Az Est, 1919. március (10. évfolyam, 52-75. szám)

1919-03-01 / 52. szám

2. oldal.­­ Szombat, 1999 március 1. A katonai bíróságokat be akarják olvasztani a polgári bíróságokba­ ­ Az Est tudósítói­tól . A katonai bíróságok mostani ösz­­szetételükben egyáltalában nem ma­radhatnak meg és felmerült az a terv, hogy beolvaszszák őket a polgári bíróságokba. A hadügyminiszter eb­ben az ügyben ankétot hívott össze, a­melyen a hivatalos téntyezők szinte egyöntetűen a katonai bíróságok fen­­tartása mellett foglaltak állást, a had­ügyminisztérium képviselője azonban a beolvasztást javasolta és az elnöklő Pető Márton államtitkár megjegyezte, hogy ő más állásfoglalásra volt elké­szülve az ankét részéről. Hamarosan újabb ankét lesz, a­melyen az elő­jelekből ítélve erősebben ki fog dom­borodni a katonai bíróságok meg- *­szüntetésére vonatkozó javaslat. A katonai szakértők maguk sem idegenkednek az eszmétől, minden­esetre kívánják, hogy a polgári és ka­tonai bíróság között legalább egyön­tetűség legyen, de hangoztatják, hogy egyes tisztára katonai termé­szetű ügyeket a polgári bíróságok nem tudnak elintézni és úgy képzelik a megoldást, hogy ezekre a speciális ügyekre valamiféleképpen katonai er­­küdtszéket kellene megszervezni. Ilyen körülmények között a had­bíróságon nem­­igen vannak tárgya­lások­ és csupán a legsürgősebb ügye­ket intézik el. A bíróságok tárgyalá­sainak megtartását még az is akadá­lyozza, hogy polgári törvényszékek számára az amnesztia-törvény már megjelent, a katonai amnesztia-tör­vényt azonban még nem bocsájtot­­ták ki. A nagynehezen kitűzött tár­gyalások részint a vádlottak, részint a tanúk meg nem jelenése miatt nem tarthatók meg, de volt olyan eset is, a­mikor a bíróság tagjai sem jelentek meg. A katonai törvények­­ sokkal szi­gorúbbak, mint a polgáriak és e miatt sok delinkvensnek hátránya szár­mazik, így nemrégen elítéltek egy fiatalembert, ki megszökött ezredé­től, rossz társaságba keveredett, be­tört a Belváros egyik üzletébe és 15.000 koronát ellopott. Az érték megkerült, károsodás nincs, a tatal­­ember őszinte megbánást mutat és büntetlen előéletű, ennek ellenére öt év­ súlyos börtönt kapott. Rendes bíróságoknál enyhe büntetéssel sza­badult volna, sőt az amnesztia-tör­vény értelmében talán még kegyelmet is kapott volna. A katonai bíróság nem ítélkezhetett másképpen, mert erre a bűncselekményre a katonaság­nál az öt évi súlyos börtön a mini­mum. "A Margit­ körúti katonai börtönről a legrémesebb h­írek volt­ak forgalom­ban, holott a fogda vezetője, Kiss százados mindent megtesz a rend érdekében és semmiféle komolyabb baj valójában nem merült fel. A fog­házhoz még a békében egy épület­­szárnyat csatoltak, amely olyan sze­rencsétlenül van építve, hogy a mennyezeten keresztül könnyen a lapos tetőre juthatnak a foglyok és lepedővel leereszkedhetnek az utcára. A betörők"még a békében többször áttörték a falat és így könnyen meg­menekülhettek. Erre a százados egy őrt állított a lapos id­őre, a­ki állandóan ügyeli a környéket. Néhány nappal ezelőtt mozgolódás volt észlelhető­ a foglyok között és a tetőn posztóid­őrre