Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
Szombat /9/6 április 1. Miért nem épül fel a pozsonyi „egyetem?“ — Az Est tudósítójától — A pozsonyi egyetem sorsa, mióta csak a törvényhozás megalkotta az új egyetemekről szóló törvényt, állandóan foglalkoztatja a közvéleményt. Míg a debreceni egyetem határozott léptekkel halad a teljes kifejlődés felé és jogi, teológiai és bölcsészeti kara már működik, az orvosi kar számára pedig az építkezések folyamatban vannak, addig Pozsonyban egyedül a jogi kar működik, a többi fakultásnak se hite, se hamva, építkezésről még beszélni sem lehet, noha már három orvostanár is ki van nevezve, akiknek az orvosi fakultás építkezéseire kellene felügyelniök. A pozsonyi egyetem még igen távol van a megvalósulástól, a tétovázás és huzavona tovább folyik, és mióta Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter a Házban megtette ismert kijelentését a pozsonyi egyetemről, a kérdés azóta nem hogy tisztázódott volna, de még jobban elhomályosult. A város közvéleménye tudvalevőleg nem tudott megegyezni az egyetem elhelyezésére vonatkozólag, mindenki a saját szempontjait tartotta szem előtt, egyik rész a város központjában, a másik a városon kívül óhajtotta felépíttetni az egyetemet. Ez a határozatlanság a miniszterre is hatással volt, aki két telket is vásárolt, a Sanfranconi- és a Schifbeck-féle telkeket. Időközben azután kiderült, hogy a megvásárolt telkek közül egyikre sem lehet elhelyezni az egyetemet, legfeljbb csak az egyetem egyes részeit. Szomorú az egész ügyben az, hogy még mindig nincs meg a pozsonyi egyetem, és nincs is sok remény arra, hogy hamarosan meglegyen. A kérdésre vonatkozólag Polner Ödönhöz, a pozsonyi rector magnificushoz fordultunk, aki a következőket mondotta: — Az egyetem elhelyezésére vonatkozólag a döntés még mindig függőben van, de reméljük, a megoldás nem késik soká. A Lanfranconi-féle telekre került volna az orvosi és a természettudományi fakultás, a Schirbeck-féle telekre a központ s a jogi és a bölcsészeti kar. Időközben a miniszter elállott az eredeti tervtől és a Sanfranconi-telekre országos elmegyógyintézet jön, esetleg botanikus kert, a Schifbeck-telekre pedig az orvoskari intézetek. A központ, a jogi, a bölcsészeti és részben a természettudományi kar helye ez idő szerint még nincs meghatározva. A jogi kar természetesen jelenleg a régi jogakadémia épületében működik. A kérdés megfontolás és tárgyalás alatt áll, valószínű, hogy az épületek nem a kültelekre, hanem belterületre jönnek. A szándék most is az, hogy az egyes karok egymás közelében legyenek elhelyezve. Reméljük, hogy rövidesen eldől a kérdés. Az egyetem működése szempontjából kívánatos volna, ha minél előbb elintéznék az elhelyezés és az építkezés ügyét. Minden oldalról jóakarat tapasztalható, úgyhogy van remény arra, hogy az elintézés nem késik soká. Megkérdeztük Brolly Tivadar pozsonyi polgármestert is, aki a következő választ adta: „ A városnak most egyelőre nincs szerepe az ügyben, ami szerepe volt, azt betöltötte. Lefizettük a három millió koronát, amelyre köteleztük magunkat, a többi a kormány dolga. A város egészen átengedte az ügyet a kormánynak, a márciusi közgyűlésen is felírtunk a kormányhoz, hogy üssék márnyélbe az egyetemet. Egyelőre újból megrekedt az ügy és senki sem felelhet arra a kérdésre, hogy mikor fog újból előrehaladni. A közgyűlés mindig a belső elhelyezés mellett volt, ma is e mellett van, én szerettem volna ugyan, ha a bécsi vonal mentén, az alagúton túl, a Genois-féle telekre helyeztük volna el az egyetemet. Miért ne csináltunk volna egy magyar Heidelberget, vagy egy magyar Cambridget? Ez a hely ideálisnak mondható egyetemi célokra. Ha az idegen Ausztriából beérkezik Magyarországba, nyomban az egyetem épületeit pillanthatta volna meg és bizonyára kellemesen lett volna meglepve. Ez a terv most már nem is valósítható meg, le is mondtam róla. Ma már különben csak egy dolog fontos, az, hogy meglegyen az egyetem, amely mostanáig nincs meg. Reméljük, hogy végül meg fogják oldani a kérdést. Pozsonyban már mosolyogva beszélnek az egyetemről, ahány ember van, mind különböző tervvel áll elő, senki sem tud megegyezni és közben természetesen az egyetem egyre késik. A város a kormányra hárítja a felelősséget, a kormány a városra, e közben azonban az egyetem nincs sehol. A portugálok harcra készülnek Genf, március 30 (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Parisien-nek jelentik Lisszabonból. Leote de Rego, a portugál flotta parancsnoka a Secolo munkatársának a következőket mondotta: — Portugália lázasan készülődik a háborúra. Nem lehetetlen, hogy a német tengeralattjárók támadást intéznek Lisszabonnál, mert az új német tengeralattjáró hajók óriási haladást tettek. E rettenetes ellenség ellen minden óvatossági intézkedést meg kell tenni. Szárazföldi hadseregünk is készül a harcra, ott fog akcióba lépni, ahol szükség lesz rá. L. M. