Az Est, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Csütörtök, 1920. április 1. IT A Kormányzó shísvét után költözik át a Királyi palotába A fővezérség megszüntetése. A vezérkari főnökséget a Vöröskereszt palotájába helyezik. A Gellért-szállót átadják a Közönségnek — 47 Este tudósítójától — A mjnHat€r elnök bejelentette a képviselőházban, hogy Horthy Miklósnak kormányzóvá történt választásával kapcsolatosan a fővezérség megszűnik és a régi békebeli állapot áll helyre a katonaság ügyében. A hadseregnek legfőbb irányítója a hadügyminiszter lesz, minden fegyvernem, a lovasság, a gyalogság és a tüzérség külön-külön főfelügyelőt kap, akik az egyes fegyvernemek rendbentartásával és felülvizsgálásával lesznek elfoglalva. A vezérkar természetesen megmarad, ez lesz az összekötő kapocs a hadügyminisztérium és a katonaság között. Horthy Miklós kormányzó néhány napon belül a királyi várba költözik. Csütörtök estig ki kell üríteni a királyi palotának azt a szárnyát, ahová a kormányzó költözni fog. A kormányzó a krisztinavárosi részt foglalja le a maga számára, ahol eddig az úgynevezett vendég-appartement volt. A kormányzó lezáratja a volt királyi lakosztályt és ezek a termek az állami forma eldöntéséig üresen fognak maradni. Csütörtöktől kezdve lassan megindul a kormányzó átköltözése, amelyet a közeledő húsvéti ünnepeken félbe fognak szakítani. Húsvét után közvetlenül végleg elköltözik a kormányzó a Gellért-szállóban levő lakásából. A Gellért-szélilodát hamarosan átadják eredeti hivatásának. A fővezérség régi osztályainak legnagyobb részét feloszlatják, a vezérkari főnökséget pedig a Várban a Vöröskeresztépületben helyezik el. A kormányzó kabinetirodájának élére Bartha Rikárd miniszteri tanácsos kerül. Szárnysegédeit megtartja a volt fővezér. Első szárnysegéde Magasházy százados marad, a ki eddig a tüzérséget képviselte, a lovasság részéről Görgey József százados került melléje, a gyalogságot Sípós Miklós százados képviseli s a volt tengeri haderő részéről Hardy kapitány fogja a szárnysegédi tisztet betölteni. A nemzeti hadsereg sajtóirodája mint katonai sajtóiroda megszűnik, ellenben mint sajtóiroda tovább fog dolgozni a kabinetiroda mellett. 4 Új törvény szövetkezetekről — a_ Az OKH megerősítése 1 — 5*2 Estudósítójától — A pénzügyi minisztériumban törvénytervezet "készül a szövetkezetekről, amelyeknek az új gazdasági politika az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánt. A reform keretén belül elsősorban és külön szabályozzák az Országos Központi Hitelszövetkezet ügyét és az erre vonatkozó törvényjavaslatot a reformtól függetlenül fogja a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Az Országos Központi Hitelszövetkezet ügyének rendezése sürgős. Két nagyon fontos ügy vár elintézésre. Az egyik a megszállott területeken lévő szövetkezetek ügye, a másik a hitelszövetkezet tárcájában felgyülemlett hadikölcsön-kötvényeknagy tömege. A megszállott területeken lévő szövetkezetekkel való érintkezés vagy egyáltalán lehetetlen, vagy csak álutakon és igen hiányos módon történhetik. Ezeken a helyeken a központnak nagy követelései vannak. Azonkívül sokhelyütt beruházások és egyéb függő ügyek vannak, amelyeknek elintézése mind attól függ, hogy mekkora a kár, amely a központra vár és hogy milyen lehetőségek mutatkoznak e károk megtérítésére. A készülő törvénytervezet elsősorban erre irányul és ezt a fontos szervezetet újból akcióképessé akarja tenni. A hadikötvények, kérdése még ennél is fontosabb. A hitelszövetkezeti központ annak idején éppen báró Korányi Frigyes, a szövetkezet volt vezérigazgatójának buzdítására nagy eredménynyel agitált a hadikölcsönök érdekében, úgy hogy majdnem valamennyi vidéki szövetkezet kisebbnagyobb összegű