rálőttek. Bizalmas után arról értesült a vezetőség, hogy a foglyok a régi recipe szerint át akarnak törni a mennyezeten és az őrt ártalmatlanná téve el akarnak menekülni. A foglyok állítólag azt is elhatározták, hogy balsiker esetén felgyújtják a fogházat és a zűrzavarban kereket oldanak. A rabokat összehívták és nyuga­lomra intették őket . A rabok nagyon engedelmesen viselkedtek és maga­tartásukból arra lehet következtetni, hogy inkább a pletyka dolgozott és a szervezkedésük nem volt komoly. Kiss Százados mindenesetre intézke­dett, hogy az őrséget megerősítsék, de eddig még semmi jel sem mutat arra, hogy valami komolyabb baj készült volna. Néhány nappal ezelőtt húsz kom­munistát vittek be a katonai fogdába és hamarosan újra suttogni kezdték, hogy a kommunisták egy levelet csempésztek ki a fogdából és már érte­sítést is kaptak, hogy kommunista ka­­­tonák ki fogják szabadítani őket. Erre megint­ megindult a vizsgálat, de kiderült, hogy komolyabb moz­galomról szó sincs, mindenki csak mástól hallotta a rémhírt. A katonai fogdában nevezetesebb emberek is vannak, így két rabló­­gyilkos, Búzás és Eberling, valamint Heltai Viktor, az egykori város­­parancsnok. Ellenforradalmi mozgal­makban is nyomozott a katonai ügyészség és néhány tisztet letartóz- t­attak.Az egyik ilyen ellenf­orradalmár Heltai Viktorhoz került és néhány napig együtt voltak. A katonák ellen­forradalmi mozgalma az eddigi vizs­gálat szerint semmiesetre sem az államforma ellen irányul, hanem apró személyi ellentétek miatt támadt. Búza Barna miniszter a lóversenyfogadások szigorú korlátozásáról, esetleges megszüntetéséről Ma dönt a minisztertanács — "Az Est tudósítójától — Az istállótulajdonosok és lóver­­senyjátékosok világában ma a leg­fontosabb kérdés a lóversenyfoga­dások korlátozásának az ügye. Ma­holnap megkezdődik a lóversenyek ideje és sürgősen intézkedni kell a lóversenyfogadások dolgában. Évek óta harcolunk a lóverseny­­fogadások romboló hatása ellen, a­mely csak sikkasztókkal és para­zitákkal, m­unkátlan naplopókkal tölti meg a fővárost. Most hogy a forradalom ökle szétzúzta a­ régi rendszert, a lóverseny sem kerül­heti el sorsát, és ki kell gyomlálni belőle minden gazt, a­mely csak ártalmas és kártékony. A lóver­senyfogadások legszigorúbb kor­látozását követeli mindenki, a­ki szemmel kísérte azt a rettenetes pusztítást, a­mit a lóverseny az utolsó tizenöt esztendő alatt vég­zett a munkáskörökben, a keres­kedelmi alkalmazottak és tanulók között. Pályákat tört deré­kon, csa­ládi életeket dúlt fel és szaporí­totta a börtönök lakóinak szá­mát. Ma délután foglalkozik a mi­nisztertanács ezzel a kérdéssel. Ha­tározata kétségtelen. A lóverseny­fogadásokat a legerősebb korlátok közé kell szorítani és el kell tö­rölni a városi fogadóirodákat, annyi romlás tanyáit. A lóversenyfogadásokra vonat­kozólag kérdést intéztünk Búza Barna földmivelésügyi moniszter­­é­höz, a­kinek ügykörébe tartozik elsősorban ez a kérdés. A miniszter válasza: — Az­­ én elvi álláspontom — mondotta a miniszter — nagyon egyszerű: ellensége vagyok min­den szerencsejátéknak, tehát a