Az Est, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

EIS fizetési árak: Egy hónapra.. «. ..— korona Negyedévre «. ,9 korona 0 félévre .. ». korona. Egész évre.. «. 32.— koronts. ^ Megjelenik délután +* Egyes szám ára IS fi teti** Minden, közleményünk után* nyomása tetős Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JIÁDOR Szerkesztőség: film kerület, Erzébeti körut ? Kiadóhivatal: VII.? Ers*ébet*körut 13"~2Q+ Fiók-kiadó hivatalok: V»» Vilmos császárját 14. &9*tét I£¡«9 Dátfyarea ?l. l&imz; Kohl markt f. A kitin tud magyarul ■Ás nem is akar, vagy nem tud megtanulni, az maradjon szépen szerényismeretlenségben és ne vállaljon hivatalt vagy tisztséget. Nem szabad annak megtörténni, ami a király budapesti időzése alatt történt, hogy egy öreg urat vezettek az egyik küldöttségben eléje és amikor a király megszólította, így felelt: — I hitl, schön, kann nit ungarisch ! Kérem szépen, nem tudok én magyarul... Ez az ur a soproni kereskedelmi kamara alelnöke volt... Ez a soproni úr igen kiváló és kifogástalan kereskedő, lehet. De mindenesetre kevés jóakaratra mutat, hogy előkelő társadalmi helyet, ért el, de arra nem evett ideje és fáradsága, hogy Magyarország szívében magyarul meg-, tanuljon. Végre, erre is joga van. •Joga van,a lustaságra és indolenciára. De nincs joga arra senkinek, hogy magyarul nem tudásával, talán akaratlanul is, tüntessen, kérkedjen. Az ilyen ember tehát, bármily kifogástalan ember is egyébként, ne vállaljon tisztséget. "Polgártársai pedig ne válaszszák meg. Végre is, ha valaki leélheti az életét Magyarországon, anélkül hogy magyarul megtanulna, leélheti anélkül is, hogy az elnök legyen. Bevalljuk, hogy kínos csodálkozással olvastuk ezt a királyi kihallgatáson lefolyt jelenetet. Nem hittük volna, hogy még ma is megtörténhet ilyesmi, hogy még olyan német gyökerű város vezető társadalmi osztályaiban lehessen valaki, aki nem tud magyarul. Ez a tény ugyanis nemcsak arra mutat, hogy az a vezető osztály nem nagyon nemzeti érzésű. Magyarországon a műveltségnek, a kultúrának az a foka, amit egy nagy város intelligenciájától el kell várni, csak magyarul ismerhető és szerezhető meg. Magyarországon a nemes kultúra hordozója és terjesztője a magyar nyelv, a nálunk elérhetőlegnagyobb műveltség magyar. Még a ki elvben ellensége is volna a magyarságnak, de "a mellett művelt ember, kénytelen volna magyarul megtanulni. A ki tehát azt mondja: I bitt schön, kann nit ungarisch! — az nem méltó semmiféle társadalmi kiválóságra, azért, mert nem akar magyarul megtanulni és azért is, mert magáról állítja ki a szegénységi bizonyítványt. Folyik a második máméi csata Naponta tíz kilométernél közelednek a németek Parishoz Berlin, május 1O. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Mértékadó katonai helyen közük velem a következőket: Az ellenség Soissons és Reims között összpontosította ellenlábasát. Ez egészen természetes volt, mert ezáltal azt remélték, hogy az arcvonal többi részén lélekzethez jutnak. Soissonsnál azonban már megtört az ellenség ellentarlása, Rems környékén pedig egyre összébb csukódik a harapófogó. Valószínű, hogy a fuanfloirt matyóti Steines- volvosot sem tarthattak sokáig. A harmadik tavaszi támadás által katlan alakú nyilast vágtak a németek az ellenség frontjába. A nyás szája Pakis felé tátong. Ami a legfeltűnőbb ebbe a támadásban : megkezdése óta minden nap egyforma mértékben haladt előre. A csapatok harc közben tíz kilométerrel nyomulnak előre naponta. Ez olyan eredmény, aminőt eddig nem látott a hadtörténelem. A csütörtökön délután kiadott jelentés adatai szerint a német gyalogság szerdán éjszaka körülbelül húsz kilométerre volt a Mámétól. Az eddigi előnyomulás