hadikötvénynyel bír. Már most a szövetkezetek anyagi egyensúlya attól függ, hogy ezeket a hadikötvényeket milyen árfolyammal állítják a mérlegbe. A realitás érdekében a valóságtól nem lehet messze eltávolodni, hogy pedig ilyenformán ne következzenek el megrázkódtatások, az csakis állami segítséggel történhetik. A pénzügyminisztériumban körülbelül egy milliárd koronára becsülik azt az összeget, amely hadikötvényekben az OKH tárcájában van. Az árfolyamváltozás ilyen óriási öszszegű kötvénybirtoknál igen jelentékeny veszteséggel fenyeget, amit csakis felsőbb beavatkozással lehet kiegyensúlyozni. A kormány ezt csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával akarja megtenni, az előterjesztendő törvényjavaslatnak ez lesz egyik legfontosabb rendeltetése. A megoldás egyébként, mint halljuk, olyan, hogy a kincstárnak nem fog különösebb megterhelést okozni. Azonban a kincstár megterhelésétől sem lehet eltekinteni, mert a kormány legfőbb programpontjának. Orvosi TM Qyarztlámpát 110 vagy 826 Volt egyenáram részére keresek megvételre. Ajánlatokat a kiadókat Quart-tdmpac jeligére kérem. Uj igazságügyi bélyegek lesznek ! ----------y' Az okmánybélyege!(.^jövedelméből akarja« a birák fizetését felemelni. Tömegesen távoznak el a bíróságoktól a birák és az ügyészeti 'Az Est tudósítójától . A köztisztviselői társadalom legerősebben sújtott osztálya a bírói és az ügyészi kar, indít míg más munkakörben a köztisztviselők nyomorát enyhíteni igyekeznek különmunkákkal, vagy más keresetekkel, addig a bírák és az ügyészek a rendes fizetésükön kívül semmit sem kapnak. A büntetőtörvényszéken a főállamügyésznek és a főállamügyész helyettesének havi fizetése mindössze 1600 korona. Akinek vagyona vagy magánjövedelme nincs, ebből az öszszegből megélni igazán nem tud. Azok a bírák és ügyészek, akik vagyonnal nem rendelkeznek, nem bírják tovább a rettenetes küzdelmet a megélhetéssel és egy részük ott akarja hagyni eddigi hivatását, ügyvéd akar lenni, a másik része pedig egy gyökeres fizetésrendezéssel szeretné megoldani ezt a nagy válságot. Legyen külön igazságügyi okmánybélyeg A rendes fizetésjavítás útban van, hiszen a nemzetgyűlés már felemelte a képviselők fizetését és ugyanakkor kimondották, hogy abban az arányban emelni fogják a köztisztviselők járandóságait is. Amíg azonban a hivatalos retortákon keresztül fog menni a javaslat, addig az áruk árai annyira fel fognak szökni, hogy tulajdonképpen ismét a mai helyzet áll elő. T...'"• A bírák és az ügyészek most azon dolgoznak,hogy kimitassák, hogy eddig sem volt deficites az igazságügyi tárca. Hivatalosan ugyanis mindig ezt konstatálták, de nem gondoltak arra, hogy a perekhez szükséges okmánybélyegek árai mind a pénzügyminisztériumba folytak és ennek az összege jelentékeny értéket képvisel. Azt szeretnék kivívni, — és ez a kérés a legjobb után van — hogy külön igazságügyi bélyeget adjanak ki, amelyeknek úrrai ezentúl az igazságügyi tárca mérlegét jaaslaltik. Ha kiderül, hogy a perekből befolyó jövedelmek bőven fedezik az igazságügyi alkalmazottaknak a fizetését, az állam nem zárkózhatik el a radikális fizetésjavítás elől. A törvényszékeknek eddig alig, vagy egyáltalában nem volt jövedelmük és ha komolyabb akció készült, a kormány mindig azzal tért ki, hogy úgyis sokat áldoz az igazságügyi tárcára. Megindult a bírák kiválása A bírák, mint ismeretes, memorandummal akarnak az igazságügyminiszterhez fordulni, amelyben azt kérik, hogy a bírói vizsga az ügyvédi gyakorlatra is képesítsen. A memorandum utal arra, hogy mindkét vizsgának alapjában véve teljesen egyező a tartalma és mégis az a lehetetlen helyzet állott elő, hogy az ügyvéd bármelyik pillanatban beülhet a bírói székbe, a bíró azonban nem foglalhatja el az