Az Est, 1918. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

% oldal Htovtiki tárgylá­sokban, akkor Litvánia és a balti tartományok képviselőinek­­ részt kell azokban venniök. Ke.­léke(ünnei Oroszországban Pétervár, december 29. /Détervári Távirati Iroda) A munkástanácsok végrehajtó­­bizottsága elhatározta, hogy vasár­nap,, decenber 30-án Pétervárott és Moszkvában nagy tüntetést ren­dez, hogy az orosz forradalomnak a békét ' megkezdett harcát meg­­ünnepelje. A vidéken is lesznek i m­­bitese­k, a­melyeknek napját a ki­­zovjetek állapítják meg. Uj f­­erpelláció Pthhonhoz a béke ügyében­­ Genf, december LO. Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Hadet, a francia szocialista- t e­lnöke bejelenti a Humanité­­ban, hogy új interpellációt fog in­ Pichonhoz a központi hatal­mak békejavaslata ügyében. Szem­beállítja ezután Lloyd Georgenak az angol munkásokhoz írt levelét Pichon nyilatkozatával és hangsú­lyozza, hogy Lloyd George hajlan­dónak nyilatkozott arra, hogy a hadicélok revíziója ügyében tár­gyaljon szövetséegseivel. B. M. Si bolgárok az orosz békéről Szófia, december 29. (Bolgár Távirati Iroda) A bolgár lapok örömmel ü­dvöz­­lik a breset-litovszki megállapodá­sokat. Hangsúlyozzák, hogy a bol­gár nép, a­mely nem hódításokért, hanem nemzeti egységéért küzdött, szívesen nyújt békejobbot az orosz népnek. A Voenni Izvesztia, a had­sereg lapja azt írja, hogy nem sza­bad elfelejtkezni, hogy Bulgáriá­nak még hatalmas ellenségei van­nak. Az Echo de Bulgarie szerint az orosz béke előjele az általános békének, a­mely Bulgária számára véglegesen megkoronázza a nem­zeti egység művét. Az ukránok összejátszanak az ententeral Leleplezték a francia katonai missziót Pétervár, december 10 (Pétervári Távirati Ü­gynökség) A francia kormánynak a román antón álló francia katonai misz­­ióhoz intézett e hó 24-én elfogott merzírozott távirata utasítja a ka­­nissziót, hogy lépjen szoros ezésbe az ukrán radával te jussa azt minden rendelkező­­álló eszközzel, mert a rada az Itetal való jó viszony fentar- és csakis az ententetal egyet­len való békekötés mellett ír állást. A francia misszió­­ mindenben a radával kar­járjanak el. Utasították a na katonai missziót arra is, mindenképpen támogassák m itál a helyi politikai szövetség­­et, a­melyek a román harcvonalon csapatok harcrakészségét akar­óik megóvni. Feladatuk volna ily­­éppen február—március haváig m­egóvni a román front harcias jel­­­ét, hogy így megnehezítsék a net csapatok átcsoportosítását­­gáti fronton, a mire annál szükség van, mert ta­­masabb lesz az idő a ’­on­­tása szerint az ‘■mán frontot és tartani. Fran­­’ével külön a melynek iái parancs­on gondol­­ni csapatai­­, szükséges­­. ■pitik, hogy a ro­­elyeslik a fegyver­ei újabb bizonysága ( a románok az entente­ni kísérletet tettek a jo­­ggal való különbéke meg­yéjére. mdehhez orosz hivatalos de­­megjegyzik, hogy a távirat nemcsak azt bizonyítja, hogy az entente a legnyomatékosabb mó­don támogat minden a béke és a m­unkáskormány ellen irányuló tö­rekvést, hanem újrnnyitja azt is, hogy az ukrán nemzeti sza­badság védelmének­ ürügye alatt, a­melyet senki sem veszélyeztet, együtt­működik az angolokkal és a­ franciákkal, hogy a gazdag Pa­rasztság és a vagyonos polgárság érdekeit megvédje a­ szegény p­a­­­­rasztok és a munkásság támadd­­í­sdival szemben. E távirat a radá­t , a maga valójában mint a béke el­­­len működő cselszöve­t állítja oda­­ az ukrán katonák elé. A francia­­ tábornokok szemtelen beavatkozása­­ ellen, meg fogják tenni az illetékes-­­ tényezők a legszigorúbb intézkedé­seket. A francia misszió meg fogja tudni, hogy Oroszországban nem járhat el úgy, mintha Afrikában volna. *­­ Stockholm, december 30.