Az Est, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

Előfizetési árakt egy hónapra•• «« 3.— koron* Negyedévre » •• korona Félévre *..........•• /11.— korona Egész évre.. .. .. 32.— korona ^ Megjelenik délután * Egyes szám ára 13 fJLSÍtSxn* Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Andor Szerkesztőség, VI­I. kerület, Erzsébetek Urat 9 túladó hivatali VII.% Erzsébet»körút Fiók-kiadóhivataloks V*, Vilmos császárzat 14. SXK és IV,­ Váci­ Utca 12, Wieszt I­, Kohlmarkt 1. Van nem mk másik háborúnk is, nemcsak ez a világszégyen, a­miben ötödik éve vergődünk. Van külön nem­zeti szégyenünk is. Az a hábo­rú, a­mit népünk mindig viselt , a tüdővész,a gyermekhalál, az el­hanyagolt közegészségügy ellen. És míg ebben a világháború­ban jól felfegyverkezve, felké­szülve veszünk részt, addig ab­­­ban a másik, ősi magyar hábo­­rúban a magyar nép teljesen magára hagyatva, fegyvertele­nül, a babona és kuruzslás ka­sszáival vergődik az ellenség el­iten, mint egy századok óta tartó­­gerillaharcban . Az Országos Közegészség­­ügyi Tanács tegnap jubilálta ötvenedik esztendejét. Ezen az ünnepen egy nagy öreg orvos beszédet tartott és elmondta, hogy ebben az országban nem egy falu van már, a­hol a te­mető nagyobb, mint a falu. A miniszterelnök is ott volt ezen az ünnepen és ő is beszédet mondott. Szépeket mondott, de Szebb volt az, a­mi a minap a képviselőházban csúszott ki a száján. A­mikor azt mondotta, hogy ebben az országban van­nak vidékek, a­hol az erdők fás koporsót teremnek és az utcá­kon az enyészet szele fu.­­ Vannak tehát vidékek, a­hol enyészetet, koporsót és temetőt ,lát Magyarországon a közegész­ségügy vezető orvostanára és a miniszterelnök. Müller Kálmán meg is mondta, miért harcolunk ily reménytelenül, folytonos ve­reségekkel a betegségek ellen. A politika napi civódásai nem törődnek a közegészségügy nagy nemzeti életkérdésével, azon nem lehet érvényesülni, nem le­het rajta keresztül hatalomhoz jutni. A közigazgatás pedig nem ért hozzá, sőt gyakran egyenesen ellensége. Tehát a politika és a közigaz­gatás. A politika és a közigaz­gatás, a­mely nem a népé ná­lunk, nem is törődik vele, hogy a nép pusztul és sorvad a tüdő­­vészben, nemi bajokban, gyer­m­­ekhalandósá­gban. Soha jobb bizonyíték Müller Kálmán tételére, hogy a nép abba a nagy betegségbe hat hete tömegesen, a régi magyar politikába, mint az a nap, a­melyen beszédét elmondta ! Azon a napon őszi?,­­ ugyanis se’ nagy hűhóval megcsinált pépjóléti minisztériumot. Megkezdődött a finnkor ősz béketárgyalás Az entente Murmann akciója sietteti a megegyezést Stockholm, július 30. (Az Est rendes tudósításának távirata) A helsingforsi finn politikai kö­rök fokozott érdeklődéssel tekinte­nek Berlinre, a­hol megkezdődött tegnap, 29-én, az orosz-finn béke­­tárgyalás. Az itteni politikai kö­rök a tárgyalás gyors eredményé­re számítanak, mivel a finnek fő­követelése Karélia partvidékére vonatkozik, a­melyről az oroszok még II. Sándor idejében elvben le­mondottak Finnország javára, cse­rében a dél-finn Sziszterbek terü­letért. Ez utóbbit a valóságban Oroszország területébe be is kebe­lezték, a­nélkül hogy Finnország tényleg kompenzációt kapott volna érte. Különben a­ bolseviki kor­mány el is ismerte a finnek jogát Karéliára, a­mi annál is termé­szetesebb, mert manapság a­ szov­jet­ kormányt és Finnországot kö­zös ellenség fenyegeti:­­északról, a Murman-vasút felől az entente. Az entente arra törekszik, hogy egész Észak-Oroszországot hatalmába ke­rítse, Finnországot pedig az Északi Jeges-tengertől elvágja. Az enten­te e terveinek megakadályozása Finnország és Oroszország közös érdeke és mert a bolsevikieknek tisztában kell lenniök azzal, hogy Finnországban már eljátszották játékaikat, a szovjet­ kormány kép­viselőinek nem fog nagyon nehe­zükre esni, hogy a berlini tárgya­lások folyamán Oroszország és a független Finnország között a ba­rátságos viszony felépítésére ala­pot találjanak. Hogy a tárgyalások Berlinben folynak, ez biztosíték arra, hogy hamarosan pozitív eredményre fog­nak vezetni. Bryk­ Jl finn országgyűlés pár nap múlva dönt az államformáról­­ Stockholm, július 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Finnország alkotmányinak ügye a döntés stádiumába lépett. A finn országgyűlés augusztus 5-én ül