Az Est, 1914. november (5. évfolyam, 281-310. szám)

1914-11-01 / 281. szám

Vasárnap, november 1.^ z€sr nagy turbáni hindukat. És a meg­szabadultak őrületes Szalem Alej­­kum kiáltással fogadták mohame­dán testvéreik üdvözlését. Egy sem akart hazamenni, önkénteseknek je­lentkeztek a török hadseregben, hogy elnyomóik ellen harcoljanak. Még nem lehet tudni, hogy erre vonta­­kozólag mi lesz a török kormány álláspontja. Valóságos népvándorlás indult meg hozzájuk, mindenki aján­dékokat hozott és a nagy császárt éltették. L. M. Az orosz-türök isátera Anglia annektálja Egyptomat Törökország hajói megtámadták az orosz flottát és Enver pasa, az új Törökország reorganizálja meg­kezdte felszabadító hadjáratát az izlám népeit lenyűgöző idegen ha­talmasságok ellen. Az egykori nagy ottomán császárság szuverenitása alatt álló mohamedán tartományok nagy része ma idegen járom alatt nyög. Egyiptomot Anglia tartja kezé­ben, a K­aukázus nagyszám­ú mohame­dán törzsei Oroszország járma alatt nyögnek, Szíria és Arábia felett egyre nagyobb befolyást igyekszik sze­rezni magának Franciaország, illetve Anglia és a­mióta az európai Tö­rökország legnagyobb része idegen kézbe jutott, még nagyobb lángot vetett az angol, az orosz és a francia imperializmus reménykedése, hogy hatalma megszilárdulhat a moha­medán világrészekben és befolyását újabb területekre is kiterjesztheti. Az újjáéledő Törökország azonban fegyverhez nyúlt és most, a­mikor ellenfelei: Anglia, Oroszország és Franciaország erőinek legnagyobb részét Európában kénytelenek le­kötni, vissza akarja szerezni régi jogait azokban a tartományokban, a­melyeknek egy része ma is az ő szuverenitása alatt áll. Egyiptom csak angol kormányzóság alatt áll, a szuverén hatalmat azonban ott a török szultán nevében a kedire gyakorolja. Törökország azonban nemcsak jel­képesen, hanem a valóságban is gyakorolni akarja szuverenitását Egyiptom felett és a háborúnak egyik célja nyilván az lesz, hogy a török Angliát kiszorítsa Egyiptomból, másik célja pedig, hogy az ázsiai tartomá­nyaival szomszédos kaukázusi terü­letekről kiszorítsa az oroszokat. Anglia a szuezi csatornát már régebb idő óta kezdte megerősíteni és Egyiptomból egyetlen katonát sem mert a szárazföldre hozni, mert a mohamedán lakosság körében ellen­séges hangulat volt észlelhető, sőt nagy forrongásról is érkeztek hírek. Hogy Törökország megkezdi-e az ellenségeskedést Egyiptomban Anglia ellen, azt természetesen nem lehet tudni, de a történtek után valószínű­nek kell tartani. Ha Anglia beleavatkoznék a török­orosz tengeri harcba és hajóival meg­támadná Törökország kisázsiai part­jait, akkor kétségtelen, hogy Török­ország az Egyiptom ellen viselendő­­szárazföldi háborúval felelne erre az angol támadásra. És minthogy való­színűnek kell tartani, hogy Anglia nem fogja tétlenül nézni orosz szö­vetségesének megtámadását, a be­avatkozást valószínűnek és ennek következtében az egyiptomi had­járatot majdnem biztosra lehet venni. Oroszországgal szemben szárazon és vizen harcolhat Törökország. Esé­lyei a tengeren nagyon kedvezőek. Az orosz fekete-tengeri flotta nagyon gyenge és a török flotta, a­mely a Goeben és a Breslau birtokbavétele óta igen megerősödött, a siker min­den reményével gondolhat arra, hogy hamarosan elpusztítja az orosz fe­kete-tengeri flottát és úrrá lesz a Fekete­-tengeren. A szárazföldön nagy előnyére lesz, hogy Oroszország a kaukázusi hadtestek nagy részét is az európai harctérre vezényelte. Az sem lehetetlen, hogy