Az Est, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

Szombat, /­/­& Junius /. A kormány az újabb tarifaemelés mellett döntött —­ Az Est tudósítójától — Xjf. ff Tudvalevő, hogy a kormány az­­idén felemert áru- és személydijsza­­ttrás újabb felemelését tervezi és hogy :*erre vonatkozólag az osztrák kor­­­m­ánynyal már régebb idő óta tár­gyalásokat folytat. Arról értesülünk,­­ hogy ebben az ügyben most megtör­tént a döntés és a kormány a tarifák é­ újabb felemelése mellett foglalt állást.­­A kereskedelmi m­inisztérium­ már elkészítette a felemelésre vonatkozó tervezetet és Szterényi József keres­kedelmi miniszter a tervezetet meg­küldte a tarifabizottság tagjainak, va­lamint a gazdasági érdekeltségeknek is. Legközelebb összehívja a miniszter a tarifabizottságot, majd júnum hó folyamán szaktanácskozásra, hívja össze az érdekeltségeket és ott is be fogja mutatni a tervezetet. Úgy hall­juk, hogy a díjszabásokat ezáltal is igen lényegesen emelik, azonban ebből az emelésből sem fog nagyon sok az államkincstár javára válni, mert a bevételi többlet túlnyomó része a személyzet járandóságának feleme­lésére és az újabb beruházások pót­lására szükséges. A Máv. igazgat­óságát beolvasztják a kereskedelmi minisztériumba — Az Est tudósítójától — "Az Est beszámolt róla néhány "héttel ezelőtt, hogy az államvas­utak igazgatása tekintetében na­gyobb szabású reform készül, még­pedig a­mely elsősorban a Máv. igazgatóságának és a kereskedel­mi­­ minisztériumnak összekötő szervezetét változtatja meg gyöke­resen. A legközelebbi napokban jelenik meg erről Szterényi Jó­zsef kereskedelmi miniszter kör­­renldlete, melynek lényege az, ha a Máv­ igazgatósága a jövő­ben a kereskedelmi minisztérium álla­mvoslagi osztálya lesz és a ke­reskedelmi miniszter elnökletével ln, idén héten úgynevezett minisz­­t­r­r államvasuti értekezleteket fog­tar­tani. Az új rendtől­ an ad­­isztráció lényeges megkönnyí­tőt­t - várják­ az államvasut egész ki­­igazgatásának meggyorsulását — a­mennyiben egy nehézkes­re beeső szerv eltűnik — a felfris­sült élet is. Eddig a Máv­ igazgatósága" min­den fontosabb ügyben írásos fel­te­jesztést küldött a kereskedelmi miniszternek és minden ilyen fel­­terjesztésnek az ügyosztály retor-­stán­t kellett keresztülmennie, a­míg a miniszterhez, vagy az államtit­kárhoz került. Megtörtént, hogy olyan ügyek, a­melyeket a gyakor­latban élő üzlet­vezet­őség, valamint a Máv, igazgatósága sokszor hóna­pokig tartó tanulmányozás után terjesztett fel a­ minisztériumba, ott a gyakorlattól teljesen távol­­álló fogalmazók, titkárok kezéhez kerültek, neon is szólva arról, hogy a Máv.-nak olyan beosztott tisztvi­selői is referálták a­ felterjesztést, a­kik az igazgatóság alárendeltjei. . A Máv. igazgatóinak önérzetét se nag­yon növelhette az eddigi gya­korlat s a­mi a legsúlyosabb, az ál­lam gyakran milliókat fizetett rá a bürokrata apparátusnak erre a ne­hézkes rendszerére; csak a háború alatti beszerzések példájára kell utalni, a­hol az árakban hétről- hétre óriási­ differenciák támadtak. Szörényi rendelete most függet­leníteni akarja a Mév.-ot a minisz­térium osztályaitól, az új rend sze­rint a Máv. igazgat­ósága a jövő­ben nem érintkezik többé a minisz­tériummal. A­mint megírtuk, maga lesz a minisztérium államvasúti szakosztálya és minden olyan Máv.­­figyel, a­mely miniszteri elhatáro­zást igényel, a Máv. igazgatósága közvetlenül és véglegesen dolgozza fel és közvetlenül terjeszti a mi­niszterhez, írljük a minis/­­terium bármilyen más ügyosztálya. Éven­kint így legalább .25—30.000 darab * . Í7r í b...í,Zr. *i,i, irásbeli felterjesztést takarítanak meg és a mellett" az ügyek elinté­zésének két-három havi gyorsulá­sát is remélik. A­­hol Máv.