megegyezést, a­mely Ma­gyarországot Romániával■ szemben bármire kötelezné, nem fog katni, egyáltalában semmi megállapodás­hoz, a­mely a szabadkéz lekötését jelenti, nem járul hozzá. A magyar miniszterelnök Pap György­gyel nem­­köt paktumot. Beszélgetések folynak a melynek nincs más célja, mint­hogy a lelkekben harmóniai idézzek­ fel, hogy ez a harmónia eliminálja a nemzetiségi párt programjából az agitatórius részt, eliminálja a méreg­­anyagot, hogy ezután a kölcsöne bizalommal működhessenek együtt Hosszú válaszában, amelyet a mari­kapárt feltűnően némán, az ellenzéi időnként zajongással fogad, kije­lenti többek k­özött,­hogy ha várnak is ellentétek kö­zötte és Czernin hozott, egészben robot­szívvel kiséri a buka­r­­esti követ m­­űködését.­­ E működésn­ a dualisztikus mon­archia szempontjából korrektnek tart. Tiltakozott "az ellen, hogy bármilyen, külső tényező Magyarország belső ügyeibe avatk­ozzék. Ő az intervju megjelenése után ma­­gy­arázatot kért tzernintől, Czerr­üi küldött egy német szövegű választ amely így kezdődik. Az Lit­inlet újak­ját autorizáltam. Ь'ЛСЛЛЛЛЛ’Л ‘V / »ЭДН1 V,­ Vasárnap,, február 1- Közúti és Városi, összetöttsölése Ma reggel a keleti pályaudvar előtt egy 65-ös jelzésű közúti villa­mos kocsi összeütközött egy 46-os jelzésű városi villamossal. Az össze­ütközés oly heves volt, hogy az utasok rémülten ugrottak ki a kocsik­ból. A közüli villamos kocsi eleje beleszaladt a városi kocsi közepébe s mindkét villamos oly erősen meg­rongálódott, hogy a forgalom több, mint félórára megakadt. A kocsikon lévők közül senki sem sérült meg A rendőrség vizsgálatot indított. A kocsivezetők az erős köddel védekez-! A MÁV­ új elnökigazgatója Ma délelőtt foglalta el a­­Tolnay Kornél az államvasutak új elnök­­igazgatója hivatalát. Geduly igazgató üdvözölte a tisztviselői kar élén Tolnayt, a­ki hangsúlyozta, hogy az államvasutak gazdálkodásában takarékosságra kell törekedni a mai körülmények között mondotta, külö­nösen nehéz feladatok állanak az államvasutak előtt, mert, az ország­nak a sínekben lefektetett idegháló­zata megérez minden gazdasági rázkódtatást és különösen megérezte^, a ..legutóbbi gajsági igyalóságot­.

Next