Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
c. oldal Csütörtök, 1920. szeptember 16. A lengyel külügyminiszter nyilatkozik Az Est munkatársának a lengyelmagyar politikai viszonylatokról / ' Társéi szeptember 8Az Est Itarsóba kiküldött munkatársától) Kapieha hercijf, a lengyel külügyminiszter, amint arra kértere, hogy nyilatkozni. AzEst számára Magyaroszágja Lengyelország politikai kapcsolatáról, szíves volt tegnap fogadni. Előre kell bocsátanom, hogy a lengyel-magyar probléma megítélésénél egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni Lengyelország helyzetét. Lengyelország entente-állam, amelynek entente-politikát kell követnie, legelsősorban francia politikát. — A Lengyelország és Magyarország közötti baráti viszony tradicionális, — mondotta Sapiéba — ezt nem kell külön hangsúlyoznom. A lengyel nép együtt érez a magyar néppel és Magyarországgal, amelyet egy rossz politika juttatott ebbe a súlyos helyzetbe. Mi meg tudjuk érteni a súlyos helyzetet a maga teljes nagyságában annak dacára, hogy a háború folyamán nem ritkán érthetetlen volt előttünk, hogy Magyarország olyan energiával folytatta a kettős szövetségi politikát és belső nemzetiségi politikájával is szinte elősegítette a bomlási folyamatot. Ennek dacára biztosíthatom önt a lengyel nép együttérzéséről és kérem önt, hogy ezt hozza a magyar nép tudomására. A mi rokonszenvünket Magyarországgal szemben nem kevéssé fokozta az a körülmény, hogy akkorra mikor a bolsevik hadsereg Varsó alatt állott, egy magyar küldöttség félhivatalosan felajánlotta a magyar nemzeti hadsereg segítségét a bolsevikok ellen folytatott harcunkban. Magyarország, amely egyszer végigjárta a bolsevizmus szenvedésekkel teljes és rettentő iskoláját, nagyon jól tudja, hogy mit jelent ez a küzdelem és minden oka megvan arra, hogy a bolsevikok teljes vereségét kívánja és azt, hogy a bolsevik rendszer teljes bukása után Európa megszabaduljon ettől a veszedelemtől. — Hercegségednek bizonyára tudomása van arról, hogy Magyarországon komoly politikai körök a Lengyelországgal való szorosabb politikai nexus szükségességet hangoztatják és propagálják ? ■ — Úgy van, ezt tudom.. Ezt a politikai közeledést mi is szükségesnek és fontosnak tartjuk és a magyar politikai körök ilyen irányú törekvései Lengyelországban kétségkívül nem fognak elutasításra találni. Mindkét nép szempontjából csak kívánatos, sőt fontos lenne, ha ez a közeledés megtörténne, annál inkább, mert Magyarország és Lengyelország érdekei semmiféle ponton nem ütköznek öszsze. — Hercegséged talán megenged itt egy lényeges megjegyzést. Lengyelország Romániával keresi ma az együttműködés lehetőségét. Ebben az esetben meggyőződésem szerint igen nehéz volna egy lengyel-magyar együttműködés számára a megfelelő platformot megtalálni. Magyarországnak legelsősorban saját létérdekeire kell gondolnia. Azt hiszem, hogy lehetséges lenne középutat találni és gondolhatunk egy lengyel-magyar együttműködésre akkor is, ha Lengyelország a legszorosabb viszonyt tartja is fenn Romániával. Gondolja meg azt, hogy Magyarország ma rendkívül le van gyengülve és rá ■van kényszerítve arra, hogy Romániával mindkét félre nézve elviselhető szomszédi viszonyban éljen. Nemrégiben beszéltem román politikusokkal és beszélgetésünk során a magyar kérdés is szóba került. Ezek a politikusok azt a felfogást hangoztatták előttem, hogy Magyarország és Románia között meg kell találni a modus vivendi valamilyen formáját. Lengyelországnak és Romániának az érdekei túlságosan egy vonalban jutnak ahhoz, hogy mi netán érzelmi okokból lemondhatnánk a Romániával való szoros kapcsolatról és együttműködésről. Másrészt Magyarország nem élhet örökké hadilábon Romániával, le kell számolnia az adott helyzettel és keresnie kell azt az utat, mely a Romániával való megegyezéshez vezet. Ismétlem, Magyarországnak érdeke, hogy Romániával