-ügyben rögtöni döntésre van szükség, az a miniszteri állam­vasuti értekezle­ten történik, a­­melyen a­ pénzügyi vonatkozásoknál fogva a pénzügy­miniszter képviselője is megjele­nik. Ív mellett azonban szélesebb terü­leten is előkészítik a Máv. igazga­tásának reformjai, még­pedig a leg­m­essz­eb­b m­enő decentralizáci­ó alapján, elsősorban olyan irányban, hogy az igazgatóság, a­­mely amúgy is miniszteriális hatáskörrel bővül, minden üzleti ügyet átenged, az üz­let vezet­őségeknek. Az üzletvezető­­ségek üzletigazgatóságokká alakul­nak át és ez­által bizonyára növelni fogják az üzletvezetőségek számát, minthogy az egész reform­politiká­ban az adminisztráció megkönnyí­tésére, az eddigi, túlterhelések meg­szüntetésére törekednek. A Máv.­általános reformjának az előkészítésére legközelebb bizottság­ alakul, a­melyben a gazdasági ér­dekeltségeket is bevonják. A vMéhe m is letörik a cipészuzsorát Ssterényil rendelek« » SPrvényísfflfésálgoisho* -t Az Esi tudósitófától — Szterényi József kereskedelmi mi­niszter erőteljesen folytatja a cipő­­uzsora letörését és mindenképpen érvényt akar szerezni ebbeli rendele­­tének. Erre vonatkozó intézkedései­hez tartozik az alább következő ren­delet is, melyet tegnap intézett a tör­vényhatóságok fejeihez : A cipőkészítő és cipőtnyitó mun­kák folytonosságának biztosítását célzó hatósági intézkedésekről szóló 2133/1918. M. E. számú rendeletet azzal küldöm meg I. Címnek, hogy kísérje figyelemmel az iparosok és ke­reskedők körében a rendelet ellen esetleg nyilvánuló mozgalmakat és a­mennyi­ben akár egyesek részéről, akár álta­lánosságban oly jelenségeket észlelne, melyek a rendeletben nyert felhatal­mazással való élést megokolják, le­gyen nekem azonnal jelentési, hogy megfelelően intézkedhessen­, illetve a t. Címnek a felhatalmazást megad­hass­a­­n. El vagyok ugyanis lökérve, hogy a polgári lakosság lábbeli-szükségletének fedezéséről kiadott rendeletnek minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel érvényt fogok szerezni és a rendelet el­len való akár nyílt, akár burkolt ellen­­szegüléseket meg fogom torolni. A polgári közönség lábbeli-szük­ségletének biztosítása a rendelkezésre álló, a szerfelett csekély készletekre való tekintettel, csakis abban az esetben biztosítható, hogy ha a vonatkozó rendeleteket és pedig­­első­sorban a St .863/9­8. számú rende­letet az arra hivatott hatóságok leg­szigorúbban végrehajtják és mindazok ellen, a­kik a rendelet végrehajtását meggátolják, vagy akadályozzák, vagy megakadályozni igyekeznek, teljes szigorral eljárnak, megtagadásáról azonnal jegyző­­könyvet vett fel. Kosy százados az operációt kö­vető napon lázas lett, az arca meg­dagadt. Ekkor beszállíttatta magát­ a Fasor-szanatóriumba. E hónap 24-én Borszéki­ taná­r telefonon arra kérte meg Ádám tanárt, hogy együtt látogassák meg a beteget a szanatóriumban. Bor­­széky és Ádám délután fél hat óra­kor jelent meg a szanatóriumban. Kosy százados nyakán ekkorra­­ már nagy tályog képződött. Megint valami könnyű operációról volt szó. A menyasszony azonban ek­kor azt kérte, hogy ne kívülről vágják a vőlegényét, mert azzal elcsúfítják. Ádám tanár metszést végzett a tályogon, utána a beteg lényegesen jobban érezte magát. Este 11 órakor még egyszer meg­látogatta, hogy százados állapota akkor is kielégítő volt és semmi­féle aggodalomra nem adott okot. Hajnali három órakor a száza­dos hirtelen rosszul érezte magát. Hivatták a szanatórium inspekciós orvosnőjét Mikor ez a szobába be­lépett, a százados már utolsót, lé­legzett,, az orvosnő jelenlétében meghalt. Az orvosnő véleménye az, hogy minden valószínűség sze­rint szívszélhűdás ölte meg. