Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-01 / 282. szám
4. oldal. HÍREK Az Est telefonszámai: 70—82 től 70—99-ig Az Est hirdetés ára: A hirdetés millimétersoronkint de koronába kerül. A legkisebb hirdetés (15 mm.) ára 75 korona. Családi vonatkozású hírek (eljegyzések, Házasságok, halálozások) közlés© 5 sorig 50 korona, minden további sor 30 korona. — Törekvések a jegybank közösségének fentartására és az entente. Amí a minálunk"sürgős előkészületek történnek az önálló magyar jegybank felállítására", addig a tőlünk és Ausztriától elszakadt államok azon fáradoznak, hogy a bankközösséget egyelőre minden körülmények között fenntarthassák. A cseh és a délszláv kormány megegyezett az Osztrák-Magyar Bankkal és ehhez a magyar kormány is hozzájárult, hogy amíg a bank szétválasztása iránt nem jön valamiféle megállapodás létre, Prágában és Zágrábban a budapesti főintézettel teljesen egyenrangú főintézet létesül, és hogy a bank főtanácsában a cseh és délszláv kormány egy-egy taggal képviselteti magát. A csehek eleinte tudni sem akartak közös bankról, azonban a területeiken lévő nagy bankjegytömeg arra kényszeríti őket, hogy egyelőre biztosítékokat szerezzenek a bankjegyek fizető erejének, amit úgy vélnek legsikeresebben megvalósíthatni, ha egyelőre nem engedik a bankot szétválasztani és az elszakadó államok szolidaritásával nyilvánítják meg a bankjegyek fizetőképességébe vetett bizalmat. Úgy halljuk egyébként, hogy az entente-államok részéről máris érdeklődnek a jegybank sorsa iránt, aminek az az oka, hogy az összes ententeállamokban jelentékeny anyagi érdekeltség van osztrák és magyar értékekben, különösen állami és jelzálogkötvényekben, amelyeknek sorsára egyáltalán nem lehet közömbös a koronaérték mikénti alakulása ésa bankjegykibocsátó intézet sorsa. Az entente ilyen irányú érdeklődésének egyik konkrét eredménye különben, hogy a megszálló csapatok például utasítást kaptak arra, hogy a Ferenc-csatornát és a csatornát fentartó társaságot, amelynek részvényesei és vezetői túlnyomórészt angolok, minden károkozástól óvják meg. A központok feloszlatása és a Népruházati Bizottság. A Népruházati Bizottság vezérigazgatója, Vértes Emil közölte a központok kormánybiztosával, hogy a háború befejeztével a ruházati központ fentartását már nem tartja szükségesnek és ezért a kormány rendelkezésére bocsátjaállását. — A spanyol betegség. A spanyol járványban megbetegedettek statisztikája a tegnapi napról ismét emelkedést mutat, ezzel szemben a halálozások száma némileg csökkent. Pénteken a kerületekben 333 új megbetegedés fordult elő, a kórházakba pedig 189 új spanyol beteget szállítottak, az összes megbetegedések száma tegnap 522 volt, tizenöttel több, mint csütörtökön. A kerületekben pénteken 15 spanyol beteg halt meg, a kórházakban elhalálozottak száma pedig 10 volt, vagyis a spanyol járványnak a tegnapi nap folyamán 34 egyén esett áldozatul. A kórházakból pénteken csak 56 spanyol beteg távozott gyógyultan és ez idő szerint 1817 spanyol beteg áll a Zita- és a Gellért-kórházakban, ápolás alatt. A tiszti főorvosi kimutatás szerint az összes kórházi üres ágyak száma 424. — Vázsonyi Jenő címzetes államtitkár. A magyar kormány— mint a hivatalos lap mai száma jelenti — Vázsonyi Jenőnek, a magyar államvasutak igazgatósága elnökének az államtitkári címet és jelleget adományozta. — A fóvárosi kaszárnyákban helyezik el a francia katonaságot. A városházán a francia katonák elszállásolása ügyében értekezlet volt, melyen a hadügyminisztérium, az államvasút, Pest vármegye, a főváros képviselői vettek részt. A francia hadvezetőség Stielly vezérkari százados, összekötőtiszt útján ugyanis azt a kívánságát, fejezte ki, hogy az egész, Budapestet megszálló francia gyalogságot, mintegy nyolcezer embert, nem ahogy eddig tervezve volt, a főváros környékén, hanem kizárólag a fővárosban helyezik el. A francia hadvezetőség a katonákat kaszárnyákban kívánja elhelyezni és a francia tisztek szállásait is úgy óhajtja, hogy azok a kaszárnyák közelében legyenek. