Az Est, 1918. március (9. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

! Magyar foglyok jönnek ezer, tízezer, százezer­számra az egykori orosz, ma uk­rán határon át. Hazajönnek. Ha­zajönnek a foglyaink ! Másképp jönnek haza, mint a Minten­­ más­ként történik, int a­hogy kép­zeltük ... A­hogy képzeltük : béke mámorában, boldogságtól megcsukló szívvé, kitárt kedves karok közé hullanak majd, a meg­békélt haragos ég jóságos aján­dékai gyanánt. És míg ezeken a fájdalmas áb­rándokon üresen­ őröltük lelkünk nehéz kövét,­­ egyszerre csak­­­ugyan megindult a haza vándor-­­lás. Egyszerre megint ránksza­kadt a hideg, piszkos, rémes há­borús valóságnak egy darabja, mert nem lehet, hogy ez a háború, csak egy mozzanatában is meg­bocsásson nekünk. Minden és mindenütt megbo­szulja magát. Hogy jönnek haza, drága, hazavárt foglyaink ? El­­szökdösnek, ellógnak mesebeli tá­volságú tanyáikról, tatárok, per­zsák, szibirjákok közt levő tábo­raikból, hetekig vándorolnak, kó­vályognak, gyalog, vasúton, éhet és hideget szenvedve és úgy csa­lódnak oda a drótakadályok elé. A m­i csapataink drótja elé. És ott nem hazajött sziveink, vé­reink ; ott — hiszszük, már csak rövid ideig — váratlan idegenek. Most már legkevesebb százezer magyar fogoly tévelygett így haza. És érkeznek egyre a lézengő csapatok. Valami új, szomorú honfoglalás ez az északi magyar határon ... Idehaza teljesen készületlenül fogadták a hazatévelygő, fáradt magyarokat. Évek óta készül­nek nálunk a háborúból a bék­ébe való átmenet szervezésére. Az át­menet megjött, itt van. Megdöb­bent szemekkel, száz szenvedés­től rég elfásultan, isten bárány­­kája jámborságával tűri az átme­net, hogy fogadják idehaza ... A­mire "elmulasztottak ké­szülni azonban, azt most ha tö­rik, ha szakad, gyorsan meg kell csinálni. Ez nem politika, hogy a pártállást szagolgassák, ezzel nem szabad érdemeket jutal­mazni és öreg morgókat csitítani, és ez nem a hadsereg problémája. Hazajönnek a foglyaink ! A leg­erősebb embert és a legjobb em­bereket melléje. És magyarokat. Hogy nyugodt, derült arccal fo­gadhassuk őket, kézszorítással, a­hogy kötelességüket megtett férfiakhoz illik. Budapest, 1918 * Pétitek * március 1. Est? Negyedévra .. •• korona Félévre .. .. M 16.— korona Egész évre.. .. .. 31.­ korona ^ Megjelenik délután * Egyes szám ára 12 fillér** Mindert közleményünk után* nyomása tilos napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR •kerület. Erz éb°t*kirati ideadó hivat­als VII., Erzsébet* xd rut J~5«"»211* Fiók-kiadó hivatala ki IV, Vilmos császárját 14. 6X» ca /t‡„ VAd­outca #2- tUten. l., K'hl *‚«rhrf f. /y / ssssa , f. . . '"s. j itffV' „ “ Az orosz békedelegáció csütörtökön Breszt-Litovszkba érkezik Breszt- litovszk. február 27. /Magyar Távirati Iroda/ A bolgár delegáció ma délután ideérkezett. Az orosz delegáció holnap déle­őtt érkezik Breszt-Litovszkba. Ma délelőtt és délután tanácskozások voltak Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária delegátusai között a béke­szerződés pontozatairól. Románia az oroszok miatt kénytelen békét kötni Genf, február 27. (Az Est kiküldött tudósítójának lápirata) emps kiküldött tudósítója táviratozza Ja­stből február 25-iki kelettel. Románia helyzetét főleg Oroszország tette lehetet­lenné. A bolsevikiek és románok között tényleges hadiállapot áll fenn. Mikor Averescu kormányra került, összeköttetésbe akart lépni az orosz forradalmárokkal és kötelezte magát arra, hogy lemond román csapatok Besszarábiába való bevo­nulásáról. A bolsevikiek azonban mereven elzárkóztak