Az Est, 1916. december (7. évfolyam, 335-364. szám)

1916-12-01 / 335. szám

& oldat Péntek, 1916 december fi Görögországban a helyzet kritikus Fournet tengernagy nem enged Amsterdam, november 29. A Times jelenti Athénr­ól, hogy a kritikus helyzet tovább tart. A szbfonatanács nyilván abban a reményben napolta­­ magát, hogy az­ágyak kiszolgá­lodás dolgában Fournet tengernagygyel megegyezést lehet majd létesíteni. Four­n­e­e tengernagy azonban nem hajlandó engedni. A tengernagy több venizelistának a Hennes-utcában lévő üzle­teiben látogatást tett és maga meggyőződött arról, hogy az üzlethelyiségei­ meg vannak jeélve egy vörös kereszttel, a­mely felismerhetővé teszi őket. Ha a venizelisták elleni fenyegetéseket akár csak részben is végrehajtják a nélkül, hogy előzőleg megfelelő intézkedések történnének, úgy ez a venizelista­ párt gyöng­ítését, sőt talán összeomlását jelentené. A görög fegyverek kiszolgáltatása Genf, november 16. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A párisi lapok jelentik Athénból: Dartige Fournet tábornok elhatá­rozta, hogy valamennyi fegyver és hadianyag átadása érdekében ulti­mátumot intéz a görög kormányhoz. Egyelőre megtiltotta a hadianyagok­nak Athénból való elszállítását. Az Information szerint Fournet felkereste Konstantin királyt és hosz­­szú ideig kihallgatáson volt nála. Azután biztosította a venizelista kereskedőket, hogy a szövetségesek minden támadás ellen meg­ fogják védelmezni őket. B. M. ­Beszélgetés Szilassy Gyula athéni követtel a diplomaták kiutasításáról Szófia, november 29. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Miután hosszú ideig bizonytalan volt a központi hatalmak Athénr­ól kiutasított diplomáciai testületének érkezési ideje, ma este hat órakor végre megérkezett Szófiába a három követ: Szilassy magyar és osztrák, gróf Mirbach német és Passarov bolgár követ. A török birodalom diplomáciai ügyvivője Drinápolyban elvált társaitól, hogy egyenesen Kon­­stantinápolyba utazzék. A diplomáciai testület kíséretében volt az egész követségi és konzulátusi személyzet, valamint a német és osztrák régé­szeti intézetek tagjai. Azért a sajnálatos nemzetközi jog­sértésért, mely az athéni diploma­táinkkal szemben elkövetett jogelle­nes eljárásban nyilvánult, nem sza­bad magát Görögországot könyörte­lenül elítélnünk. Súlyos földrajzi vi­szonyok közt, elvágva a központi ha­talmaktól, az entente részéről megra­bolva minden erőforrásától, Görög­ország a brutális követelésekkel szemben teljesen tehetetlen volt. Talán Görög­ország megbéklyózása előtt, a szalo­­nikai akció elején lehetséges lett volna­­ m­­ás fordulatot adni az események­nek, de Venizelosz magatartása akkor meghiúsította ezt a lehetőséget, így ma Görögország erőtlen báb­an entente kezében. Ma alkalmam volt a vonat érkezésekor Szilassy követ urat üdvözölni, a­kit még athéni, rendkívül ügyes tevékenysége idejéről ismerek, a­mikor is e fontos helyen a legkedvezőtlenebb viszo­nyok közt is a központi hatalmak érdekeit a lehető legnagyobb sikerrel képviselte. Bár szófiai tartózkodása alig másfél órára terjedt, volt szíves engem fogadni és a következőképpen nyilatkozni: — Az entente számos brutalitása , után arra is el kellett készülnünk, hogy kiutasítanak bennünket. Ha az ententenak katonai szempontból szükséges volt munkánkat lehetet­lenné tenni, két lehetőség állott előtte :­vagy megszakítja érintkezé­sünket kormányainkkal, vagy pe­dig eltávolít bennünket. A kormányainkkal való érintkezés megszakítása már régen megtörtént, ez azonban, úgy látszik, még nem elégítette ki őket. Az entente félt, hogy Görögország megtámadja, bár