elviselhető szomszédi viszonyban éljen, mert hiszen egy örökös harcban teljesen felőrlődik. Úgy gondolom, ez az az alap, amelyen a magyar-lengyel politikai közeledés felépülhet. A lengyel külügyminiszternek ez a nyilatkozata meggyőződésem szerint igen nagy horderejű, mert úgy lehet, Paks maga sem áll távol attól a gondolattól, amelyet Sapieha herceg itt kifejtett: Magyarország megegyezése Romániával és ezen az alapon együttműködése Lengyelországgal. A magyar külpolitika felelős vezetőinek a dolga, hogy ezt a gondolatot tovább vigye. Ennek a kéziratnak az eredeti német nyelvű szövegét Sapieha herceg külügyminiszter átnézte, átjavította és Dombrovszki államtitkár úr útján visszajuttatta hozzám azzal a megjegyzéssel, hogy a cikknek Az Estben való közlésére felhatalmaz és az intervjut hitelesítette. Déri tere. A tőzsdeadójavaslat részletes tárgyalása A nemzetgyűlés mai ülése — 'Az Est tudósítójától —' Rakovszky István elnök' féltizen,egy órakor nyitja meg az ülést. Felolvassák az indítvány- és interpellációs könyvet, amelybe kilenc interpelláliót jegyeztek Az elnök: Miután kilem interpellációt jegyeztek honvédelmi miniszter úr is válaszolni akar. indítványozom, hogy amenynyiben addig nem merítenék ki a napirendet, fél egy órakor térjünk át az interpellációkra. A Ház ilyen értelemben határoz. A napirend előtt báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólal fel. A tegnapi beszéde során megemlítete,hogy egyes képviselők nem elég óvatosan nyilatkoznak olyan dolgokról, amelyekről itt a Házban értesülnek. E megállapításának illusztrálására felolvasott egy táviratot, amelyet egy nemzetgyűlési képviselő intézett egy vidéki kormánybizttosához. A távirat felolvasásával senkit sem akart pellengérre állítani, mert feltételezte, hogy az illető képviselő távirati intézkedésével nem akarta megkárosítani a kincstárt. Csupán csak azt akarta dokumentálni, hogy akadnak képviselők, akik nem eléggé óvatosak kijelentéseikben és ténykedéseikben. Ekkor a nemzetgyűlés az illető képviselőnek a nevét kérte, ő azonban a sürgetés ellenére sem mondta meg a nevét. A képviselő nem volt jelen tegnap a Ház ülésén, csak később értesült a távirat felolvasásáról és azonnal felkereste úgy őt, mint a miniszterelnök helyettesét, valamint a Ház elnökét, akik előtt igazolta, hogy ő ezzel a táviratával csupán egy adósát akarta megijeszteni és fizetésre kényszeríteni. A táviratra adott válaszból ez világosan kitűnik. Ilyen körülmények között természetesen csakis felületességről és óvatatlanságról van szó, nem pedig deliktumról. Kéri tehát a Házat, hogy tekintsen el az illető táviratozó képviselő nevének megemlítésétől és térjen a dolog felett napirendre. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután áttérnek az illetékek felemeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. ■ Elfogadják az ÖSSZes szakaszokat. Csak a titk és 38-ik szakasznál van a nagyobb vita. ik szakasznál, amely a közgatási bírósághoz intézett panaszok illetékéről szól. Gaál Gaszton az illetéket visszatérítendőnek javasolja, hogy ha a panaszra alsóbbfokú bíróság mulasztása adott okot, Kovács József hozzájárul Gaál Gaszton indítványához. A szakaszt Gaál Gaszton módosításával fogadják el. A 38. szakasz a tőzsdebíróságok előtti eljárásnál fizetendő illetékekről szól. Az előadó módosító indítványt nyújt be az illetékek emelése tárgyában. Gaál Gaszton szerint nem lehet,hogy a tőzsdebíróságnál privilégium legyen és az illetékek ugyanolyanok legyenek, mint a rendes bírói eljárásoknál. Ereky Károly : Ez az igazi nagybeszéd ! Sándor Pál (közbekiált): Majd megadom én a feleletet. Sándor Pál rámutat arra, hogy a tőzsde éveken át százezreket fizet rá a tőzsdebíróságra. Figyelmeztet arra, hogy míg a polgári rendes bíróságoknál a szerződéseket másolatban, vagy egyáltalában nem kell beadni s igy nem fontos az, hogy a szerződések után