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a francia gyalogságot a Lehel-utcai Albrecht-, a gróf Haller-utcai Nádasdy-, a Hungária-úti Andrássy-, a Falk Miksautcai Károly főherceg és a kelenföldi Károly király kaszárnyákban fogja elhelyezni. A megszálló katonaság utászcsapatait egy zuglói iskolában helyezik el. A tüzérek Soroksáron és környékén lesznek elszállásolva, a lovasdandár pedig, minthogy a lovak elhelyezésére Budapesten alkalmas istállók nincsenek, Újpestre, Dunakeszire és Alagra fog kerülni. Az utászok lovait az ügetőverseny, a magasabb katonai parancsnokságok lovait pedig a Taversall és az új lóversenytér istállóiban fogják elhelyezni. A tisztek szállásaira vonatkozólag egy minimális részt a kaszárnyákban helyez el a katonai ügyosztály, amivel eleget óhajt tenni a francia hadvezetőség kívánságának, a fenmaradó részt pedig szállodákban és az eddig jelentkezett magánlakásokban szállásolja el. A francia katonaság pontos érkezéséről pozitív hír még ma sem érkezett, de valószínű, hogy a francia katonaság a legközelebbi napokban már itt lesz. Az Operaház titkára a kultuszminisztériumban. Lovászy miniszter eddigi tevékenysége elismerése mellett Vidor Dezsőt, az Operaház titkárát, állásától saját kérelmére felmentette és a kultuszminisztérium művészeti osztályába rendelte be további szolgálattételre. — Szemere Miklós ellenforradalma. Az Est tegnapi számában megemlékeztünk arról a hírről, hogy Szemere Miklós és néhány társa ellenforradalmi mozgalmat szervez. Ezzel kapcsolatban Wild József vezérkari százados annak közlését kéri, hogy ő semmiféle politikai tevékenységet nem folytat, mint osztrák állampolgár csak átmenetileg tartózkodik Budapesten és Szemerét nem is ismeri. Szemere Miklósról, ki október közepe óta Bécsben orvosi kezelés alatt van, azt jelentik nekünk, hogy semmiféle ellenforradalmi mozgalomban nem vesz részt. — A magyar forradalom. (Magyar Lajos könyve.) A háború öt véres esztendejéről haditudósítások jelentek meg, többnyire hangulatkeltő írások, kivétel volt az őszinte és bátor hang, a valóság igaz leírása. A magyar forradalom megszületéséről is megjelent egy könyv. »A magyar forradalom a címe és írója Magyar Lajos, aki tagja a Nemzeti Tanács végrehajtóbizottságának és szemtanúja volt a nagy átalakító eseményeknek. Haditudósítás az ő könyve is, de olyan haditudósítás, amely a forradalom győzelmes harcának legigazibb, a legemberibb leírása. Nem szépít, a nagy napokat nem akarja legendássá tenni, de közel hozza az olvasóhoz emberi vonatkozásait és ebből a könyvből tudjuk Vasárnap, t917 december 1. Batthyány belügyminiszter az ország rendjének helyreállításáról —Ida Est tudósítójától Az Est munkatársa ma délelőtt több aktuális ügyben kérdést intézett gróf Batthyány Tivadar belügyminiszterhez. Elsősorban a közigazgatás rendjének a menete iránt érdeklődtünk, amire a belügyminiszter a következőket mondta: " Ami a közigazgatást illeti, természetes, hogy a forradalom első óráiban a nemzeti tanácsok vették át a végrehajtó hatalom intézését. Most azonban, amidőn a forradalom eredményeként proklamáltuk a népköztársaságot és a november 16-iki néphatározat elrendeli, hogy az ezzel ellentétben nem álló összes törvények érvényben maradnak, magától értetődik, hogy a közigazgatás intézése a nemzeti tanácsok kezéből visszaháramlik a kormányra és a közigazgatási hivatalokra. Ebben az ügyben a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján tegnap írtam alá egy rendeletet, amelyben hálás köszönettel ismerem el a nemzeti tanácsok örökbecsű működését, azonban az előbb elmondottak alapján felkérem a tanácsokat, hogy mint tanácsadó testületek támogassák továbbra is a közigazgatást, de adószedéstől és minden egyéb rendes közigazgatási funkciótól most már tartózkodjak. — Milyen a közrend az országban? — A legfőbb gomlom — válaszolt a miniszter — az országban a közrend fentartása. A városokban mindenütt teljes a rend, a vidékeken egyes helyeken még fordulnak ugyan elő vagyon elleni sajnálatos kihágások, azonban bízom benne, hoy magra a nép nem fogja tűrni, hogy a szabadságot ilyen kihágások kompromittálják. A rend fentartásához személyzet beállításáról gondoskodni fogok. — Mi történik ott, — kérdezte a munkatársunk — ,hol a közigazgatási személyzet elmenekült? — Köztudomású tény, — volt a miniszter válasza — hogy tíz ország nem egy helyén a közigazgatási tisztviselők, a szolgabírák és jegyzők helyüket ideiglenesen kénytelenek voltak elhagyni. Ez a