lóversenyen űzött játéknak is. Viszont azonban tudom, hogy a versenyeket a játék jövedelmé­ből tartják fenn és azzal is tisz­­bán vagyok, hogy a játék betil­tása a versenyen keresztül­ eset­leg kárt okozhat lótenyésztésünk­ben is. Méltánylandónak tartom ezt a kárt, valamint azokat a további hátrányokat, melyek Budapest fővárosra abból származnának, ha kiesnék a lóverseny­zéssel járó nemzetközi társadalmi kapcsolat­ból és ha éppen akkor szüntetné be a maga juttatásait, a­mikor nemcsak Bécs, de Prága és Bu­karest, sőt Belgrád és Zágráb is nagyszabású versenyek megren­dezésére készülődik. Bár elvi meggyőződésemben ez sem ingat­ meg, mégis valamennyi felsorolt szempont egy’- vetésiéből fogom kialakítani ve­­res elhatározá­somat. Arra nézve azonban már­most is megnyugtathatom a köz­véleményt, hogy vagy egyáltalá­ban nem fogok játékengedélye­ket kiadni, vagy pedig olyan ko­molyan és hathatósan fogom korlátozni a fogadást, hogy az ezentúl igazán csakis az úgyne­vezett gazdag emberek drága szórakozása lesz. Meglehet, hogy egynéhány könnyelmű ember rossz néven fogja venni, ha ezzel meg lesz fosztva léha •• mulatságától, de, ezeknek,­­ valamint, az érdekelt elemeknek haragját szívesen el-­ viselem, ha ezzel szemben a ser­dülő generációt biztosan megóv­hatom a játék romboló hatásától. Végleges állásfoglalásom előtt fontolóra fogok venni minden el­­­ lentétes álláspontot is, de annyi már most is bizonyos, hogy a já­ték eddigi módon való folytatá­sát nem fogom megengedni soha­sem. A fö­lmivelés­ügyi miniszter a maga álláspontjának ismertetésé­vel ki fogja kérni ma délután a minisztertanács határozatát és csak ezután következik be döntés. A földmivelésügyi miniszter fogja megállapítani a korlátozást és a pénzügyminiszter a megadóztatás mértékét. Úgy tudjuk, hogy a kor­mány szocialista tagjai a lóver­senyfogadások ellen vannak, a­mi­nek a versenyügyi tanács leg­­­­utóbbi ülésén a szocialista párt képviselője, Kondor Bernát is han­got adott. A lóversenytér ne legyen többé mágnások, futtató kupecek és játékosok üzlete, a­hol a nép csak arra való, hogy kizsákmányolják és megrontsák.* A következő nyilatkozatot kap­tuk : Tisztelt szerkesztő úr! A 1 .ver­senytér bérlete és a versenyforga­­dások korlátozása dolgában meg­jelent tegnapi közlemény olyan műben tüntetett fel engem, mint­ha én a versenyfogadás elvi állás­pontján állanék és csupán annak megszorítására fektettem volna a fősúlyt. Miután ez a megállapítás nyilván jóhiszemű tévedés, kérem szíveskedjék tudomásul venni, hogy én a Versenyügyi Tanács ülé­sén, a­hol a főváros tanácsát kép­viseltem, a leghatározottabban ál­lást foglaltam a versenyfogadások ellen, még­pedig azon az alapon, a­mely minden teljes erkölcsű ember előtt eléggé­­ismeretes ,és a mely. rám szociáldemokratára különö­sen kötelező. Csak a­mikor a Versenyügyi Ta­nács életbeléptetésével, de különö­sen a versenyrendezési jog meg­adásával a földmi­vel­ésügyi kor­mány szándéka olyannak látszott* hogy a vversenyfogadásokat mégis óhajtja, szükségesnek tartottam* hogy elvi álláspontom teljes fen­­tartása mellett olyan lehető