Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)

1919-04-06 / 81. szám

6. oldal. • Megszűnt a tandíj. Emlékezzünk szomorú gyermekkorunkra, a­mikor a burzsoá­­ társadalom magvetői, a professzor urak gázoltak bele rajongó fiatal lelkünkbe. Az életnek nevelés igéjével suhogtatták fejünk fölött a sulmájszteri botot és azzal verték gyönge idegrendszerünkbe a remegést. •A hadseregnek, a királynak, az állam­nak, a bárónak, a burzsoáziának ne­veltek a pénzért. A tandíj biztosí­totta a burzsoáziát az ellen, hogy a proletárok betörhessenek az iskolába. A­ki közülük bejutott, átgyúrták, átalakították, tandíj­mentesen nevel­ték az elnyomatás szellemében. A­ki proletárgyerek eszes volt és kitű­nően tanult, de nem alkalmazkodott a burzsoá-iskola szelleméhez, az nem kapott tandíjmentességet. A szegény proletárgyerek egy ideig viaskodott a tandíj kényszerrel, aztán­­ kimaradt. Gyűlölettel, elkeseredéssel telt meg a lelke minden iránt, a­mit a régi állam­rend szentnek tartott. Most vége van a tandíjnak. Az iskola nem az elké­nyeztetett tőkésgyerekeké, hanem a szegényeké. A tanár úr nem fogja többé keresz­tülsikkasztani a nyolc osztályon a főispán úr fiát, nem fogja kiszorítani a szocialista apa gyerekét a másodikból. Nincs többé tilalomra, mely gátat feszítsen a szegények, a proletárok elé, kik szabadon, emelt fővel, szomjas lélekkel mehetnek az iskola felé. ( — Két munkás halálos szerencsét­lensége. Szécsényi János és Kollár Márkus pályamunka sokat szerencsét­lenség érte tegnap a ferencvárosi pályaudvaron. Úgy látszik, valami lö­vedéket vagy robbanó golyót talált­ak és ezzel játszadoztak, a­mikor hirtelen robbanás dördült el és a két munkás halálosan megsebesült. Mind a kettő még a helyszínen meghalt . _ Az Operaház itt tagjai. A köz­oktatásügyi népbiztosság színházi ügy­osztálya az Operaház vezetőségével egyetértően az Operaház tagjai sorába szerződtette április 1-étől kezdődőleg Galafrés Elzát, a kiváló német szí­nésznőt, a­ki régebben a bécsi Deutsches Volkstheaterben (a Reinhardt színházaiban működött. Galatrést az Operaház mimikai sze­repkörre szerződtette, a­melyben már több ízben fellépett mint vendég az Operaházban. Új tagja lett az Operaháznak Hegyi Róza drámai szopránékesnő, a­ki nemrég a char­­lottenburgi operának volt tagja, Mi­hályi Ernő, a­ki vidéki színházaknál működött mint tenorista és karmester, Babits Vilma koloratúrénekesnő, a­kit a temesvári színház budapesti szerep­léseiből jól ismert a főváros közön­sége is, Németi Ella, a­ki most végezte a Zeneakadémia operatanfolyamát, és Micsey Józsa szopránénekesnő,aki Németországban végezte énektanul­mányait. — Rendelet a nyersbőrüzemek­hez. A szociális termelés népbiz­­tosságának bőrszakosztálya uta­sítja az összes nyersbőrüzemeket, hogy leltáraiknak egy példányát a bőrszakosztálynál (V., Aulich­­utca 5. nyersbőrszakosztály) 48 óra alatt mutassák be. A leltárral egyidejűleg felmutatandó a leltár­nak a kereskedőnél visszamaradt hitelesített példánya is összeha­sonlítás céljából. Vidéki nyers­bőrüzemek a leltár helyességét a bizalmi férünk által tartoznak igazoltatni. — A Galilei Kör rendezésében tartja Or­nstein Andor előadását „Mit várha­tunk Németországtól !