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a klinikai operáció után a nyitott seb, a­melyet a klinikának nem volt módjában a beteg eltávozása után megfigyelni, fertőződött és vérmérgezés okozta a százados ha­­lálát. Ádám tanár, a­ki kitűnően haj­­totta végre a­ műtétet, meglepődve értesült másnap a halál bekövet­kezéséről és a halál közvetlen oká­nak megvizsgálása céljából rend­őri boncolás elrendelését kérte. Tarján Vilmos. Az önfejű beteg tragédiája — Az Est tudósítójától — Két héttel ezelőtt kellemetlen dolog történt, dr. Wein Dezső fog­orvos rendelőjében. A székben Kosy Oszkár százados ült, a­kinek fogsorát Wein javította. Érzékte­­lenítés közben az injekológ­ia egy­­része beletörött a foghúsba. Kern olyan kifogástalan minőségű volt a tű, mint a­milyent békében gyár­tottak, hanem törékeny k­aalitt. Az orvos nem tehet róla, mással is megtörtént már, hogy érzéktele­­nítés közben a haditű­ eltört és kel­lemetlenséget okozott. A­ fogorvos rögtön segíteni akart a dolgon, vágni kezdte a fogdust, de a­­tűt nem találta meg. Wein ajánlatára Kosy százados felkeres­te Elischer Gyula tanárt és meg­­röntgeneztette magát. Klischer pontos felvételt készített s elküld­te a beteget a Dollinger-klinikára Holzwarth Jenő tanárhoz, hogy operáltassa meg magát. Holtwarth akadályozva volt a műtét végre­hajtásában, maga helyett kollégá­ját, dr. Adápi Lajost, az újabb se­bésznemzedék egyik legkiválóbb tanárát ajánlotta. Ádám megvizsgálta Kosyt s ki­jelentette előtte és a, kíséretében lévő, hölgy el­ött, hogy atago-az ope­-s ráció nem nagy dolog, de kompli­kációk elkerülése, vagy esetleg ide­jében való megakadályozása céljá­ból mellőzhetetlen lenne a beteg érdekében, hogy az operáció után a klinikán maradjon. Erről azon­ban sem a beteg, sem a kíséretében lévő hölgy hallani sem akart. Ádám tanár észlelő segítségével megope­rálta a beteget. Az operáció maga nem volt nagyon körülményes, a professzor meglepő gyorsasággal eltávolította a tűmaradványt a fog­­husból s át is adta a százados kísé­rőjének. A f­oghus akkor már genyes volt. Ádám tanár az operációnál segédkező öt tanú jelenlétében még egyszer nyomatékosan hangoztat­ta, hogy a betegnek ott kellene maradnia. A százados és a hölgy azonban kijelentette, hogy nem maradhatnak a klinikán, mert rá­juk nézve életkérdés, hogy onnan eltávozzanak. Mint megtudtuk, en­nek az „életkérdésnek“ az a hát­tere, hogy a századost, a­ki váló­félben volt a feleségétől, a hölgy, a­ki menyasszonya volt, egy percre sem akarta elhagyni. A válóper­ben az utolsó tárgyalás épp a na­pokban lett volna. Ádám ..tanár.­ vn .orvosi _ kérelem. 3. oldal Az„i­zgatók és hazaárulók kizárása a választójogból — Az Est tudósítójától — A választójogi bizottság ma dél­előtt tíz órakor Beöthy László el­nöklésével folytatta a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Az ülésen a kormány részéről Wekerler Sándor miniszterelnök jelent meg, a tagok közül azonban igen keve­sen érdeklődtek a tárgyak­ iránt. A bizottság a javaslat 11. szakaszát­ tárgyalta, a­mely azokat az esete­ket sorolja fel, hogy fák vannak a választójogból kizárva. A szakaszhoz Balogh Jenő stilá­­ris módosításokat ajánlott, majd a­ tulajdon elleni izgatásra vonatko­zólag megjegyzi, hogy igazoltnak­ tartja a törvény meghozatala előtt elítéltekre nézve a megfelelő intéz­kedés felvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. A sza­kasz 14. pontjába, a­mely felsorol­ja a közhivatalnokokat, a „tanár"* szót is be akarja iktatni. A sza­kasz 15. pontjában azt is precizí­­rázni kívánja, a­ki az izgatást „tet­tel“ követi el. Csizmazia Endre előadó javasol­ja, hogy a hittfelekezet, tulajdon és házasság elleni vétséget ne ve­gyék fel mint kizáró okot, hanem maradjanak erre nézve az eredeti javaslatnál. Nem tartja megokolt­nak, hogy a választójogtól meg­­foszlassanak egyes társadalmi osz­tályok, a­melyek iránya ezek ellen az intézmények ellen néha hango­sabban nyilatkozik meg és ezért eupek—a­­tárme­bn­i esz-

Next