meg­szorításokat javasoljak, a­melyek­ a versenyfogadásokat csak a v­a­­gyonosok úri mulatságává teszik* de egyben megakadályozzák, hogy a tudatlanság és a szegénység ki­fosztásával járjanak. Miután tudomásom van róla, hogy a ma esti minisztertanács ezen kérdésben állást foglal, mért­pedig a v­er­sen­y­fo­g­adások teljes, eltörlése formájában, természet­szerűleg elesnek a megszorítások­ra vonatkozó javaslatok és elérjük­ azt a célt, hogy a versenyfogadá­sok kiküszöbölésével a lótenyész­tésnek nem áldoztuk fel az ember­­nemesítés lehetőségét. .! Vagyok szerkesztő úrnak tiszte­lettel Kondor Bernát! vaki árfiai,pr és­' udvari vagj' utcai, akár souterrain vagy, mearzanm, lehetőleg az V-ik kerületben vagy környékén kerestetik­! Közbeíttek dijaztatnak. Alpakka- és kinaezüstmű­vek, V., Erzsébet-tér 4. sz. Elsőrangú üzletünk részére két női fodrászsegédet keresünk magas fizetéssel. Egy férfi és egy női munkaerőt. Fehér Testvérek, Arad, Andrássy tér. Három legújabb szó: Nálam olcsón vásárolhat szép fekete borsot! László Sándor nagykereskedő Budapest, VI. ker., * Eötvös­ utca 42. Sürgönyeim: Portás. Telefon 13-25. . .. n *■ mu11-iinam­RmimwmnwvHmwKnr.1 Árverés. Az Uránia Művészi Szalon Erzsébet­­tér 16. sz. félemelet helyiségében március 1-én d. e. 9—1-re, d. u. 3—6-ig állami közjegyző jelenlétében Árverésre kerülnek. Nagyértékű iparművészeti búto­rok, remekművű hálószobák, szalonok, úriszoba, bőrgarnitúra, vitrinek. Bel- és külföldi mesterek eredeti olajfestményei, miniatűrök, bronz- és márványszobrok, 500 drbból álló nemes porcellán­­gyűjtemény. Tömérdek nipptárgyak, perzsaszőnye­gek, kelengye. A műtárgyak becsáron alul is eladatnak. feiles Melgesrei8«Lexis­­ zeneautomatával egy­üt­t Teher­ csí­km megyében elkölti­­zk­ödés miatt «SSf Wliätäre Helyiség esetleg bérbeadó. Érdeklődni­­ lehet Soroksári-ut II. sz., Mellinger,­­ ELVESZETT It Népszinház-u U'n Van, Teleky-tór­ól, Négy«» fuvaros-utcáig egy nyest gta Sloron. M­uszulálót kérem, hogy illő Jutalom mellett Népszín­ház­ utca 50. szám fűszerüzletben adja át. Elsőrangú droguistát­ keres 1 helybeli forgalmas drogueria. Csakis komoly reflektánsok küldjék * latiskat xJövö 5.964« jeligére, a kint Minden kátán gyft?y,jelentés holyatt. Dr. Királyfi Árminná szül. Sänger Etelka úgy a maga, mint gyermekei Gyula, Béla, Gáza, Bianka és Vilma, valamint­ menyei, unokái, testvérei és az összes rokonomnevé­s a fáj­dalomtól megtört wjjjÉM forrón szeretett terje szívvel tudatja, hogy családjának és orvosi hivatásának szén félt mim­ás élete 71-ik, boldog házasságának 41-ik évében február hó 27-én, délután 2 órakor hirtelen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait már­cius hó 1-éli, szom­baton­ délelőtt 11 órakor a kerepesi-uti temető haláttasházából a róm­. kith. vallás szertartásai szerint be­szentelve, az ugyanott levő családi sír­boltban helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat az el­hunyt lelki üdvéért a Szent István (Bazilika) plébániatemplomban március hó 4-én, dél­előtt 10 órakor fog az Egek Urának be­­mutattatni. Budapest, 1910 február 27. Áldás emlékére!

Next