össze újból, akkor fog határozni harmadik olvasásban a monarchia kérdéséről. A köztársasági párti ellenzék folyvást erősbödőben van, az eredmény azonban kétes. Min­den esetben azonban a kormány erősen el van tökélve arra, hogy minden rendelkezésére álló törvé­nyes eszközzel végrehajtja a mon­archia felállítását, mint Finnország nemzeti jövőjének egyetlen biztosí­tékát. Az augusztusi hónap első napjaiban nagy küzdelemre van kilátás, és a meglepetések sincse­nek kizárva. Bryk. Az angolok őszre várják a nagy német offenzivát Jlága, július 31. (Az Est tudósítójától) A Manchester Guardian rámu­tat arra, hogy nem nagyon kell örülni a Foch-féle offenziva sike­rének, mert az igazi nagy német offenzivák eddig mindig őszszel következtek be. A németek 1914 őszén Oroszországot intézték el, 1915-ben az angolok ellen törtek előre, 1928-ban legázolták Szerbiát és utat nyitottak maguknak kelet felé, 1917-ben Komámnét vették sor­ra, végleg megverték Oroszorszá­got és hatalmas csapást mértek Olaszországra. Mihelyt Németor­szág helyreállítja frontját és de­fenzívába megy át, tekintélyes számú csapatot ismét más célra használhat fel és számíthatunk rá, hogy valahol másutt kezd új offen­­zívát. Talán Palesztina, vagy Egyiptom lesz most soron. Azért helyén­való volna arról gondos­kodni,­ hogy a­­Földközi-tengeren­­ működő penge salai­­járók ellen ere­­é­lyesebben küzdjünk, mint eddig,­­ hogy legalább erősítéseket tudjon küldeni Anglia oda, a­hol szükség lesz rájuk. Berlin, július 31. (Az Est tudósítójáról) A Marne melletti visszavonulás­ról a Vorwärts katonai kritikusa a következőket írja: A rövidebb frontra való visszavonulásunk azt jelenti, hogy vonalunk jelentéke­nyen megerősödött az ellenség új támadásaival szemben, a­melyek, úgy látszik, küszöbön állnak. Az­­ angol és francia sajtó a dolgok ilyetén fejlődését egyes részletek­ben előre látta és különösen Hervé ítéli meg lapjában igen szkeptiku­san az új helyzetet, valamint az en- t ! tente legutóbbi operációját. Ezt a | [ szkeptikus felfogást teljes mérték- j­­­ben jogosulttá teszik a­ legfőbb né- * * met hadvezetőség taktikai intézke­dései. Foch hatalmas támadása hiábavaló volt, hasztalan hozott nagy áldozatokat, mert az­ ipieia­­tiva a németek kezében marad, nagyjából áttekintve' ez a Mer:', tól való vis*?.*:- • ja: i ménye. A némmete orosz gazdasági és politikai megegyezés Berlin, j alius 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A Pétervári Távirati ügynökség berlini képviselője ma kommünikét tesz közzé, a­mely azt mondja, hogy a német-orosz tárgyalások gazda­­sági része kedvező véget ért, de politikai része még meg sem kez­dődött. Berlini illetékes helyen erre vo­natkozólag azt hangsúlyozták előt­tem, hogy a gazdasági megegyezé­sek egyúttal politikai jelentőségűek is. Ezen kívül arra törekszenek, hogy a politikai kérdéseket is ked­vező eredménynyel oldják meg. ____ D. _ Az entente követei Archangelszkbe költöztek Berlin, julius SJ. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Luganóból jelentik. Az entente oroszországi képviselői Vologdából Archangeleszkbe költöztek, mert attól féltek, hogy a bolseviki­ kor­­mány kezei közé kerülnek és a kor­mány kezesekül fogja őket felhasz­nálni. Ezért utasították el Csicserin külügyminiszternek azt a meghívá­sát is, hogy tegyék át székhelyüket Moszkvába. Vologdában egy vas­­úti kocsiban laktak a követek erős őrizettel. ______ Re. A francia munkások nagy többsége a kormány ellen Genf, július 31. (Az Est tudósítójától) Clém­enceau ellenfelei, a­kiknek Long­uet a vezérük, nagy sikert arattak a párisi szocialista gyűlé­sen. A gyűlés lelkes felkiáltások közben 1544 szavazattal fogadta el Longuet napirendi javaslatát, a­melyen ott szerepelt a francia hadi­célok meg­változtat­ásának és álta­lános nemzetközi szocialista kon­ferencia sürgős egybehívásának a követelése. Ezzel szemben csak 1172 szavazatot kapott Renauddt javas­lata, a­mely a londoni munkásérte­kezlet határozatainak megújítását akarta napirendre tűzetni.­ A sza­vazás után a kormány hívei ott­hagyták a gyűlést. Azt jelenti ez az eredmény, hogy a francia mun­kásság nyolcvan százaléka határo­­zottan­ állást foglalt a kormány gesz politikája ellen. Longuet, Rembat és Pressem­an lépett m­­ost a­ párt vezetésében előtérbe.

Next