Averescu követelése elöl és azzal az indokolással, hogy román tér­ü­elett lengyel és cseh csapatok alakulnak, a legszigorúbb megtorló intézkedéseket helyezték kilátásba az odesszai román kolóniával szemben, amelynek sok kép­viselő is tagja. Valószínű, hogy Averescu kénytelen volt elfogadni a közép­európai hatalmak á­ltal megállapított tárgyalási napot. Azok, a­kik barátai Franciaországnak,­a béketárgyalás óráiban látják a háború utolsó fájdal­mas áldozatát. J Bródy ... iksa Jól halad a román béke ügye Új kormány lesz Romániában a békekötés után Jr király lemond? Berlin, február V. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Romániával való béketárgya­lások, mint értesülök, ,jól haladnak előre. Azok az aggodalmak, hogy Averescu Iasiban túlságosan le­kötötte magát, úgy látszik, túlsá­gosan pesszimisztikusak voltak. Remélni lehet, hogy Averescu ab­ban a helyzetben lesz, hogy a bé­két megkösse. A tárgyalások három főkérdés körül folynak:­­ területi engedmények ■Magyarországnak cs. Bulgáriának;! • 2. területi kárpótlás Romá­­n­iának Besszarábiából; a. gazdasági előnyök a monarchiának és Németor­­szágnak­ Ezek az utóbbiak gabona- és petróleum-szállításra és olyan ke­reskedelempolitikai megegyezé­sekre vonatkoznak, melyek mesz­­szemenő előnyöket jelentenek a központi­ hatalmaknak. A bukaresti tárgyalásokkal pár­huzamosan fontos belső politikai változások mennek végbe Romá­niában. Befejezett ténynek tart­ják, hogy az Averescu-kormány a béke­kö­rés után azonnal lemond és helyére egy Beldiman—Carp— Marghiloman-kormány kerül. Beldiman a háború előtt Romá­nia berlini követe volt, a román háború kitörése után Kopenhágá­­ba ment és csak m­ost tért vissza Bukarestbe. Annál feltűnőbb az a lát. Déri Imre: Bécsi jelentés a bukaresti tárgyalásokról Bécs, február 28. (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Illetékes helyen tudakozódtam a bukaresti tárgyalások állásáról, a­melyek tulajdonképpen nem béke­tárgyalások, hanem csupán elő­zetes megbeszélések. Azt a választ kaptam, hogy Bukarestből még nem jött jelentés. Alapos okunk van arra a felte­vésre, hogy Románia még nincs abban a lelki hangu­latban, hogy rá nézve mél­tányos alapon békét kös­sön, a román vezető férfiak még nem tudnak számolni azzal a hely­zettel, a­melyben Románia van. Ezért itteni illetékes té­nyezők a romániai helyze­tet éppolyan pesszimisz­­tikusan ítélik meg, mint eddig s úgy vélekednek, hogy a központi hatalmak Romániával szemben kénytelenek lesznek eré­lyesen fellépni, mint a­hogy tették Trockijjal szemben és Romá­niát is kényszeríteni kell majd a békére.,,Az magától ér­tetődik, hogy az a béke, a melyet # hadmi:­­hetetek újabb folytatás** val íl® kierőszakolni, lényegesen el fog térni attól a békétől, a­me­lyet most köthetne velünk Ro­mánia. _____ Szr. IX. évfolyam * 51. nyilatkozat, a­melyben a Lokal­­ anzeiger szerint Beldiman, a jö­ vendő román miniszterelnök, Fer­dinánd királyt nagyon élesen­ meg­támadja. Jól informált körökben azt mondják, hogy ez a nyilatko­­zat annak a jele, hogy Ferdinánd román király le fog mondani a trónról. A központi hatalmaknak nem ér­dekük a király lemondása, nem is avatkoznak bele ebbe a kérdésbe, de Romániában olyan erős áram­lat van a király ellen, hogy Ferdi­­nánd kénytelen lesz elhagyni trón­ A Garda tónál várják offenziván­­a­ az olaszok Genf, február 27.­­Az Est kiküldött tudósítójának táviratai A lyoni Progrés-nak jelentik az olasz harctérről. A Garda-tónál mozgolódik az el­lenség. Azt hiszik, hogy offenziva készül ría B. M.

Next