ütemét tekintve, hízvást állíthatjuk, hogy ma más, a második malméi csata folyik Chateau, Tikiamátől északkeletie. Az agyukátemny percről-percre növekszik. Német kézre jutotak azok a nagy messzehordó ágyuk is, melyekkel az ellenség León ősi városát bombázta. Érdekes és a támadás erejére nézve jellemző, hogy még az ilyen támadások harmadik-negyedik napján szokásos rövid szünet sem ál ott lett, a német csapatok lendültetejesen egyforma maradt. Valószínű, hogy Foch tábornok, az entente haderejének főparancsnoka nagy erőket vet Soissons és Reims környékére, hogy valamiképpen feltartóztassa a német erőket. A Chemin des Dames elestekor Clémenceau a francia képviselőházban kijelentette, hogy a német támadás csak hadicsel. Most már láthatják a franciák, hogy a Soissons és Reims közt folyó csata döntő ütközet, Déri Imre. Elesett a harmadik francia védővonal is Berlin, május 31 (Az Ed remistudósítójának távirata) Ardenne altábornagy írja a Berliner Tageblatt-ben. A németeknek az új csatában elért taktikai sikerei óriási méretűek. Az ■ ellenséges hadseregek alapjukban megrendültek, amit a foglyok nagy száma is bizonyít. Minden győzelmi eredménynél fontosabb azonban az a körülmény, hogy a német csapatok példátlan faszuperéről tettek bizonyságot. Olyan nagyszerű munkát végeztek, amely már szinte a csodával határos. Négy nap alatt ellenséges tűzben három folyón keltek át, ami a legnehezebb feladatok közé tartozik, elfoglaltak hegyeket, magaslati állásokat és szorosokat, amelyekről azt tartották, hogy bevehetetlenek, bevettek erődöket, mint például Condé és Thierry erődeit, s mindezt egyetlen hatalmas nekirohanással. Az említett két erődöt a francia hadvezérek a harmadik francia vonal Tcdepilléreinek nevezték. A csata negyedik napjának estéjén a 60 kilométer széles német támadó front fennakadás, súrlódás vagy egyéb zavaró nélkül egészen a : a ' -ji ] v\ K. XA. IX. évfolyam * 129. szám. i ..... Vésse-folyóig jutott előre, sőt azon már több ponton át is kelt. Ke. Reimst is kiürítették a franciák Rotterdam, május 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A francia csapatok csak utcai harcok után távoztak Soissonsból. Azok a csapatok, melyek Reims várost védik, az Aisne-csatorna mögé vonultak vissza, északnyugatra, a várostól. V. B. Hogyan esett el Soissons Berlin, május 30. Szerdán, a csata harmadik napján szakadatlanul, szinte egymás hegyenhátán érkeztek a német hadosztályok jelentései a főhadiszállásra, csupa a sikerről. Soissons szerdán fényes nappal esett el. Brandenburgi hidászok rohammal foglalták el a várost és megakadályozták az ellenséget abban, hogy elpusztítsa az Aisne on át vezető hidakat. Nemcsak ez sikerült nekik, hanem sok zsákmányt is ejtettek. Távolabb felfelé harccal vívták ki a brandenburgiak a folyón való átkelést és elérték a Soissonstól délkeletre húzódó tensiket. Citynél egy francia zászlóalj, mely zárt alakulatban menetelt, kénytelen volt lövés nélkül letenni a fegyvert. Nanteuil és Branges elfoglalása nehéz küzdelembe került, míg Loupeigne, Mareuil és Dravegny csak átvonultakban látta az első német csapatokat. Goncherynél a németek átkeltek a Westen és megszállottál Thierryt. A napt folyamán az ellenség több ízben kemény ellentállást fejtett ki erős drótakadályokkal védett régi tartalékvonalain. A németek azonban visszavetették a Villemontoiretól Fère-en-Tordenoisig terjedő vonalon túl, úgy hogy ez által kezükbe került a Marne-menti Chateau - Thiernsből Soissonsba vezető út tetemes része. A franciák, tankok és harci repülők támogatásával, ellentámadást kezdtek, de vereséget szenvedtek. A csatatér keleti részén Reims északnyugati erődék estek és német repülők megtámadtak eltette.