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, március 31. (Magyar Távirati Iroda) A főhadiszállás jelenti március 30-án. Néhány ellenséges torpedózurat, amelyek a tengerszorosokon kívül felbukkantak, parti ütegeink elűztek. Az Irak- és a Kaukázus-frontról semmi újság. w wwwww/wwwwwwv KftViFOGYASZTÓK tetszés szerinti mennyiségben vásárolhatnak és vidékre rendelhetnek DEISINGER CÉGNÉL Budapest, Ferenciek-Isze 1. M németek benyomulása MalancouMba Genf, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) JS félhivatalos Havas- ügynökség a vemduni kaa*cohnél a következő magyar*ázó-je terítést adta ki. H németek támadásai Jlvocoimt—Malancaut ellen rendkívül kevesek voltak. M támadások nem kevesebb mint öt óra hosszat tartottak , délutáni három órától esti nyolcig• Mi is offenzivába léptünk és az avocourti erdő szélén helyi sikert arattunk. Ma megismétlődtek a német támadások a Malancourt mellett emelkedő magaslat ellen, délutánpedig az ellenség hatalmas támadást intézett Malancourt falu ellen. Miután a rommá lőtt község védelme nagyon meg van nehezítve, a németeknek sikerült a község egy részében megvetni a lábukat. A községet körülvevő magaslatok is a németek kezén vannak. L. AL 'Rotterdam, március 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A franeia vezérkar csütörtökön délután a következő jelentést adta ki: A Sommetól délre a németek heves tüzelés védelme alatt Vermandovillierstől nyugatra behatoltak a francia vonal egy előretolt részébe. Ellentámadásán háronnál visszaverte a németeket. A Maastól nyugatra a németek az éj folyamán több ellentámadást intéztek az avocourti erdőben levő francia állások ellen. Valamennyi támadást visszautasították. A Maastól keletre és a Woëvrében váltakozó tüzérségi harc. A németek St. Micieltől északra úszó aknákat dobtak a Maas folyóba, de semmi kárt nem okoztak. Egy francia harci repülőflotta március 29 ikén tizenöt nagy kaliberű bombát vezett a metz és a blonsi pályaudvarra, kettőt pedig Pagny-sur-Mosselére (Metztől délre), H huszonkilencedikén éjszaka két francia légi jármű bombázta Maiziéres pályaudvarát, Merztől északra. V. D. Berlin, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Vossischee Zeitung haditudósítója azt táviratozza a nyugati harctérről, hogy a Maastól nyugatra ismét megkezdődött a gyalogsági tevékenység. A gyalogsági akciót nagy ágyúzás előzte meg. Huszonnyolcadikén délután Verdun közelében irtózatos ágyúzást kezdtek a németek. A gránátok ezerszámra robbantak fel, azt a benyomást keltve, mintha egy hatalmas lőszerraktár röpült volna a levegőbe. Ez a borzasztó dübörgés több mint egy óra hosszat tartott, azután hirtelen megszűnt. Ennek a nagyszerű tüzérségi előkészítésnek köszönhető, hogy az azután következő gyalogsági támadás egész csekély veszteségek árán sikerült. Azáltal, hogy a német csapatoknak sikerült két kilométeres fronton Malancourt közelében előnyomulás, a Verdun jobbszárnyán levő német csapatok hadállása ismét javult. de. A háború és a nemzetközi szocialista szervezet Rotterdam, március 31. Londonban tegnap Henderson elnöklete alatt a parlamenti munkáspárt gyűlést tartott, amelyen a nemzetközi szocialista iroda részéről Vandervelde és Huysmans is részt vett. Szóvá tették, hogy miután a nemzetközi iroda most nem tarthat gyűléseket, jó volna, ha a szocialisták minden államban külön-külön összeülnének és foglalkoznának azzal a kérdéssel, hogy minő feltételek mellett volna lehetséges létrehozni a tartós békét és megakadályozni a jövőre nézve, hogy még egyszer ilyen háború kitörhessen ? Vandervelde és Huysmans is felszólalt és kijelentette, hogy azért jöttek Londonba, hogy minél előbb értesülhessenek az angol szocialisták állásfoglalásáról. A vita során az angol munkáspárt egyes szónokai rámutattak arra, hogy az angol munkásokra nézve a mai pillanatban lehetetlen, hogy békefeltételekkel foglalkozzanak,mert a semleges és ellenséges államokban félreérthetnék a dolgot. Az angol munkáspárt most nem foglalkozhat más kérdéssel, mint azzal, hogy a háborút a végleges győzelemig folytatni kell " V.D. 3. oldal Ír zavargások az angolok ellen Berlin, március 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Amsterdamból jelentik, hogy Írország különböző kikötővárosaiban éppen olyan, zavargások történtek, mint Dublinban. Az ír katonaságmindenütt a zavargókkal tartott és fele.avatkozott a tüntetés elfojtásába. Az ír szállító munkások szövetsége számos gyűlésen felszólította a népet,, hogy álljon ellen az angolkatonáiknak, akiket az ír nép megfékezésére küldenek. Töméntelen röpiratot terjesztenek el, hogy az ír nép semmi körülmények között se jelentkezzék többé, angol katonai szolgálatra. A munkások mindenütt nagyobb bért követelnek, mert az angol tekének dolgoznak. A hajók nagy késéssel indulnak el a kikötőkből. Az általános hangulat az, hogy az ír nép elnyomatását meg kell boszulni, és hogy háború után Izlandnak teljes politikai szabadságot kell kapnia. A hatóságok el akarták fogni a munkásszövetség vezetőit, de nagy felfegyverzett tömegek ezt megakadályozták. de. London, március 30. (Magyar Távirati Iroda) Glasgowban két szocialista vezért letartóztattak. Azzal vádolják őket, hogy ők szervezték a sztrájkot a muníciómunkások között. .(Reuter, ügynökség.)