Az Est, 1914. október (5. évfolyam, 250-280. szám)

1914-10-01 / 250. szám

6. oldal hírek — Lavedan imádsága az Illustra­­tionban. Kezünkbe került a párisi Illustration egyik legutóbbi háborús száma, a­mely hosszú kerülő utakon át érkezett Budapestre. A franciák kedvelt képeslapja kivetkőzve rendes és megszokott mivoltából, egész kü­lönös és meglepő képeket közöl. Az erőszakosan feltüntetett francia dia­dalokról szóló képek mellett közöl egy rajzot is, a­mely egy német katonát ábrázol, a­ki lábával egy fiatal leány, holttestére nehezedik, körülötte ag­gok és nők holttestei hevernek, a háta mögött pedig felgyújtott házak égnek. A kép alá csak ennyi van írva : — A hogy ők viselnek háborút. A képes újság első oldalán egy kozákcsapatot ábrázoló kép van, a­mely alá ez van írva : Berlin felé. Sze­gény franciák még ekkor abban a hit­ben ringatóztak, hogy az oroszok Ber­­lin felé vonulnak. A lapban megírta rendes heti cikkét Henri Lavedan, a­ki cikke végére hiszekegyet függesztett, a­melylyel segíteni akar a háborúba vonult ka­tonákon. A vallásellenes Franciaor­szág és Lavedan, a­ki műveiben soha­sem kultiválta a vallást, ime most a bajban mégis a valláshoz fordul. A franciák a templomokból mozikarc csi­­náltak, de most mégis hiszek egygyel akarják a háborút megnyerni. Lave­dan imádsága, a­mely élénken vissza­tükrözi a franciák kétségbeesését, így szól: Hiszek katonáink bátorságában, vezetőink tudásában és önfeláldozá­sában. Hiszek a jog erejében, a civilizál­tak egyesülésében, az örökkévaló Franciaországban, a­mely megdönt­hetetlen és örökké szükséges. Hiszek a fájdalom értékében és a remények biztatásában. Hiszek a hitben, a bizalomban, a becsülettel elvégzett mindennapi mun­kában, a rendben, az irgalmasság készségében. Hiszek a seb vérében, a szenteltvíz­­tartó cseppjeiben, a tüzérség füzében, a gyertyák lángjában és az olvasó gyöngyeiben. Hiszek az aggok szent kívánságai­ban­ és a gyermeke­k ártatlanságában. Hiszek a­ nők imáiban, a hitves hősi álmatlanságában, az anyák ájtatos nyugalmában, ügyünk tisztaságában, zászlóink szeplőtlen dicsőségében. Hiszek a mi nagy múltúnkban, a mi nagy jelenünkben, a mi még na­gyobb jövőnkben. Hiszek azokban, a­kik még élnek és hiszek azokban, a­kik már meg­haltak a hazáért. Hiszek a vassal felfegyverzett ke­zekben és hiszek azokban a kezekben, a­melyek össze vannak kulcsolva. Hiszek önmagunkban. Hiszek Is­tenben. Hiszek. Hiszek. —­ Halálozás. Tegnap elhunyt öz­vegy Wolf Bernátné Fuchs Emma, egy széles körökben ismert, előkelő úrnő. Halálát igen kiterjedt rokonság gyászolja, köztük elsősorban fiai, Vádnai Hugó vállalkozó, Vadnai Géza, a Belvárosi Takarékpénztár igazgatója, Vadnai Károly Máv. mér­nök és Vadnai Vilmos. Temetése csü­törtökön délelőtt háromnegyed 11-kor lesz a rákoskeresztúri temetőben. Krausz József tekintélyes buda­pesti nagykereskedőnek, a Krausz és Böhm gyarmatárus cég beltagjá­nak felesége, szül. Reinitz Szera, ma reggel jobblétre szenderült. Az el­hunytat, kit széles körben ismertek nemeslelküségéről és finom művelt­ségéről, férjén kívül számos rokon giratja. A szerbiai harcok * Szabadka, szeptember 30. (Az Est tudósítójától.) A ma ideérkezett sebesültek ör­vendetes híreket hoztak a szerb harctérről. Egyikük, egy altiszt, eze­ket mondotta csapatainknak a Szá­ván történt átkelésről és az ezt kö­vető előnyomulásról: — A Száván keltünk át szerb te­rületre. Az első sabáci pusztítások nyomai erősen meglátszottak. Fel­perzselt, összelövöldözött falvak kö­zött vonultunk el. Az első napokban számbavehető ellenséggel nem ta­lálkoztunk. Itt-ott egy kis komitácsi-bandával kerültünk szembe, a­kik nagyon gyáván viselkedtek. Néhány lövés után a komitácsik megfuta­modtak. Sabacon túl már rendes sorkatonasággal álltunk szemben. A reguláris csapatok derekasan har­colnak. A pozícióikat körömszakad­táig védelmezik és csak akkor hát­rálnak, a­mikor látják, hogy minden erőlködés hiábavaló. — Sortüzünkkel és ágyúinkkal szemben képtelenek állásaikat meg­tartani. Rengeteg halottat vesztet­tek a szerbek. Láttam lőárkokat telve összeroncsolt tetemekkel. Brüsszel nem akar hadisáncot Űzetni Max polgármestert elmozdították Berlin, szeptember 30.