­­ (Az Est rendes tudósítójának távirata)­­ Az itteni ukrán irodának jelen­­­tik Kievből. A pétervári francia és angol nagykövet megígérte az ukrán Eddának, hogy Ukrajnát teljesen önálló államnak fogja el­ismerni és fegyverrel és muníció­­val is segíti, ha a Rada a népköz­társaság nevében megüzeni a há­borút egyrészt Németországnak és a monarchiának, másrészt a bolse­­viki kormánynak. A Rada azt vá­laszolta, hogy az ukrán népköztár­saság mindkét hatalmi csoporttal szemben meg akarja őrizni teljes semlegességét. Bryk, Tires, december 30. A stockholmi ukrán sajtóiroda jelenti: Az ukrajnai főtitkárság (kor­mány) e hónap 25-én a­ hadviselő és semleges államokhoz jegyzéket intézett, melyben bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén állam, jogot formál a breszt-li­­tovszki béketárgyalásokon való részvételre. A központi hatalmak a jegyzék­re adott válaszukban kijelentették, hogy készséggel üdvözlik a köz­társaság megbízottjait a béketár­gyalásokon való részvételüknél és sajnálták, hogy­ a fegyverszüneti tárgya­lások­r­ól tá­v­ól ma­rad­nak. IN­yu­gat»M g I Előadások: v*5, V/•7, V-9# V*ll órakor, í A sors nyila. Főszerepben: Waldemar Philander. ] A vörös Sámson.TFőszerepben: Csortos Lenkeffy 1. 55 Kedd, 1918. január Repülőtámadás Padova ellen Tizenhárom halott, hatvan sebesült — december 29. (Olasz hivatalos jelentés) Az egész fronton közönséges za­­varótű­z. Kölcsönös járőrtevékeny­ség a Lagarina-völgyben és a Val­­larsában. Az ellenség előrenyomu­lási kísérleteket tett a Costalunón és a Monte Melagón (az asiagói fensikon), ezeket azonban vissza­utasítottuk. Néhány foglyot ejtet­tünk. A Piave mellett egy járőr­vállalkozás alkalmából néhány fog­lyot ejtettünk. Tegnap este 9 óra 30 perckor el­lenséges repülők, a velük született barbarizmusnak engedelmeskedve, a­mely a december 26-án Treviso fölött őket ért vereség óta ismét felülkerekedett bennük, Treviso, Monte Belluno, Castelfranco és Padova házait bombázták. Ezek a városok valamennyien védtelenek. Pádova középpontjára, a­hol a legtöbben laknak s a­hol a legtöbb és legdrágább szobrunk van, nyolc­ bombát vetettek, a­melyek tizen­három embert megöltek és hat­vanöt megsebesítettek. Az áldoza­tok legtöbbje asszony és gyermek, csak hat volt katona. Szobor nem sérült meg. A többi bombázott vá­rosban a bombázás sem áldozato­kat nem szedett, sem kárt nem okozott. Beszélgetés a török pénzügy­miniszter­rel Bécs, december 31. (Az Est bécsi munkatársától) Dsapid bég török pénzügy­­miniszter — a­mint­ már jelentettük — megérkezett Bécsbe, hogy itt több bank­csoport képviselőjével pénz­ügyi kérdésekről tárgyaljon. A miniszter, a­ki az új­ török forradalom óta Talaat és Enver basával együtt a po­litikai hatalmat a kezében tartja Törökországban, fo­gadta Az Est munkatársát Emfol­ szállóbeli lakásán, s bécsi tartózkodásának cél­járól, Törökország helyzeté­ről és a breszt-litovszki béke­tárgyalások eredményéről így nyilatkozott: — Bécsi tárgyalásaimat egyelőre befejeztem és holnap innen elutazom Berlinbe, hogy ott a német kor­mánynyal és a német bankok kép­viselőivel egy újabb kölcsön felvéte­léről kössek megállapodást. Az utolsó szerződés ugyanis, a­melyet Berlin­ben kötöttünk, február