esedékes illetékek le vannak-e róva vagy sem, addig a tőzsdebíróság nem is fogadja el a per anyagát, amíg a szerződés után esedékes illeték teljesen nincs leróva. Tekintettel arra, hogy itt milliós üzletekről van szó, ez az illetékkirovás már egymagában érzékenyen terheli azokat, akik a tőzsdebíróságokhoz fordulnak. Nem tartja tehát jogosnak a magasabb illeték kiszabását a tőzsdebíróságok előtti eljárásnál. Korányi Frigyes pénzügyminiszter igazat ad Sándor Pálnak és a javaslat eredeti szövegét ajánlja elfogadásra. Somogyi István hozzájárul Gaál Gaszton indítványához és polemizál Sándor Pállal. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. A 39. §-t változatlanul elfogadják. A 40. §-t az előadó módosításával, a 41—43. szakaszokat, perdig változatlanul fogadják el A 44. szakasznál, amely a tőzsdei új adóról szól, nagyobb vita volt. Gaál Gaszton kifejtette, hogy igaz vlságosan kell megadóztatni a tőzsdéi, amely eddig jogosulatlan kedveziményeket élvezett. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a tőzsdei forgalom papírjai ingatlanra és ingóra egyaránt vonatkoznak. A kérdésben lehetnek differenciák. Lehet, hogy az általa ajánlandó kulcs nem felel meg mindenben a viszonyoknak, de hogy a pénzügyminiszter kulcsa alatta marad, azt határozottan állítja. Módosítást nyújt be, amely szerint az adó két koronáról tíz iecnrónára emeltessék, Sándor Pál szólal fel ezután. Arra hívja fel a figyelmet, hogy káros hatása volna egy ilyen intézkedésnek, mert hiszen akkor a többi országok tőzsdéi csak örülnének, mert magukhoz ragadhat- nák a közgazdasági hatalmat és örülnének annak is, hogy nagy haszonhoz jutnak. Ezzel nem ártunk a zsidóknak, másrészt pedig az üzlet át fog telepedni más helyekre. Tíz korona helyett egykoronás adót indítványoz. Károsnak tartja az államadóssági kötvények illetékeit, mert örülnünk kellene, ha vesznek államadóssági kötvénye*' két, ■ " ■ -i Új interpellációk A nemzetgyűlés mai ülésén kisnap interpellációt terjesztenek elő: 1 Frühwirth Mátyás a fa- és szén-íj ellátásról, különösen a gyárai és üzemek szénellátásáról interpellál ; 1 Barla Szabó József a tejellátásról gy Ereky Károly Girtler huszárfőhadnagynak gyanús körülmények között való elhalálozásáról; Zeőke Antal az Arad—Csanádi vasút mérnökeinek fizetésrendezéséről és a lisztellátásról ; A Javus Antal a gabonaforgalomról írj Kontra Aladár arról, hogy Bobos, Gyula óbudai gyárost kilakoltatták, pedig sürgős állami megrendelései vannak; Madarász Zsigmond a sérelmes kihágási bíráskodásról ; Nagy Pál pedig a 3000 koronán alulikényszerkölcsönök visszafizetéséről interpellál. ' ■, * Az interpellációkra fél egy órakor érnek át. .. * ' # *'■ A nemzetgyűlés mai ülésének végén válaszol Sréter István fiont védelmi miniszter Fangler Bélái interpellációjára Keltai Viktor szökése dolgában A hadügyminiszter válaszáról részletes tudósítást közöl a Magyarország ma délutáni száma: ’(1 k. Az osztálysors-— Osztálysors játék mai hatásán 100.000 troronát nyert: 629 ; 30.00thg koronát nyert-'28136'; 10.000 kgpillét'' nyert: 55917 ; 5000 koronát nyertek : 5884 7512 10343 10273 24881 28014 45723 58787 ; 3000 koronát nyertek : 11266 27763 29452 30135 46207 50183 ; 2000 koronát nyertek . 464 5904 5962 7907 8784 9364 13635 14140 15667 16017 17585 19294 21602 21618 24062 28218 28553 29158 31193 34048 35342 35772 36300 36385 37089 39251 40448 40741 41010 41094 41300 41320 41648 42559 45124 45178 45861 46834 49199 52989 53521 54300 55213 54742 55647 57019 57782 58202 58740 59109 59871. Azonkívül kihúztak 1000 és 375 koronás nyereményeket. A következő húzás holnapután lesz. Fábián Béla : AZ OROSZ POKOL Szenzációs menekülés története a Japán-tengertől— Pétervárig. Küzködés a bolsevik Oroszország ezer veszedelmével.A könyv a magyar irodalom eseménye Ára 55 korona. — Kapható Az Est könyvkereskedésében VII., Erzsébet-körut 18—20.