­­Az Est tudósítójától.­ A német katonai hatóság és Brüsz­­szel városi tanácsa között kitört kon­fliktusról a Lokalanzeiger-nek ezt je­lentik Brüsszelből szeptember 25-iki kelettel. Báró Lu­llwitz, Brüsszel katonai kormányzója, ma hirdetményeket ragasztatott a falakra, a­melyeken közhírré teszi, hogy megtorló rend­szabályokat fog foganatosítani, mert Brüsszel városa nem fizeti a hadisarc hátralevő részleteit. E miatt a városi tanácscsal megszüntetett minden érintkezést. Köztudomású itt Brüsszelben, hogy a hadisarc részleteinek tör­lesztése főleg azért szűnt meg, mert a lakosságon nem lehet behajtani a kivetett összegeket, a brüsszeli nép szegény, de van a dologban jókora rosszindulat is a városi tanács ré­széről. Egy bankár­ember, a­ki egy évtized óta Brüsszelben lakik, ezt mondta nekem Belgium pénzügyei­ről :­­— Rosszul állnak a franciák egész Belgiumban és nemsokára anyagi összeroppanás fog bekövetkezni, ak­kor aztán általános lesz a felfor­dulás. Berlin, szeptember 30. (Az Est tudósítójától.) A német katonai kormányzóság Brüsszel polgármesterét, Maxot, mi­vel a hadisarcot nem tudta, vagy nem akarta előteremteni, elmozdí­totta állásából. Az uj polgármester választás utján Lemonnier lett. — A postaforgalom teljes helyre­állítása Németországgal. A hivat­alo­­sap mai száma közli : 1914. évi októ­ber 1-től kezdve Németországgal a közönséges és távirati utalvány, to­vábbá a levélpostai és csomag után­véten, valamint a postai megbízási forgalom ismét megnyílik, tehát a jelzett naptól kezdve Németországgal közönséges és távirati utalványok ismét válthatók, illetve a Németországgal való forgalomban a csomagok és a levélpostai küldemények — úgy mint azelőtt — ismét utánvétellel terhel­hetők és postai megbízások válthatók. A Németországba szóló utalványo­kat, úgy mint azelőtt, márka érték­ben kell kiállítani. Az egy-egy utal­ványra befizethető maximális összeg 800 m­árka marad és ugyancsak vál­tozatlanul maradnak az utalvány­díjak is. A befizetési átszámítási kulcsot azonban további intézkedésig 100 M­­ 124 K, vagyis 100 K 1 80 . M 65 Pf-ben állapították meg. — Ilndikórház Lipót Szalvátor fő­herceg palotájában, Bécsből jelentik . Tegnap nyílt meg Lipót Szalvátor fő­herceg Alléegassebeli palotájában a petróleumgyárosok által alapított hadikórház. A megnyitó­ ünnepen a főherceg is jelen volt. — Az Astoria-szálló halljában hol­nap, csütörtöktől kezdve naponta délutáni tea Berth­old Silving kvar­tettjének hangversenye mellett. — Az orosz kikötőkben visszama­radt ellenséges hajók névsora. Lon­donból jelentik : A »Times« egyik leg­utóbbi számában közli az orosz ki­kötőkben visszatartott, vagy odaszál­lított német és osztrák-magyar hajók névsorát. Összesen 86 hajó van fel­sorolva a listában, közöttük tizen­három osztrák-Biagyar gőzös is, névszerint : Aristea, Baron Edmund Vay, Báró Fejérváry, Eduard Muzin, Erna, Florida, Herania, Iris, Istók, Flocanda, Princ Christian, Stella és Temriuk. — Lóversenytrib­ünből kórház. Lon­donból jelentik lapunknak . Az »Eve­ning News« jelenti: Az ascoti lóver­senypálya valamennyi épületét, kö­zöttük a nagytribünt is, kórházzá ala­kították át, a kisebb helyiségeket pedig a bevonult katonák feleségei és gyermekei foglalták el. A Franciaországban internált ma­gyarok, Krakóból jelentik nekünk : Egy Franciaországból visszakerült lengyel a következő felvilágosításokat adta néhány Franciaországban inter­nált magyarról. Magyar alattvalók vannak internálva Saumurban és Av­­rille-ben Angers mellett (Maine et Loire). Ezek nagyrészt a párisi nem­zetközi esperanto-kongresszus részt­vevői voltak. Közöttük van Szikszay, az ismert nevű festő fia, Burger kö­zépiskolai tanár, Bariheldi, egy altá­bornagy fia. Összesen