“ címen április hó 5-én, szombat este fél 7 órakor a Köz­ponti Egyetem kupolatermében. Min­denkit szívesen látnak. — Előadás a tanítók szakszerveze­tében. Vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Pogarasi Béla az Új Városháza köz­gyűlési termében (Váci­ utca 62.) elő­adást tart A kommunista társadalom és az egyetem címen. Belgium forradalom előtt Rotterdam, április 4 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Értesülésem szerint ententes körökben Belgiumra vo­­natkozólag igen nagy az aggodalom. Fittől tartanak, hogy rövidesen kitör a forradalom. Utasok, a­kik Franciaországba tartanak, nem mehetnek Belgiumon át. Rotterdamban kell hajóra ülniük, hogy így folytathassák útjukat Dünkirchenen át. Tan Dyl. angol lap követelt, hogy a csapat­­­hírt vonják vissza Csiak-i Koszorán­gból Rotterdam, április 4 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az angol sajtó a legnagyobb meg­döbbenéssel ír az Észak-Oroszország­­ban harcoló angol csapatok rossz harc­téri helyzetéről. A Times azt írja, hogy még elvonni is lehetetlen a csa­patokat, mert befagyva ülnek Areh­­an­gelszkben. Azt ajánlja, hogy küld­jenek oda több csapatot. Ezzel ellen­tétben a többi angol lap erőteljesen követeli, hogy sü­rgősen hívják vissza az É­s­z­a­k-O­r­o­s­z­or­szág­b­a­n harcoló angol csapatokat. Nem szabad erősíté­seket küldeni, törekedni kell az egyetlen gyors befeje­zésre és ez a béke. V. D. A fenn­eszpai©k föllázasátak Newyork, április 5 Angol és amerikai körökben a leg­nagyobb izgalom uralkodik, minthogy ma nyíltan beismerték, hogy az archangelszki expedíciós sereg komoly veszélyben forog. A finn csapatok fel­lázadtak s az egyetlen visszavonulási utat is elvágással fenyegetik. Ehhez járul még az, hogy az orosz bolsevista csapatok nagyobbszámu sereget össz­pontosítottak támadásra. Az Arh­angelszki körül főleg a veszé­lyes pontokon elhelyezett amerikai katonák legnagyobb része Detroitból való. Hivatalos körök beismerik nincsen remény a mélyebben elhelyezett egységek megerősítésére s az egyetlen reménység az, hogy a bolsevista ve­zetők nem akarják majd az ententek közvéleményét maguk ellen bőszíteni azzal, hogy az ottlévő entente-csapa­­tokat megsemmisítik. A londoni, Daily Mail ezekről az eseményekről a következőket írja: A felelősség súlya teljesen a szövet­ségesek vállára hárul, mert ők küld­ték ki az expediciós sereget s elmu­lasztották biztonságáról gondoskodni, noha szakértők eleget intették a vezető köröket. A világ szemei csa­patainkon nyugodnak komor jégtől körülvett börtönükben, mint a­hogy Gordwonon nyugodott Khartunnál. Ha az ellenség kezeibe esnek, akkor sorsuk borzalma minden leírást felül fog múlni. Előkészületek a hétfői választásokra — Tudósítás eleje a 3. oldalon. — A budapesti választások központi vezetésére kinevezett Büchler József, Farkas István, Hirossik János ma délelőtt kilenc órára összehívták vala­mennyi kerület választási bizottságát a központi városháza tanácstermébe. A bizottság tizenkét óráig tanácsko­zott és megállapodott abban, hogy délután kinevezi az összes szavazat­­szedő bizottságokat. A választások a liszthivatalokban lesznek. Minden liszthivatalhoz külön szavazatszedő bizottságot fognak ki­nevezni. Szavazati joga Van minden tizennyolcadik évét betöltött proletár­nak, aki szakszervezeti vagy pártköny­vével igazolni tudja magát. Ezenkívül szavazhatnak azok, a­kiket a sza­vazatszedő bizottság igazol és el­fogad. A­kiknek nincs párttagsági könyvük, azok igazolhatják magukat cselédkönyvvel, asszonyok pedig a házi bizalmi férfiak által kiállított igazolvány­nyal. Az értekezlet elhatározta, hogy a szavazás napján munkaszünet lesz. A munkaszünet alól kivétetnek a közüzemek, az élelmezési, a vízellátási és forgalmi üzemek. Ezeknek az üze­meknek munkásai felváltva szabad­ságot kapnak, hogy szavazhassanak.