ez a veszély csak az entente diplo­matáinak fejében volt meg. A k­i­­utasítás terve Francia­­országtól származik és hogy már régebben nem hajtották végre, annak a körülménynek tulaj­donítható, hogy a három e­n­­tent­e­ h­at­a­lom nem tu­dott megegyezni ebben a kérdésben. Legutóbb azon­ban mégis megtörtént a megegyezés és ennek folytán kiutasítot­tak bennünket. — Még a venizelisták körében is élesen bírálják kiutasításunkat, mert ez a vendégjog hal­latlan sérelmét jelenti. A venizelista mozgalomnak nem lesz hasznára ez a kiutasítás. Veni­zelosz eszméi kezdetben nagy vissz­hangra találtak, de azáltal, hogy az entente valamennyi brutalitását magáévá tette, befolyása nagyon hanyatlott. Venizelosz Szaloniki­­ban levő önkéntes katonáinak száma alig több 10 000 főné­l.­­— A követek kiutasítása G­ö­­rögország semleges vi­selkedésén mit sem fog változtatni. A király és a görög kormány jól ismeri az ország érzelmeit. Az entente brutalitásai a görög népben csak ellenszenvet keltettek, másrészt Románia sorsa is bizony­ít­ja nekik, hogy az en­tente örvénybe taszítja a kis államokat. És nincs is Görögországnak érdeke abban, hogy kilépjen sentlegességjéből. A beszélgetés folyamán a követ még kijelentette, hogy podgyásza hosszú idő óta arrakész volt, mint­hogy régóta számított a most bekövet­­vetkezett lehetőséggel. Nézete szerint tek­, a hajó fedélzetén sok görög elő­­kelőség jelent meg és búcsúzott tőlük. Az elutazás körülményeiről elég meg­jegyezni annyit, hogy az entente kor­rektül megtartotta az eltávozás at­az etente diplomáciája e lépésével, mint annyi más előbbi alkalommal, megint csak a mi érdekünket szolgálta. Elmondta még a követ, hogy a bu­­csuzás nagyon meleg volt. Az eluta­záshoz a király a kikötőbe küldte az udvari marsallt és a külügyminisz­kalmával a formaságokat. Adorján Andor• Hogyan utasították ki diplomatáinkat Athénból? Szófia, november 39. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Az Athéntól kiutasított diplomáciai testület és idegenkolónia nagy része még ma este elutazott Szófiából, így kitűnő követünk, Szilassy Gyula is. Gróf Mirbach német követ itt maradt és megvárja a vasárnapi Balkán-vonatot. Passarov bolgár kö­vet ma délelőtt hosszú jelentésben számolt be Radoszlavov miniszter­­elnöknek az athéni eseményekről. Az Athéntól kiutasított személyisé­gekkel folytatott beszélgetéseim alap­ján még a következő, figyelemre­méltó részleteket jelenthetem. Vasárnap egy hete — mondta ne­kem Szilassy — megjelent lakásán egy francia tiszt. A komornyik beje­lentette és követünk rövid habozás után fogadta. A tiszt kijelentette, hogy levelet hoz Fournet tengernagy­tól és zárt borítékot akart átadni a követnek. Szilassy nem vette át a le­velet, hanem azt felelte, hogy neki, mint magyar és osztrák követnek, semmi dolga sem lehet a francia tengernagy­­gyal. A tiszt erre eltávozott és magá­val vitte a zárt borítékot. Ugyanez a jelenet ismétlődött a többi követnél is, de a diplomáciai testület egyes tagjai és néhányan az idegen kolóniából átvették a nekik szánt borítékot és felszólítást találtak benne, hogy hagyják el a görög fő­várost, így tudták meg a követek is, hogy milyen üzenettel keresték őket. A francia tengernagy azt akarta, hogy a követek és személyzetük francia hadihajón hagyják el Athént, de éppen Szilassy Gyula élénken til­takozott e kívánság ellen és vele együtt a többi követ is kijelentette, hogy csak erőszakkal engedi magát francia hadihajóra hurcoltatni. A kö­vetek ragaszkodtak ahhoz, hogy sem­leges hajón tegyék meg a hazafelé vezető utat. Ezt a kívánságot végül tekintetbe vették és így történt, hogy