húszan vannak. Azok a megkülönböztetések, me­lyek a nem német nemzetiségű kül­földi internáltakra vonatkoznak, a magyarokra nem érvényesek. A ma­gyaroknak a birodalmi németekkel és az osztrák németekkel együtt a háború befejeztéig szigorú őrizet alatt kell maradni. Pénzt azonban kérhet­nek a hozzátartozóiktól vagy az ame­rikai követség, vagy a genfi Vörös­kereszt-Egylet útján, esetleg köz­vetítő személyek révén is, a­kik mint semleges országok alattvalói, bejö­hetnek Franciaországba. Csütörtök, október 1. — A zanzibári püspök utazása. Londonból jelentik : A zanzibári püs­pök elhagyta Angliát és hazautazott Afrikába. — Elgázoló*. A Podmaniczky­ utca 83. számú ház előtt Auernik Antal soffőr elgázolta Klutyi Mária napszá­mosnőt, a­kit életveszélyes sérüléssel szállítottak a Rókus-kórházba. — Öngyilkosság. Schwartz Sándor tizennyolc éves hivatalnok tegnap a rákoskeresztúri izraelita temetőben mellbelőtte magát. A Ferenc József kereskedelmi kórházba vitték. Tetté­nek oka a nyomor. — Elesett egy belga herceg. Rot­terdamból jelentik Rómán át. Az Antwerpen körüli harcokban elesett Baudouin de Ligne belga királyi her­ceg és kísérete. A herceg kíséretével három automobilon indult útnak, a­melyek gépfegyverekkel is el voltak látva. Az automobilokon báró T'Ser­­claes, gróf Coriscier, gróf Hennequin és de Villermont szárnysegédek fog­laltak helyet. Az automobilok elhagy­ták az antwerpeni erődítési öveket, Westerlownál egy század német lo­vassággal kerültek szembe, a­mely egy kis erdőből bukkant elő. Még mi­előtt tüzelhettek volna az automobil­ból, a német lovasság gépfegyvereit rájuk irányította. A herceg testébe hat golyó fúródott, a kíséretében levő tisztek pedig részint súlyosan megse­besültek, részint meghaltak. (Pol. Hír.) — A háború szomorú tréfája. Békéscsabáról írja tudósítónk : Knyi­­hár György itteni tekintélyes gazdál­kodó táviratot kapott egy felső­magyarországi katonakórház parancs­nokságától, melyben értesítették, hogy Knyihár György nevű katonafia meg­sebesülvén, a kórházban meghalt s egyben közölték a temetés időpont­ját. Knyihár családjával azonnal vo­­­natra ült, még a kellő időben meg­­érkezett s díszes temetést rendezte­­tett. A gyászszertartás már a vége felé közeledett, a midőn a pap pré­dikációja közben gyanússá vált a dolog a gyászoló apának. A pap­­ugyanis özvegy édes­anyjától bú­csúztatta el a halottat. ,,, Majd mikor az évszámok tekinte­tében is különbséget vett észre, a té­vedés nyilvánvalóvá lett. A gyász­­szertatás befejeztével Knyihár ki­fejezte aggályait a kórház parancs­nokságánál, mire a koporsót felnyi­tották s ekkor megállapították, hogy a halott tényleg nem az ő fia, hanem egy itteni szegény asszonynak , özv. Knyihár Györgynének hasonló nevű napszámosfia, így lett a szegény nap­számosból — prédikációs halott. — Fürdetik az angol katonákat. Londonból jelentik. Az angol kor­mány elrendelte, hogy minden újonc bevonulása előtt a London-street nyilvános fürdőhelyiségeiben meg­­fürödni tartozik. A meleg fürdőt in­gyen kapják az angol katonák. — Gaby Deslys a sebesülteknek. A reklámnagyságoknak napja a há­ború kitörésével leáldozóban van, szerencsére ezek mégis találnak mó­dot, hogy az újságolvasó közönség ne felejtse el őket. Ezek közé tartozik Gaby Dessys kisasszony is, a­ki, mint nekünk jelentik, visszatért Londonba és a Palace-színház új revüjében ját­­sza a női főszerepet. A táncosnő né­hány nap előtt bejárt egynéhány lon­doni kórházat és az ott fekvő angol sebesült katonákat virágadományok­kal halmozta el. — Ima az angol fegyverek győzel­méért. Londonból jelentik ! Szeptem­ber 22-én a birodalom minden templo­mában, bármiféle vallás istentiszte­letének helye legyen is, lelkes ima­­mondtak az angol fegyverek győzel­­méért, így tartottak istentiszteleteket a hindu templomokban, a mohame­dánok minarettjeiben, a dalai láma kolostoraiban, Nagybritannia minden protestáns templomában és Írország valamennyi oltára előtt.

Next