ügyvéd helyét. Elsőnek Lázár Jenő táblabíró hagyta el a közelmúltban a bíróságot, majd Füzesséry István táblabíró követte. Az első rögtön ügyvédi irodát nyitott, a másik egy ideig politikai téren dolgozott, most már azonban jól jövedelmező irodája van. Legutóbb Rösler táblabíró követte a sort, majda törvényszéki jegyzők közül többen siettek eltávozni. Igen sok jeles bíró és ügyész most foglalkozik a kiválás gondolatával. A bírák azonban fájdalmas szível látják azt a megaláztatást, hogy kitűnő kartársaik vizsgálóbizottság elé kerülnek és kérdeztetik magukat nemcsak magasrangú kartársaikkal, hanem náluk életkorban, jogi pályafutásban és tudásban sokkal fiatalabb ügyvédekkel is. Sőt az is gyakori eset, hogy a vizsgálóbizottság bíró vagy ügyész tagjának nincs ügyvédi oklevele. Ő osztja az ügyvédi diplomát, de ha maga aláírna ügyvéd lenni, neki is oda kellene ülni a vizsgálóbizottság elé. Nehéz szívvel panaszkodnak a bírák, hogy eddig csak az ügyvédi kar érdekét nézték, a magyar bírói és ügyészi kar érdemeiről csak szónoklatok hangzottak el. Az új kormányzat szelleme követeli, — mondják — hogy az elismerés tettekben nyilvánuljon és úgy kívánják a bírák, hogy a tettek között legyen első az a törvény, amely kimondja, hogy a bírói és az ügyészi pályán eltöltött három—öt év ügyvédi gyakorlatra jogosít. A bírák és az ügyészek erősen remélik, hogy úgy a kormány, mint a nemzetgyűlés honorálni fogja kiválságaikat. " 3. oldal. Harc a szemétkokszért Műtrágya is van a szemétben !.t. — Az Est tudósítójától — Aszemétkokszért kemény harc folyik. Néhány héttel ezelőtt járt le az első pályázat, amelyet megsemmisítettek, mert nem volt elég pályázó és ezen a héten járt le az újabb pályázat, amelyre már hat ajánlat érkezett. A hat ajánlattevő a következő : Dávid János és fia cég, a kitermelendő koksz harminc százalékát ingyen a városnak ajánlja, hetven százalékát maximális áréít maga akarja forgalomba hozni. A második ajánlattevő a Rossmayer-féle fakereskedelmi r.-t„ amely hatvan százalékot kínál a városnak, azonban nem kötelezi i magát az előírt mennyiség kitermelésére. A harmadik ajánlattevő Bernthaler Adolf és Gusztáv cég, a városnak hatvan százalékot ajánl, de kiköti, hogy a mostani árak maradjanak érvényben. A negyedik ajánlat a Liptoli-gyáré, amely ötvenöt százalékot kínál a városnak és a saját kokszát maximális áron akarja árusítani, az ötödik a mostani vállalkozó, a Kelemen és Darvas cég, amely ötvenöt százalékot kínál a városnak, hajlandó 3800 vagont is kitermelni és elfogadja az Árvizsgáló Bizottság ármegállapítását. A hatodik a Hadirokkantak Országos Szövetségéé, amely ötven százalékot kínál a városnak. Egy hét óta folyik a kilincselés az illetékes bizottsági tagoknál és mindegyik pályázó a maga igazát igyekszik bizonyítani. Fokozza a szemétbánya kiaknázásáért, folyó harc hevességét az a körülmény is, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szemétből rengeteg mennyiségű nitrogén tartalm műtrágya vonható ki és a csontanyatt is nagy kincset jelent. A főváros illetékes köreiben, mint halljuk, az a helyes gondolat, kerekedik felül, hogy a szeméttesén kiaknázását saját kezelésbe kell venni s a munka elvégzésével és a koksz értékesítésével magánvállalkozót kell megbízni. Mi már múltkoriban ezt az álláspontot foglaltuk el és azt hiszszük, hogy az egyedül helyes megoldás az volna, ha az Országos Szénbizottság és az Árvizsgáló Bizottság ellenőrzése mellett a főváros maga termelné ki a kokszot, a műtrágyát és egyéb termékeket és akár maga, akár vállalkozó útján végeztetné el a kutatást és az eladást. Az is kívánatos volna, hogy a kitermelt kokszból ne csak a fővárosi tisztviselők, hanem általában az összes közalkalmazottak kapjanak olcsó kizelvánmaol.