végén jár le. Most újabb szerződést akarok kötni további hat hónapra, hogy újabb hadi­kiadásainkat fedezni tudjuk. Török­ország államadósságai, a­melyek a háború előtt kerek három és fél milliárd koronára rúgtak, természe­tesen a háború alatt tetemesen meg­növekedtek, de ha tekintetbe vesz­­szük Törökország természetes gaz­dasági erejét, akkor, megállapíthatjuk, hogy az ozmán birodalom a háború által sokkal kevésbé van megterhelve a többi, hadviselő európai államnál. Sikerült ugyanis nekünk legalább a normális költségvetési egyensúlyt fen­­tartani az­által, hogy több új adót, különösen fogyasztási adót vetettünk ki. Pénzügyeink r­édbentartását a háború után jelentő i­éyen meg fogja könnyíteni az is, hogy a német kor­mánynyal kötött megállapodásaink értelmében a Németországban fel­vett hadikölcsönök után az első Tizenegy évben sem kamatokat, sem­­ amortizációs összegeket fizetnünk nem szell. Ennek a tizenegy évnek a­­ folyamán minden kétséget kizárólag sikerüsül fog nekünk Törökország gazdasági erejét annyira fejleszteni, hogy azután minden anyagi köte­lezettségünknek eleget tehetünk. Az erre való eszközöket a nemzeti gaz­dálkodás fejlesztése fogja nekünk nyújtani, a­mely ellentétben a koncessziók előbbi rendszerével, egye­dül alkalmas arra, hogy a török népnek megszerezze a gazdasági bol­dogulás lehetőségét.­­• Az­ Oroszországgal megkezdett béketárgyalásokat nagyon, kedvezőn ítélem meg. Az a békeprogram, a­m­lyet Oroszország képviselői gr Litovszkban megállapítottak, való­jában megfelel a török állam szük­ségleteinek. Természetesen mi is ma­gunkévá tettük a népek önrendelke­zési jogáról azt a felfogást, Trogir belpolitikai természetű kérdések nem­ lehetnek nemzetközi rendezés tárgyai. Különben mi is állandó, annexió és kárpótlás nélküli békére törekszünk, egy olyan békére, a­mely megfelel Törökország legfőbb céljának, tudni­illik hogy az ozmán birodalom ebből a háborúból sértetlenül és teljes szu­verenitásának a birtokában kerül­jön ki. — Különös elégtétellel üdvözöljük azt, h­ogy az orosz béke­program minden megszállott tartománynak és területnek a visszaadását követeli. Természetese ez a háború Törökországra néz, rendkívül nagy belpolitikai köve­tezményekkel is jár. Az új­ törö kormányzat azonban csak a háború után lesz képes azokat a demokrata reformokat megvalósítani, a­melyek­nek a megvalósítását eddig az új, török forradalom óta uralkodó nyug­talan politikai viszonyok lehetetlenné tették. Ezek a reformok különösen az arab és az örmény területek lakossá­gát érintik, a­mely a háború alatt kü­lönösen súlyosan szenvedett. Szr. ÉDESÍTETT „AROIVATIKA“ S­ELn I. Rurapatleval». citromiamal'.si­ koncent T.l.eSa.— II. fratjasiska rummai.............toaceair. » 80.­» III. Masasioku nimm»! ...„ neu taesitve » 63 — IV. Rampit­eval vtt , citroracamatM nem értesítve.................................................. . 12.50 Felsorol­akból I . . lai.igi­­ csesze­teik­or elegendő Saillitusnagyban, .ocgléb­bo enpedalin'.. cl. írt.vita­­rendelés; tetszés s..elint vagy 20, ív és 10ü..­­.s össze­állítással. Képviseletet adunk »Szomstiki­ Vegyi­művek Rt., Budapest (Budafok­­I, Városmaior­u 42 KASB.WE20!? KESSES hiforusz. kmeg,es nagy uradalom tiszti étkezdéje részére. — Ajánlatok gró­f Mikes Ark­imn titkári hivatalához, Zabola, Háromszék.megy*, küld ndök. Mindazoknak, a kik nagy bána­tomban részvétükkel fölkerestek, ez után fejezem ki hálás köszöne­teinek Ifj. özv. Feind Ferencné.

Next