szerdán valamennyien behajóztak a Mykali nevű görög gőzösre. Az entente tisztjei az entente-ha­­talmak zászlóit akarták a hajóra vonni, a követek azonban tiltakoz­tak ez ellen és saját nemzetük zászló­ját akarták fel­vontat­ni. Az entente azonban ezt nem engedte meg és végül egyszerűen fehér zászlót húztak ■ az ár­­orra. ■ A hajó fedélzetén igen­­sok görög előkelőség jelent meg és megindultak­ búcsúzott. A Mykalit kezdetben francia torpedónaszád köv­ette s úgy volt, hogy a hajó egyenesen Kavailába megy. Később azonban, minthogy a­z est már közeledett és úszóaknák veszélyeztethették a hajót, a Mykali Thazosz felé kanyarodott. Thazosz­­nál angol tengerésztiszt szállott a hajóra, udvariasan megkérdezte, ki rangban a legidősebb a diplomaták közt ? Ez történetesen Szilassy volt, a­kivel az angol tiszt közölte, hogy az almaveszélyre való tekintettel a kapitány kénytelen volt a hajót Thazoszba irányítani és az uraknak az éjszakát ott kell tölteniük. Másnap reggel két fehérzászlós angol torpedónaszád kisérte a Mykalit útja további részén Kavalla f­elé, Kavalánál az a veszély fenyegette, hogy lövések érik a hajót. Mindenki a fedélzeten állott és távcsővel vizs­gálta a partot, de a város teljesen, üres volt és a diplomaták zavartala­nul kiköthettek Kavalánál. A megérkezett személyiségek egybe­hangzó nyilatkozatai szerint — a politikai viszonyoktól eltekintve — a görög nép helyzete nem kedvezőt­len. Élelmiszerekben nincs hiány, az árak normálisak. Egész Ó-Görögország egységesen, teljes bizalommal áll a khredy mögött és Venizelosz befolyása az ország e részeiben elenyészően kicsiny. A király magatartása teljesen határo­zott, de nem szentimentális okokból, hanem abból a meggyőződésből, hogy Görögország jóléte kívánja e magatar­tást. Közben pedig számos olyan jelen­ség észlelhető, melyből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy maga az entente sem veszi már komolyan Venizeloszt és a krétai államférfiú eljátszotta szerepét, Adorján Andor. Amerikai zászló védi a központi hatalmak athéni követségeit Szófia, november 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kambana megbízható forrásból a görögországi helyzetről és a leg­utóbbi görögországi eseményekről a következőket jelenti: Az athéni bolgár követség palo­táján most már az amerikai zászlót lengeti a szél. Az amerikai kormány táviratilag adta ehhez hozzájáru­lását. A követség irattára Todorov követségi titkár kezén maradt. A szövetségesek diplomatái cso­dálják, hogy Konstantin király milyen szívóssággal védi Görögország presztí­zsét. Diplomatáink elutazásakor az athéni diákok viharos tapssal búcsúz­tak tőlük. Zsófia királyné előbb a királyi palotában búcsúzott a kö­vetektől, utóbb még egyszer üd­vözölte őket a hajón. Az entente útközben már nem akadékoskodott. A diplomaták a Mykali nevű gőzös fedélzetén utaztak el. A legutóbbi vasárnapig a központi hatalmak kö­vetei mit sem tudtak arról, hogy mi készül ellenük. Fournet, francia ten­gernagy­ két napi határidőt tűzött ki távozásukra. Az elutazásnál a franciák részéről csak egy főhadnagy jelent meg néhány matrózzal. Valótlan az ententenak az a hí­resztelése, hogy sok görög ember lelkesedéssel lép be Venizelosz ka­tonái közé. Ezeknek az úgynevezett önkénteseknek havonkint 200 frankot fizetnek. Igen gyakori eset, hogy egyesek felvétetik magukat Venize­­losz önkéntesei közé, s ha megkapták a pénzüket, elszöknek. Dr. Alex. ­rOYEL‘ORFEUM 1 decemberi műsorának fő érdekessége Nagy En­dre f­r­ont ércmaázain Időül: *Feddk Sári toalett,cs 2 stáder Raul tánckölteménye, Alice Canter, Schenk-Duó, 3 Faron­ds a *Kis Rózac

Next