probléma meglehetős gondot okoz, azonban itt is a konszolidáció útján vagyunk, amennyiben máris többen elfoglalhatták helyüket. A belügyminisztériumban történő szervezkedések iránt érdeklődtünk ezután. — Ami azon kérdését illeti — mondta a miniszter — hogy hogyan állunk itten a tisztviselői mozgalmakkal, kijelenthetem, hogy természetesen nemcsak biztosítom, de szívesen is látom a tisztviselők teljes szervezkedési szabadságát, amenynyiben a törvényes keretekben mozog és a hivatalos ügyek intézése ezáltal kárt nem szenved. Megvallom, itt a belügyminisztériumban nagyon sok restanciát találtam, amelynek sürgős feldolgozására a tegnapi napon adtam ki rendeletet, mert a közérdek nem tűri az ügyek lassú, halogató kezelését, meg voltaképpen először, hogy mi történt az őszirózsás forradalom kulisszái mögött. Izgalmas és érdekes riport »A magyar forradalom«, egy kitűnő újságíró és iró munkája. Láz és hevület vonul keresztül a köny■ vön, amelyet az Athenaeum adott ki. Ára 3 korona és minden könyvkereskedésben és Az Est összes elárusítóhelyein kapható. — A szesztilalom megszegői. AVI. kerületi kapitányságon öt napi elzárásra, "és 100között a pénzbüntetésre ítélték Menyhárt Istvánnét, akinek Aréna-út 120. alatti üzletében rendszeresen mértek ki szeszt. Baumi János oktogon-téri vendéglőst ötven korona, a Király utcai Lovranakávéház tulajdonosát, Horváth Dezsőt. 50 korona, Sebes Dezsőné Lehelutcai vendéglőst 50 korona pénzbüntetésre ítélték bor és sör kimérése miatt. A VII. kerületi kapitányságon Stumbach János rendőrfogalmazó a Rákóczi úti YHdliz emeleti kávéház tulajdonosát, Strohmert, 1000 korona pénzbüntetésre ítélte a szesztilalom áthágása és árdrágítás miatt. Strohmer a tilalom idején bort szolgált fel vendégeinek és pedig két deci forralt bort 70 koronáért. Azonkívül elrendelte a rendőrbíró, hogy a szesztilalom tartamára a kávéházat bezárják, ami az ítélet kihirdetése után meg is történt. A nyolcadik kerületi kapitányságon dr. Pál Béla rendőrfogalmazó elítélte a József-körúti Baross-kávéház tulajdonosát, Szepesi Frigyest a szesztilalom megszegéséért. Szepesi azzal védekezett, hogy az ipartestület értesítette,, hogy szabad szeszt árusítani. Ennek figyelembevételével 50 korona pénzbüntetésre ítélték." A cenzúra teljes megszüntetései Miután a kormány tudta nélkülis intenciója ellenére egyes közegek a cenzúrát nem szüntették meg teljes mértékben, a tegnap esti minisztertanácsban utasítást adott ki a kormány a cenzúra teljes megszüntetésére. A fegyverszüneti szerződés értelmében a franciák továbbra is ellenőrizni fogják a postát és a távírdát. — Marostorda és Marosvásárhely komány biztossága. A hivatalos lap ma jelenti, hogy a kormány Inczédy- Joksmann Nándort Marostorda vármegye és Marosvásárhely város főispáni állásától felmentette és helyébe a vármegye kormánybiztosává dr. Erős József ügyvédet, a város kormánybiztosává pedig Halász József bankigazgatót nevezte ki. — Dula és Mudruny is egyesülni akar Csehországgal. A következő levelet kaptuk: Az alulírottakról 1. lapjában közlött hírekkel szemben, amelyek szerint mi a szlovák nemzeti tanács által Turócszentmártonban ez évi október hó 30-án elfogadott deklarációval akár egészben, akár részben nem értünk egyet és nemzetünknek Csehországgal való egyesítését ellenezzük, ezennel határozottan kijelentjük, hogy e híreknek semmi alapja nincs s azokban nekünk olyan kijelentések tulajdonulatnak, amelyeket mi nem tettünk. Csatlakozásunk a szlovák nemzet által lelkesedéssel elfogadott állásponthoz nemzetünk érdekeinek komoly megfontolása után történt s miután ezen álláspontot nemzetünk összes rétegei nagy lelkesedéssel magukévá tették, nincs e széles világon olyan hatalom, a mely bennünket nemzetünk egységes szándékától eltántoríthatna. Turócszentmártonban, 1918. évi november 28-án. Dr. Mudrony János, a szlovák nemzeti tanács tagja, Dula Máté, a szlovák nemzeti tanács végrehajtó bizottságának elnöke. — Kinevezések a Bánságban. Mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a kormány dr. Jakobi Kálmán temesvári munkás pénztári igazgatót Temesvár város kormánybiztosává nevezte ki, dr. Roth Ottó ügyvédet pedig a Bánság egész területére a közrendészetet érdeklő ügyek ellátására kiterjedő hatáskörrel ruházta fel.