Orosz­ország épp ezért föl sem veszi egye­lőre a harcot Törökországgal és talán el fogja tűrni a Kaukázus egy részé­­nek török részről történő megszállá­sát és majd csak a békekötés után fog fellépni Törökország ellen. Ez azonban nem nagyon valószínű, mert győzelem esetén a szövetségesek Törökország ügyét is magukévá fog­ják tenni és így sokkal inkább kell azzal az eshetőséggel számolni, hogy Oroszország kaukázusi birtokainak vé­delmére kénytelen lesz hadseregének egy részét az európai harctérről vissza­vinni az ázsiai tartományokba. Erre annál inkább is szüksége lehet, mert Törökország Perzsiával és Afganisztánnal szerződéses vi­szonyba lépett és mert egyre több jel vall arra, hogy Kína sem haj­landó tétlenül végignézni, mint sértik meg a japánok a kínai terület sem­legességét. Oroszország nagy had­erőt lesz tehát kénytelen Ázsiába visszavinni, a­miből azután könnyen megérthető, hogy reánk nézve milyen nagy jelentősége lehet a török-orosz háborúnak. H­ogy a balkáni államok magatar­tása milyen lesz, azt e pillanatban természetesen senki sem tudja. Bul­gária részéről eddig nagy egyetértés mutatkozott Törökországgal szem­ben. Tárgyalások folytak Romániá­val is, de senki sem tudja, hogy Romániának más államokkal szem­ben milyen kötelezettségei lehetnek. Ha Görögország, a­mire ott nagy hajlandóság van, kimozdul tétlen­ségéből és a szigetek hovatartozásá­nak ürügye alatt megtámadja Török­országot, akkor majdnem bizonyosra lehet venni, hogy más balkáni álla­mok is beavatkoznak, és hogy Bul­gária is fel fogja használni az alkal­mat, hogy visszaszerezze azokat a területeket, a­melyeket a második balkán háborúban a szerbek és görö­gök elvettek tőle. A helyzet azonban e tekintetben még nincs tisztázva, de minden pil­lanat jelentőségteljes fordulatot hoz­hat. Annyi tény, hogy a török háború a világháborúnak egészen új felvonását jelenti és hogy reánk nézve a kedvező kilátások egész tömege mutatkozik. A török sereg harcra kész — Az Est távirata — Bécs, október 31. A Südslawische Correspondenz je­lenti Konstantinápolyból. A török haderők felvonulása olyan tökéletes­séggel történt,mint talán soha ezelőtt, mert a hadvezetőségnek most ele­gendő ideje volt arra, hogy a csapa­­tokat az előírt felvonulási terepeken összegyűjtse. Idegen katonai szak­emberek megállapítják, hogy a török seregek felszerelése minden tekintetben jó. A tökéletesen pótolt tüzérségi anyag kitűnő, különösen gazdag a gépfegyver-állomány. A lóanyag elég nagy és jó, a legénység felszerelése minden tekintetben modern és min­den igénynek megfelelő. Azt lehet mondani, hogy a török hadvezetőség értékesítette a balkáni háborúban szerzek tapasztalatokat. Kü­lönösen figyelmet fordítottak az el­látási lehetőségekre. A német vezetés alatt álló intendatúra a számításba jövő hadtápvonalakon nagy élelmi­­szerkészletet halmozott össze és biz­tosra veszik, hogy a török hadvezető­ségnek ez az ága, a­mely a balkáni há­borúban nem működött elég jól, most számolt egy hadjárat minden szük­ségletével. Hetek óta tart a tartalékos legény­ség kiképzése, úgy hogy az itt mutat­kozott hiányokat is pótolhatták. Kü­lönös gondot fordított a hadvezető­ség az egészségügyi intézkedésekre. Valamennyi nagyobb városban, kü­lönösen Konstantinápolyban és Dri­­nápolyban minden alkalmas épületet kórházi célokra rendeztek be. A be­vonuló katonákat beoltották kolera ellen. A csapatok el vannak látva meleg ruhákkal. Az egész Török­országban megindított gyűjtés a vö­rös félhold