­­ A jelöliekre vonatkozólag még nem állapodtak meg. A jelölőbizottságok délután ülnek össze és határozzák meg, hogy hol, milyen listákat jelöljenek. A szavazás titkos lesz és elkülönített helyiségben történik, a­hova az iga­zolt egyén be fog menni és ott az urnába teszi szavazatát. * A közalkalmazottak összes bizalmi személyei (miniszté­riumok, külső intézetek, posta stb.), a s­z­a­k­o­s­z­t­á­l­y­o­k v­e­z­e­t­ő­s­é­g­e­i, a központi vezetőség és a bizottságok vasárnap délelőtt 11 órakor a Központi Egyetem kupola­termében (II. e.) a választások ügyé­ben értekezletet tartanak. * A közélelmezési népbiztosság ren­delkezésére a vendéglők, kávéházak és kávémérések hét­főn, e hó 7-én az általános munkaszünet da­cára egész nap nyitva lesz­nek, az élelmiszerüzletek azonban csak déli 12 óráig tarthatók nyitva. A bal­­áni népek élelmezése Roma, április 5 (Az Est tudósítójától) Szövetségközi bizottság indu­lt el Bariból a Balkánra, hogy a balkán államok népeinek élelmezését ren­dezze. Olaszország kész e célra hajó­kat és éh­séget rendelkezésre bocsá­tani.­­ Az Újságírók Háztartási Szövet­kezete vasárnap délután Vb4 órakor az Otthon-kör tanácskozótermében tartja ez évi rendes közgyűlését. A Vasárnap, 1919. április 6. r­i Forradalomra készülnek az ír munkásszervezetek Berlin, április 3 . (Az Est berlini szerkesztőségétől)] A Corriere della Sera londoni tudó­sítója jelenti lapjának, hogy srorozáció­ban a helyzet szemlátomást aggasztóvá válik. Vagy húsz politikai fogoly meg­szökött a­­dublini Mount­joy-fegyház­ból. A sinnfeinek agyonlőtték a nép­szerű városbírót,­ Dévaiéra köztársa-­ sági elnök szabadlábon van. A sinn­feinek össze akarják hívni a parla­mentet. Nagy a rémület, mert a mun­­kásszakszervezetek forradalmat készí­­tenek elő és kimondták az általános sztrájkot. Írországban rohamosan ter­­jed a bolsevizmus. , A sinnjeinek felhasználják a ked­vező alkalmat és nyíltan hirdetik a­ forradalmat. A kormánynak nehéz­ dolga lesz, mer­t a vasutasokon kívül minden szállítási üzem elhatározta,­ hogy csatlakozik az ált­alános sztrájk­hoz. nj Az entente megegyezett a németekkel a lengyel csapat­­ok átvonulása ügyében Berlin, Spruis­t (Wolff-ügynökség) A német fegyverszüneti bizott­ság közli: Erzberger birodalmi miniszter és Foch tábornagy ma este fél 8 óra­kor írta alá Spanban a lengyel csapa­­tok átvonulásáról kötött egyezményt,­ a­mely szerint tudvalévően nem Dan­­­­zigban teszik partra a lengyel csapa­tokat. Erzberger kijelentette a Jegyző­,­könyv aláírása előtt, hogy az entente­­nak az 1918 november 11-én meg­kötött fegyverszünet XVI. cikkelyéről való felfogása nem egyezik a német kormányéval, mert a francia felfogás szerint a németek kötelesek lennnének­ Haller tábornok csapatainak Danzi­j­gon való átvonulását megengedni. Foch megígérte Erzberger kívánsá­gára, hogy indítványozni fogja az an­­­gol tengerészeti hatóságoknak, enged­jék meg a lengyel csapatok átvonulá­sának idejére a német partmarti hajó­zás újból való megkezdését. A megkö­tött egyezmény kompromisszum a né­met felfogás és az entente álláspontja között. ­ Orlando is forradalom­­mal fenyegetőzik Páris, április­­ (A Magyar Távirati Iroda szikra­távirata a budapesti rádióállomás útján) Olasz hivatalos, körökben állan­dóan azt hangoztatják, hogy Olaszor­szág Fiuméra vonatkozó álláspontját nem változtathatja meg. Orlan­do Clémenceauhoz levelet intézett, a­melyben kifejti, hogy Olaszország Jugoszláviával szemben ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a szövet­ségesek Németországgal szemben. Fiumét feltétlenül Olaszországhoz kell csatolni és még elvileg sem haj­­landó elfogadni, hogy a kérdést a jugoszlávokk­al megvitassa.Ha Fiumét a jugoszlávok kapnák meg, akkor forradalom törne ki Olaszországban, az­­ adriai kérdést az olaszok úgy tekin­­t­­i le, mint az amerikaiak a Monroe- f elvet.

Next