javára jelentékeny össze­geket eredményezett. A hadsereg hangulatát kitűnőnek lehet mondani ; a török lakosság komolyan és elha­tározva várja a következendő esemé­nyeket. Tőrük hajók és csapatok Egyiptom előtt Berlin, október 31. Az egész fekete-tengeri török flotta felvonulása október 28-ikán történt. A semleges államokban a törökök jelentkeztek konzulátusaikon, új utasí­tások átvételére. Az akabai öbölbe erős török lovas­csapatok érkeztek meg. Drótnélküli állomással felszerelt török őrhajók tűntek fel a Suezi­­öböl bejáratánál egészen Sermig. * Az akabai öböl a Vörös-tengernek északkeleti öble, míg a Suezi-öböl ugyanezen tenger északnyugati be­járata. A két öböl között van a Sinai­­félsziget és ennek legdélibb csúcsa a táviratban említett Serm. Anglia annektálja Egyiptomot Bécs, október 31. A »N. W. Tagblatt«-nak távira­toztak Amsterdamból. A Courant a következő londoni jelentést közli: — Az angol kormány szerdán mi­nisztertanácsot tartott, a­melyen elhatározta, hogy annektálja Egyip­tomot és angol gyarmattá nyilvánítja. Mihelyt összeül az angol törvény­­hozás, a kormány proklamációt tet­ 3. oldalt teszt elébe, a­melylyel a brit szuve­renitást kiterjeszti Egyiptomra. Aknák az ázsiai török partvidéken Berlin, október 31. Kopenhágából táviratozzék . Tö­rökország hivatalosan közölte a sem­leges államok kormányaival, hogy az ázsiai partvidék aknákkal a sem­leges kereskedelem számára is el van zárva. Angol csapa­tösszevoná­­sok Egyiptomban Konstantinápoly, október 31. Megbízható információk szerint Anglia az utóbbi napokban Egyip­tomba nagyszámú angol és kanadai csapatokat szállított. A Suezi-csatorna mindkét oldalán körülbelül 14.000 ember van elhelyezve. Néhány nappal ezelőtt indiai csapatokat is vittek Egyiptomba, de ezeket, úgy látszik, mint nem eléggé megbízhatókat, visz­­szarendelték. Az indiai csapatok szám­a 1—2000 volt. Törökország mértékadó tényezői az Egyiptomban való csapatösszpon­­tosítást a semlegesség megsértésének tekintik. Súlyos sérelemnek tartják azt is, hogy az angol hatóságok nem kértek a portától engedélyt az egyip­tomi kultúrcélokra felvett öt milliós kölcsön folyósítására. Ezt is úgy te­kintik, mint az egyiptomi konstitúció megsértését. Brüsszel körü­l várat építenek a németek — Az Esi távirata — Terin, október 31. A Stampa közli párisi távirat alapján, hogy a német műszaki csa­patok lázas erőfeszítéssel dolgoznak Brüsszel körül, mert Belgium volt fővárosát várrá alakítják át. . M radomi menekültek — Az Esi távirata — Strakó, október 31. Mikor az oroszok Radom városá­hoz közeledtek, a lakosság az er­dőkbe menekült elrejtőzött. A nagy hideg miatt a radomi nép egy erdőben rőzsékből máglyákat rakott és tüzet gyújtott, mire a kozákok azt hitték, hogy az erdőben német katonaság táboroz és géppuskákkal lövöldöztek a sűrü erdőbe. Kilenc lét, és három gyermek meghalt, tizenheten súlyosan, nagyon sokan könnyebben sebesültek meg az orosz géppuskák golyóitól. Hogy segítik az oroszok a szerbeket ? Szófia, október 31. Az orosz követség közli a követ­kező hivatalos kommünikét.­­ Egy szófiai lap arról adott hírt, hogy tegnap tizenkét ládát, a­mely­nek tartalma 20 millió frank volt, nisi rendeltetéssel a szófiai orosz követ­ség továbbított Oroszországból. Ez az információ teljesen fantasztikus, mert Oroszország ezideig Bulgárián keresztül Szerbiába sem pénzt, sem más hadianyagot nem küldött. Min­den, a­mi eddig Oroszországból Szer­biába ment, más után került szerb te­­­­rületre.

Next